Hadtörténelmi Közlemények, 107. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 1994)

4. szám - Tanulmányok - Bonhardt Attila: A magyar hadifoglyok hazaszállítása az első világháború után. A magyar hadifoglyok szervezett hazatelepítése Szovjet-Oroszországból, 1920-1922. – 1994. 3. p.

TANULMÁNYOK BONHARDT ATTILA A MAGYAR HADIFOGLYOK HAZASZÁLLÍTÁSA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN A magyar hadifoglyok szervezett hazatelepítése Szovjet-Oroszországból 1920-1922 Az első világháború idején mintegy 2 millió osztrák-magyar katona esett orosz fogságba. Annak ellenére, hogy a Szovjet-Oroszországgal kötött hadifogolycsere­egyezmények értelmében a háború alatt kb. 700 ezer ember tért haza Oroszországból, 1918 végén még mindig több mint 1 millió osztrák-magyar hadifogoly tartózkodott az egykori cári birodalom területén. Közülük sokan már sohasem térhettek vissza hazájukba. A Monarchia összeomlásával és Keleti Hadseregének visszavonásával a szervezett hazatérés lehetősége lezárult egykori polgárai előtt. A szocialista forradalom az általános szabadság nevében szabadnak nyilvánította ugyan az oroszországi hadifoglyokat és megszüntette őrizetüket, ezzel együtt azonban központi ellátásukat is. Ez az intézkedés súlyos helyzetbe hozta az érintetteket, hiszen egy polgárháború dúlta, gazdaságilag és közigazgatási szempontból összeomlott, hatalmas kiterjedésű országban maguknak kellett gondoskodni megélhetésükről és hazajutásukról. Sokan beálltak a Vörös Hadseregbe, ahol valamilyen ellátást, ruházatot kaptak, és fegyvert, amellyel megvédhették magukat. Titokban abban reménykedtek, hogy alakulatukat Oroszország európai területeire vezénylik, ahonnan szökve, vagy a hadsereg tagjaként, zárt rendben hazajuthatnak. Mások a maguk szakállára vágtak neki a mérhetetlen és veszélyes útnak, hogy elérjék a nyugati határokat. Helyzetüket nehezítette, hogy mivel sem az antant, sem a volt központi hatalmak nem ismerték el a szovjet kormányt, s a forradalom első éveiben az sem kívánt hivatalos kapcsolatot teremteni velük, a Vörös Hadsereg által ellenőrzött területeken nem voltak olyan missziók, amelyek a hazavándorló hadifoglyokat összegyűjtötték, élelmezték és továbbirányították volna. A hazatérők szervezett hazaszállításáról csak 1920-ban indultak meg az érdemi tárgyalások a szovjet kormány és az érdekelt államok képviselői között. Józsa Antal több osztrák és szovjet kiadványt, illetve statisztikai forrást összevetve 2 100 000-ben jelöli meg csak az orosz fogságba esett monarchiabeli katonák számát. A hadifogságban kb 8000 osztrák-magyar tiszt és 470 000 katona halt meg. Józsa Antal: Háború, hadifogság, forradalom. Bp., 1970. 92-96. o.

Next