Haladás, 1946 (2. évfolyam, 1-50. szám)

1946-08-22 / 32. szám

L Békéscsaba, augusztus. Békéscsaba ötvenezer lakosú parasztváros, Adolm András városa. Innen, ezekről a széles, poros utcákról, az apró házak közül indult el útjára az első és talán egyetlen magyar parasztszocialista mozgalom. Innen kerültek félévszázadon át a legerősebben ellenzéki képviselők, a demokrácia előfutárjai a magyar parlamentbe. A háború alig érintette a várost. Október 6-án vonult be a Vörös Hadsereg. Nyilas rezsim nem volt Békéscsabán, ebből kifolyólag nyilas sincsen. Az internálótáborban huszonöt fasisztát őriznek, akiket arról lehet megismerni, hogy tüntetően hosszú szakállal sétálnak a városban. Egyébként nem bántanak senkit. Zsidókérdés nincsen, igaz, hogy zsidó is alig van. Háromezerből százötven jött vissza. A viharosmúltú Féja Géza könyvtárosi minőségben rakosgatja a fóliánsokat a Városi Könyvtár polcain és — nagyon helyesen — távoltartja magát a politikától. Van a városban mintegy harmincezer tót, van szlováknyelvű népiskola, istentisztelet és gimnázium hat tanárral és egy növendékkel. Békéscsabán ez év márciusáig jó egyetértésben éltek együtt a keresztények és zsidók, magyarok és tótok. Egészen addig, amíg a csehszlovák kormány ügynökei fel nem borították ezt a békességet. Suttogó propaganda A Csehszlovák Magyar Áttelepítési Bizottság és a Propaganda Bizottság márciusban kezdte meg működését Békéscsabán. A magyar hatóságok itt is, éppen úgy, mint az egész országbari, messzemenő előzékenységgel, azt lehetne mondani, bűnös jóhiszeműséggel segítették elő a két bizottság működését. Sokáig nem vették észre, hogy a látszólag hivatalos és bürokratikus procedúra mögött nagy és döntő csehszlovák érdek húzódik meg: minél teljesebben evakuálni Csehszlovákia magyar tömbjeit és ezzel örökre és kényelmes úton megszabadulni egy kényelmetlen magyar területi igénytől. A magyarországi kitelepülés önkéntes, a csehszlovákiai nem az. Innen tehát főleg nincstelenek akarnak átmenni, onnan elsősorban ötven-hatvan holdas gazdákat telepítettek ki. A csehszlovák cél tehát a minél nagyobb méretű, lehetőleg teljes lakosságcsere. Ennek a célnak az érdekében minden eszközt jónak és megengedettnek tartanak. A Propaganda Bizottság a Cseh-Szlovák-Magyar Lakosságcsereegyezmény értelmében háromheti működésre kapott engedélyt. A három hetet meghosszabbították három hónapra, ez a terminus is lejárt, de ez a jelentéktelen mellékkörülmény egyáltalán nem zavarta munkájukban a cseh propagandistákat. Érintkezésbe léptek és szoros együttműködésbe kezdtek egy magát „társadalmi egyesületinek nevező csehszlovák ügynökséggel, az Antifasiszta Szlávok Egyesületével. Hogy ez a szerv éppen olyan kevéssé egyesület, mint antifasiszta, azt a működése bizonyítja. Elnöke egy Francisci Mihály nevű evangélikus lelkész, akit fasista múltja miatt kizártak a helybeli kommunista pártból és lelkészi hivatalától is megfosztották. Francisci Mihály emberei a cseh propagandabizottság tagjaival együtt házról házra jártak Békéscsabán és a környékbeli tanyákon. Teljesen jogtalanul és egyezményellenesen plakátokat, röpcédulákat terjesztettek és többek között ilyen kijelentésekkel terrorizálták a tót parasztokat: „Aki