Honismeret, 2012 (40. évfolyam)
2012 / 2. szám - TERMÉS - Falusi kisegítő magánkórházak az első világháború alatt (Kölesd) (Gesztesi Enikő és Gesztesi Tamás)
Ezen kezdetek után a hadi egészségügy hazánkban is helyére került. Az első világháború azonban megmutatta, hogy időnként az érintett betegek száma oly mértékben enormis, hogy szükségessé válik a civil önkéntesek munkába való bevonása is. 1914 és 1916 között az országnak számos pontján jött létre szükségkórház. 1916-ban, amikor megszüntették ezeket a kórházakat, összesen 250 kisegítő hadikórház működési engedélyét vonták vissza.12 Mielőtt egy példán, a kölesdi orvos és családja tevékenységén keresztül bemutatnánk egy szükségkórház világháborús működését, dolgozatunk következő részében kitekintünk a Tolna megyei viszonyokra és helyzetre is.13 Az első világháború kitörésének időszakában Tolna vármegye egészségügyi ellátását a szekszárdi megyei kórház irányította, illetve biztosította. A háború első hónapjaiban megindult az ország déli vidékének kórházai felé a sebesült katonák áramlása. A helyzet katasztrofálissá válásával városi ideiglenes kórházak létrehozásának a szükségszerűsége lépett fel. 1914 októberében a vallás- és közoktatási miniszter rendeletet bocsátott ki, amelyben azt szabályozta, hogy csak végső szükség esetén vonhatók el katonai célra iskolaépületek.14 A megyei kórházban romlottak az ápolási feltételek. És a szerencse sem szegődött a kórházvezetés mellé. Egy galíciai sebesült katona himlőt hurcolt be az intézménybe. A járvány végigsöpört a kórházon.15 Egy 1914. szeptember közepén publikált adat szerint megyénk községei 1054 kórházi ágyat biztosítottak a Vöröskereszt Egylet céljainak megvalósítására, ideiglenes kórházak létrehozására. A „mozgalomban" részt vevő községek száma magas,16 a szervezés példátlanul gyors és hatékony.17 Mindemellett egy Szekszárdon rendezett tanfolyamon 28, egy Bonyhádon szervezett rövid képzésen pedig 34 ápolónőt képeztek ki. A kisegítő kórházak munkáját tekintve példaértékű Kölesd tevékenysége. E község történetének, egészségügyi tevékenységének bemutatásával állítunk emléket a Tolna megyei kisegítő kórházak első világháborús áldozatokkal teljes munkájának. Kölesd község a Sió és a Sárvíz mentén helyezkedik el. Árpád-kori település. Lakosságszáma 1941-ben volt a legmagasabb (2557 fő), azóta csökken. 1778-ban a megyegyűlésen felmerült megyeszékhelyjellege, de kevéssel maradt le végül Szekszárd mögött. Kórházi szinten a megyeszékhelyhez, a Szekszárdi Balassa János Megyei Kórházhoz tartozott és tartozik jelenleg is. Szervezett körorvosi állás 1870 óta van a faluban, illetve környékén. 1870 és 1920 között két család két jeles orvos tagja egymást váltva töltötte be a körorvosi állást, a rendelkezésünkre álló adatok szerint, közmegelégedésre és kitűnően. E két család a Zavaros és a Györki család. A két család története számos ponton találkozik. Közös történetük, szakmai elhivatottságuk, szervezőkészségük csúcspontja egy hadi „magánkórház" létrehozása és működtetése, vezetése volt. A történet dr. Györki Lajos születésével kezdődik. Édesapja tanító Osztopánban, itt végezte elemi iskoláját. Egy évig Hőgyészen líceum előképzőbe járt,18 majd a veszprémi piaristákhoz került gimnáziumba. Ennek elvégzése után a pécsi egyetemen logikát hallgatott. Kis kitérő után katonai szolgálatra jelentkezett és Eszék felszabadítására indult csapatával. Ekkor Klapka segítséget kért parancsnokától. Iskolázott, jól fogalmazó segédtisztre volt szüksége a tábornoknak. Györki bekerült a komáromi törzstiszti irodába, ahol képzettségét jól hasznosítják, főhadnagyi rendfokozatig vitte. Komárom 1849 őszén kapitulált, a várvédők szabadon elvonulhattak. Györki Lajos október 2-án, az utolsó pillanatban hajóval Pestre ment, majd Pécsre került, ahol beiratkozott egy egyetemi tanulmányokat előkészítő tanfolyamra. Ez idő alatt újra találkozott régi iskolatársával, Zavaros Jánossal, aki segített elrejteni Györki kompromittáló, komáromi szabadságharcos iratait. Pestre menve beiratkozott az orvosi egyetemre. Jó kapcsolatba került Hauszmann Ferenccel, a jeles homeopathia kutatóval, aki figyelemmel kísérte előrehaladását. Tanulmányainak befejezése után 19 látóterét szélesítendő kiment Bécsbe. Visszajőve mentora különböző jónevű családokhoz ajánlotta családorvosnak. Közöttük található a Kölesd melletti Alsópélen élő 12 Tolnavármegye és a Közérdek XXVI. (XII.) évf. 22. szám. 1916. március 16. 3. 13 Cikkünk egy hosszabb dolgozat helyszűke miatt - rövidített változata. A szerzők kutatták más hadikórházak világháborús történetét is. 14 Tolnamegyei Közlöny XLII. évf. 44. szám. 1914. november 1.2. 15 Gutai Miklós: Szekszárd egészségügyének története 1918-1944 között. In: Dobos Gyula (szerk.): Szekszárd város történeti monográfiája II. Dunaújváros, é. n. 182. p.; Szentgáli Gyula: A Szekszárdi kórház százhetvenöt éve. Szekszárd, 1976. 92-93.; Máth Lajos - Töttős Gábor (szerk.): A Szekszárdi Kórház Krónikája 1801-2001. Szekszárd, é. n. 9-10. 1621 község, illetve 3 család. 17 Tolnavármegye és a Közérdek XXIV. (X.) évf. 74. szám, 1914. szeptember 14. 3. * Itt találkozott Zavaros Jánossal. " 1858-ban avatták orvossá. 30