Honismeret, 2002 (30. évfolyam)
2002 / 5. szám - KRÓNIKA - Elment a Garam-menti krónikás (Dániel Erzsébet)
KALOCSAI PÉTER-MOLNÁR JÓZSEF: „Balra tarts, jobbra előzz!" Magyarország városi közlekedés régi képeslapokon 133 év telt el azóta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában, a világon elsőként, forgalomba hozták az első levelezőlapokat (1869. október 1.). 1878. június 1-én Párizsban, a nemzetközi postaforgalmi konferencián fogadták el hivatalos postai küldeménynek a levelezőlap képpel ellátott változatát. Ezzel útjára indult az emberi kapcsolattartásnak egy máig népszerű formája. Tartózkodási helyünk nevezetességeit ábrázoló képeslapot küldeni annyi, mint megosztani vizuális élményeinket másokkal. A dualizmus korában bekövetkezett életmódváltozás kedvezett a képeslapok gyors elterjedésének. A fejlődő fotótechnikának köszönhetően az üdvözlőkártyákon megjelentek a modernizálódás és urbanizálódás eredményeit bizonyító nevezetes építmények, és az adott település életképességét bizonyító mozgalmas utcaképek - a hozzájuk tartozó közlekedési eszközökkel. Kalocsai Péter és Molnár József e képes levelezőlapokból válogatva állította össze a „Balra tarts, jobbra előzz!" című színes albumot, amely a nyolcvan-száz évvel ezelőtti Magyarország városi közlekedéséről nyújt átfogó képet. Munkájukat különösen értékessé teszi az a tény, hogy a kötetben szereplő valamennyi képeslapot magángyűjtők féltve őrzött archívumaiból közölték. Az album alapvetően Molnár József gyűjteményéből készült, a 283 közölt képeslap mintegy ötödét hét másik gyűjtő bocsátotta közre. Akkor tudjuk igazán értékelni a szerzők gyűjtőmunkáját, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon 1910-ben 138 városi rangú települést tartottak nyilván, ugyanakkor az albumban 119 városi rangú, vagy városi szerepkört betöltő településről találunk közlekedéstörténeti értékű képeslapot. Minden olyan város szerepel, amelyben 1896 és 1920 között valamilyen kötöttpályás közhasználatú személyszállító eszköz működött. Az igényes küllemű, dekoratív kivitelű, átgondoltan szerkesztett kötetet képeslaptörténeti fejezet, angol nyelvű összefoglaló, ajánló bibliográfia, helységnévmutató, rövidítésjegyzék, két térkép valamint a dualizmus kori modernizáció, urbanizáció és városi közlekedés kapcsolatát taglaló adatgazdag tanulmány emeli ki a szokványos képeslapalbumok sorából. A tudományos igényű, ugyanakkor olvasmányos stílusú, képekkel illusztrált bevezető fejezetek számos szakmai kuriózumot tartalmaznak. Külön hangsúlyt kaptak azok a közlekedéstörténeti tények, amelyekre ma is büszkék lehetünk (néhányat kiemelve: a budapesti földalatti vasút, az Erzsébet-híd és a temesvári Liget úti vasbeton híd világelsősége, az Osztrák-Magyar Monarchiában elsőként Nagyváradon létesített városi gőzvasút és az első két trolibuszjárat Tátrafüreden és Nagyszebenben). A bemutatott képeslapok zöme 1896 és 1920 között, néhány darab 1920 és 1938 között jelent meg. Látható a székesfehérvári omnibusz, a szegedi lóvasút, a debreceni gőzvasút, a békéscsabai benzin-elektromos motorkocsi, a szombathelyi villamos, a pozsonyi trolibusz, a zágrábi sikló, az aradi autóbusz stb. Külön fejezetet szentelt a szerzőpáros az utaknak, hidaknak, alagutaknak, a gyalogos és a lóháton való közlekedésnek, a kerékpár-, a motorkerékpár- és az autóközlekedésnek. Rendkívül érdekes, olykor megmosolyogtató az „Elképzelt jövő" című, a Verne-regények illusztrációit idéző fejezet. Zeppelinek, égen járó szekerek, Ikarosz nyomdokait követő repülő alkalmatosságok, sohasem volt automobilok nyüzsögnek a földön és a levegőégben. Nem csak a szakmai és esztétikai szempontok szerint kitűnően válogatott képeslapok teszik érdekes böngésznivalóvá és különleges forrásközlő munkává a kötetet. Két történeti forrástípus, képeslap és az újsághír kerültek itt egymás mellé. A szerzőpáros a fotótechnika segítségével megragadott és a korabeli hírlapok írásaiban felvillanó pillanatképek egymás mellé helyezésével mutatja be a letűnt világvárosi közlekedésének ma már csak a játékfilmekből ismert mozgalmasságát. A színes képeslapok szemet gyönyörködtető és szívet melengető látnivalói között szerényen bújnak meg a gondosan válogatott hírlapi idézetek, amelyeket összegyűjteni óriási munka lehetett - de megérte a fáradságot! 49 hírlap csaknem 120 idézett cikkel öleli körül a történeti Magyarországot a „Nagyszebeni Újság"-tól a „Pécsi Napló"-n át a „Rábavidék"-ig, a „Győri Hírlap"-tól a „Szepesi Lapok"-on és a „Nyírvidék"-en át egészen a „Máramaros"-ig. Beszámolnak a korszak impozáns új létesítményeiről, a hidak, városi villamosvasutak átadásáról, üzembe helyezéséről, „nagy automobil elgázolásokról" és más közlekedési balesetekről, vagy a városi hatóságok közlekedéssel kapcsolatos szigorú rendelkezéseiről. Manninger Jenő, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára az albumhoz írott ajánlásában így fogalmaz: „Tágas terek, míves épületek, pompás köztéri szobrok, patinás üzleti portálok és feliratok, kecsesen libbenő úrhölgyek, délceg urak, fáradtan baktató bácsikák, kíváncsiskodó gyerkőcök - megannyi apró részlet, amely a polgári lét fejlettségét és életerejét bizonyítja. Minden lap egy bonyolult kis külön világ, amely eltűnt és mégis él. Nyugalmas csendes estéken e könyv segítségével újra felidézhetjük." (B. K. L. Kiadó Szombathely, 2001.) Tóth Kálmán SZÉNÁSSY ÁRPÁD: A népi élelmiszerelőállítástól az ipari feldolgozásig Komárom megyében 1945-ig Szénássy Árpád könyve a fényközpontúság és a tisztánlátás jegyében fogant. A szempontok gondos összeválogatásával, szelektálásával, ellenőrzés