nem iratkozik fel a kitelepítési listára, elviszik Szibériába." „Aki jelentkezik kitelepítésre, azt nem vonhatják felelősségre háborús bűnössége miatt." Tízezerszámra osztogatták ingyen a Banca Slováci pénzén megjelenő Slobodát, amelynek uszító hangú cikkei a fasiszta sajtótermékek legútszélibb hazugságait is túllicitálják. „Folyik a szlovákok vére Magyarországon." „Ártatlan szlovákokat visznek be a rendőrségre és félholtra verik." „A piacra induló szlovákok áruját elkobozzák." De a csehszlovák ügynökök még így sem érték el céljukat, mert a magyarországi stabilizáció sikere következtében a szlovákok jelentős százaléka visszairatkozott a kitelepülési listáról. Erre Francisci Mihály és társai már egészen durva és önkényes eszközökhöz folyamodtak. Vissza Ázsiába a magyarokkal! Július 28-án ,,antifaasiszta szlovák nagygyűlést" hívtak össze Békéscsabán. Francisci Mihály és Horák Sándor római katolikus lelkész lázítóhangú beszédeinek hatása alatt a tömeg kishíján megverte a magyar kormány kiküldöttét. Betanított szavalókórusok üvöltötték: Vissza Ázsiába a magyarokkall Le a zsidókkal és a magyarokkal! A szlovákiai magyarok megérdemlik a sorsukatl Mindezt Magyarországon, magyar rendőrök kordonja mögött. Francisci Mihály működése azonban Masaryknak küldött táviratban kulminált. Néhány nappal a békéscsabai gyűlés után ugyanis Masaryk sürgönyt olvasott fel a párizsi békekonferencián. Ebben a táviratban a békéscsabai szlovák nagygyűlés határozati javaslat formájában kéri a békekonferenciát, hogy ne csak az önként kitelepülni akaró szlovákokat telepítsék át, hanem valamennyit Emellett Francisci nem megy Szlovákiába. Valószínűleg sajnálja itthagyni a 100 hold földjét. Miután a csabai nagygyűlésen senki nem hallotta ezt a „határozati javaslat"-ot, felkerestük Francisci Mihályt, hogy tőle magától tudjuk meg, mi az igazság a rejtélyes távirat körül? A volt lelkész — aki beszédeiben enyhe nagyzási mániával a „pánszláv gondolat hősé"-nek, Szvatopluk és Tolsztoj utódának nevezi magát — szúrós szemű, alattomos nézésű, óvatos beszédű ember. Típusa a politikai ügynöknek. Az újságíróigazolványt a legnagyobb fokú bizalmatlansággal fogadja. Kifejti — úgyis mint fasiszta elnök —, hogy minden bajnak az újságírók és a sajtó az okozója, meg kellene szüntetni az összes újságokat, untig elég lenne, ha a kormány hetente egyszer kommüniké formájában tájékoztatná a közönséget az új eseményekről. Megkérdeztük tőle, felolvasták-e a nagygyűlésen a Párizsba küldött táviratot? — Nem kérem — feleli —, rövid volt az idő, elfelejtettük felolvasni. De küldtünk táviratokat Sztálinnak, Titónak, Benesnek és Tildynek, ezeket felolvastuk a nagygyűlés előtt. — Ezek a táviratok is tartalmazzák a határozati javaslatot. — Nem, ezek üdvözlő táviratok voltak. — Kik fogalmazták a Masaryknak küldött táviratot? — Benyó András alelnök, Horák Sándor titkár és én. — Köszönjük, nincs több kérdésünk. Majdnem meglincselik a cseh ügynököket Az augusztus 18-i szlovák gyűlés válasz volt a Párizsba küldött táviratra. Ezen a gyűlésen mintegy húszezer szlovák egy nagyon logikus és nagyon emberséges elvnek adott kifejezést: a kitelepülni óhajtó szlovákok menjenek el békességben, de senkit ne kényszerítsenek erőszakkal arra, hogy földjét és házát elhagyva, nekivágjon a bizonytalannak. — Le Franciscivall — kiáltozták. — Le Hórákkal és a fasiszta terroristákkal! Francisci Mihály néhány cseh propagandistával együtt a Csaba-szálló ablakából nézte végig a gyűlést. Mellettük egy gyorsírónő percnyi megállás nélkül jegyezte a beszédek szövegét. Ők tudják, hogy kinek a megbízásából? A tömegben olyan hangok hallatszottak, hogy Francisci Mihályt és társait lel kell dobni az emeletről. Csak a miniszterelnökség kiküldöttének és a helybeli pártok magyar vezetőinek csillapító fellépésén múlott, hogy a szlovákok nem lincselték meg a cseh ügynököket. Most már csak az a kérdés, várjon a párizsi békekonferencián, a csehszlovák-magyar problémák tárgyalásánál figyelembe veszik-e azt, hogy a cseh adatok, statisztikák és sürgönyök milyen körülmények között születnek? FRANCISCI ITTMARAD... írta: Szegő Zsuzsanna -HALADÁS. És a kultuszminisztériumban minden csendes... Irta: Makó András Kiss Sándor, a református vallású és társadalmi élet, a kálvinista diákegyesületek legfőbb fasizálója ma ,a kultuszminisztérium ifjúsági ügyosztályának főnöke és a Népművelők Társaságának helyettes vezetője. Velít mindenben azonos harcos elvbarátai Kalmár Lajos, Fónyad Dezső és Papp Béla szintúgy gátlás nélkül tevékenykedhetnek. Kalmár Lajos, mint igazolt tábori és lelkész, Fónyad Dezső — bár rövid ideig internálva volt — mint az egyébként derék Gombosék szabadművelője, Papp Béla pedig mint karcagi lelkész és helybeli parasztpárti vezető folytatja működését. Kiss Sándor bár hosszabb tanulmányúton járt Hollandiában, ideálja a náci Németország maradt és a balatonszárszói ifjúsági konferenciákon előadásaiban és hozzászólásaiban mindig hitlerbarátnak bizonyult. A monori Fófigac Dezső eredménytelenül lépett fel az 1939-es választásokon mint nyilas képviselőjelölt, de barátja, Paczolay György nagykőrösi lelkész — aki szintén Kiss Sándor szűkebb baráti köréhez tartozott — éveken át egyházának szégyene volt a zöldinges honatyák között. Papp Béla is felzárkózott az együttes szelleméhez, midőn Karcagon, egy évvel megelőzve Kolosváry Borcsát, máglyára rakatta baloldaliak, zsidók és humanisták könyveit. Úttörő munkájával még a Kállay-kormány mérsékeltebb elemeit is megbotránkoztatta. E szellemiség alapjait már az 1932-ben megindult Új Magyarság című félhavi folyóiratukban megtalálhatjuk. Midőn 1934 őszén Milotay, Oláh és Rajniss kivált Pethő Sándor Magyarságától és új lap alapításának tervével foglalkozott, Kiss Sándor és Papp Béla örömmel kínálta fel a lap címét, mit Milotay néhány ezer pengőért meg is vásárolt. Kissék új lapja, a Magyar Út ezt nagy és megtisztelő szolgálatnak vélte, melyért a pénztcsak a szegény szövetség javárai fogadták el A Magyar Út egyideig nacionalista alapon haladónak mutatkozott, a fajvédők mellett megszólaltatott néhány demokrata politikust, 1938 után azonban nyíltan szélsőjobb vizekre evezett. A Turul Szövetség lett a lap terjesztője, ünnepelt közgazdájuk pedig Matolcsy Mátyás. Népi jelszavak leple alatt élesen támadták a Jelenkort, a Magyar Nemzetet, a Népszavát; máskor az ismert frázisokkal pocskondiázták Takács Ferencet, vagy Peyer Károlyt. Különösen a forint bevezetésének fontos eredményei. Mi is bS választékkal, rág!ó minőségben szolgáljuk fel vevőinket. Dús raktárunkból tájékoztatásul néhány ár: Forint Flanel, 70 cm széles, tartós anyag, 1 m Mose delame, szép nyári minták, 70 cm széles lm Férfi, erős tstínyszövet, 140 széles, x m — Női maselyem, divatos színek, kb. 70 cm szelűs, lm Férfi Inc csíkos, műselyem, tartós, meffbfikotó anyag, komplet Fobás — Férfiing, csíkos frenth, komplet szabás — — — Férfiljz, kötött, sportgallérral, rövid ujjal Nyakkendő, műselyem divatos minták — Férfi alsónadrág, tiszta pamatzefir — — — Szandál ^Strandiul" spárgatalppal, gyermek OT—M-es »*. NM SS—43-es sz. — -— — — Férfi n—IS-Ita sz. — — • Női szandalett, vászon felső 00.— résszel, gumitalppal Uirvanas drapp bőrfelsöltéssel W 3 V 65" 13* 54-80 31® 13" 9-16* 16" IP 31 4® Gyermek szövet ruha, különféle fazonok, 4 S. s*. számonkénti emelkedés — — B»byflanel, gyermekruhácska. Forint 380 2-tól. Jól mosható, M-es nagyság — «*» számonkénti eeeelkedés •— —1 2" Női moselyemhartonya, középszálú, erősített talppal, divatszinek !— — Nőt tinensdrágküüönlegesség, szép színek —• — — — — Gyermeksporting, 3 éves M* — Mit CMpkefBggBng, Méses minta. "J^-— 8-6-6~ TB milfoval, tiszta pamut, 1129 yardos, 4 szálas m n *-.4 I Kési varrócérna, fa orsón, ifis" tiszta pamut, Sl N - —-IU —\L Fejkendő. Jól mosható, nagy választék 54 a Papin®, műselyembrokát, « 332'— 181 cm széles apjaa, műselyp különböző színek, 138X189 cm Takart, gyapjd. 118X29® cm —80 BorotraMartlék «s 1* db peng* —_ 1' Kéziseprfl. S-S körteti Borotrapengeélesítő, az effcam- Q.71 nált pengéit kiválóan élesíti C 7.48 Allna mosásnappan. 62*. 1 kg 1 Női kombiné, szép mintás, OO.1í műselyem lavabla Sül hálóing, mintás, műselyem EQ.f5 műselyem lavabla ffl hálóin ff, mintás lavable, különböző fazon 5.11 __ Vizespohár, sima, hengerelt — 4 éles támadást intézett a lap az ifj, vidéki vérengzések után nyílt levél formájában Bajcsy-Zsilinszky Endre ellen és bátor kiállásáért angol-, zsidó-és szovjetbérencnek nevezték. A Magyar Út a Sztójay-kormány idején fáradhatatlanul ünnepelte Kolosváry Borcsa kultúrmunkáját, külön sátorral vett részt az 1944-es könyvnapokon és nagy örömmel kommentálta a zsidó írók első névsorát, felhíva a közfigyelmet annak hiányosságára. Időközben Kiss Sándort — akinek neve már lekerült a lapról, de továbbra is spiritus rector maradt — egyetemi lelkésszé nevezték ki, ahol az istentiszteleteken a német győzelemért imádkozott. Ezidőben került szorosabb barátságba Kalmár Lajos lelkész századossal is, aki Dövényi Nagy Lajossal versengve írta uszító cikkeit a Magyar Útba és a Református Életbe a bolsevista pogányság elleni keresztesháborúról. Bár az őszinte szó vagy jószándékú újságcikk, mely elvek vitatása helyett élő és szereplő személyekről rántja le a leplet, megindítja az ellentámadást is, titokzatos erők csata, rendbeállását, mit érdek, barátság vagy cinkosság mozgat, mégis meg kell akadályoznunk, hogy a Kiss Sándorok Népbíróság helyett fölfelé bukjanak. Márpedig fölfelé bukás, hogy az egyetemi lelkészi stallum elvesztése után miniszteri osztálytanácsos és osztályvezető helyettes lett. Mióta főnöke, Vatay László más ügyosztályra került, az ifjúsági ügyeket szinte korlátlanul irányítja. Különösen nagy a hatásköre, mióta a wolffista Novágh Gyula jóvoltából ő a Népművelődési Társaság ifjúsági osztályának helyettes vezetője is, ahol tevékenységét egr kérdőív szerkesztésére összpontosította. Az íven — különös tekintettel a zsidó vonatkozásokra — vallási kérdések kulminálnak és csak a szakosztályi tagok erélyes közbelépésére, volt hajlandó a „szépséghibákat" korrigálni. De az így elkészült szellemibb tartalmú kérdőlap nyilván nem felelt meg irányelveinek, ezért sikkadt el íróasztalában. Vatay Lászlót egy időben élesen támadták, mert az ifjúsági értekezletekre nem hívta meg a munkáspárti egyesületeket, holott ezt tudatos tapintatlansággal Kiss Sándor intézte. A diákszociális ügyosztály ugyancsak az ő intenciói alapján é nyugatos erdélyieket, volt hungaristáikat és egyéb viselt tetteik miatt lakóhelyükön jelentkezni nem merő ifjakat alimentár. Mondhatnám, állami pénzen penzionálja a turulista szellemű diákságot. A népművelés ma már nemcsak A kultuszminisztérium merev fennhatósága alá tartozik, hanem mint nemes célú társadalmi szerv működik a Népművelődési Társaság keretében. Csak néhány új emberre volna szükség. És kérjük, elégedjenek meg a jó urak ésmagas pártfogóik ezekkel az adatokkal és ne kívánják, hogy a Magyar,ÜT-ból idézzünk kellemetlen sorokat. Az orvosok védelme a nemzetgyűlésen A Haladás legutóbbi számában fogllalkoztunk a budapesti egyetem orvosi fakultásán beállott nagyszabású változással. Cikkünk meggyőző bizonyíték amellett, hogy a Pázmány Péter Tudo- mányegyetem orvosi kara nemcsak tudományos színvonalban támasztjai fel az egyetem aranykorát, hanem demokratikus átalakulása is a legszebb reménységgel tölthet el mindenkit Olyan demokratikus tudósok, mint Szent-Györgyi Albert, Gegessi Kiss Pál, Rusznyák István, Germán Tibor és mások, biztató reménységet nyújtanak, hogy a demokratizálódás maradandó és üdvös hatású lesz az új egyetemi ifjúság nevelése terén és el fognak tűnni hovatovább teljesen a kietlen Orsós-korszak nyomai. (Itt említjük meg, hogy tévesen írta cikkírónk, hogy a második gyermekgyógyászati tanszék szervezése mögött kifogásolható politikai motívumok rejtőznek. Gegessi Kiss Pál, akit az első tanszékre neveztek ki, a legkiválóbb magyar tudósok közé tartozik, akinek hírneve az ország határain túl is tiszteletet szerzett a magyar tudományosságnak. Melly József személyével kapcsolatban is meg kell jegyeznünk múltkori cikkünk írójával szemben, hogy Melly József nehéz időkben is vállalta a haladó szellem és a demokrácia ügyét és így méltóképpen illeszkedik be az új professzori karba.) H hogy mennyire szükség is volt erre a demokratizálódásra, mutatja az orvosellenes hangulat, amely főleg a politikai világban dominál és amellyel szemben Reök Iván a napokban erélyesen foglalt állást a nemzetgyűlésen. Az orvosi karnak ezzel a beszéddel nagy szolgálatot tett. Reök Iván adatai, amelyeket az orvosok B-listája kapcsán felsorolt, dokumentálják hogy a politika most is mélyen beleavatkozik a tudományos életbe. A tudományos élet sem vonzhatja ki magát a politikai hatások alól, de éppen az Orsós-idők mutatták, hogy e tekintetben józan mérséklett önkritika kívánatos.