Katolikus Szemle 18. (1904)

7. szám - Értekező czikkek, elbeszélések - Szeghy Ernő: A katholikus egyház helyzete Japánban

A KATHOLIKUS EGYHÁZ HELYZETE JAPÁNBAN.­ 1549. augusztus 15-én lépett partra Japánban Xavéri szent Ferenc, az Indiák hőslelkű apostola. Megjelenése nagy meglepetés volt a kelő nap országa népére, amely alig tudott valamit a fehér faj létezéséről, annál kevesebbet annak műveltségéről, társadalmi viszonyairól, valláserkölcsi elveiről. A katholikus egyháznak óriási ellenállásra kellett elkészülve lennie Japánban a hatalmas buddhista papság részéről s ez az ellenállás végzetessé válhatott volna szent Ferenc küldetésére, ha az mindjárt működése kezdetén támad ellene egész erővel. Azonban az isteni gondviselés egyengette az ő útjait. Japánban zűrzavaros poli­tikai állapotokra talált, amelyek között a kereszténységnek alkalma nyilt szinte észrevétlenül lépésről-lépésre teret foglalni s ily módon megerősödni, hogy azután sokkal jobb reménnyel vehesse föl az elkerülhetetlen nyílt küzdelmet a pogányság ellen. A Kiotóban székelő mikádó csakis főpapja volt Japánnak; a politikai hatalmat a shogun tartotta kezében, aki névleg a mikádó helytartója, tényleg azonban föltétlen ura volt az országnak.­­ A XVI. században azonban a shoguni hatalom is meggyengült; az Ashikaga-család trónja ingadozott; az elhatalmasodott főurak, a daimyók, függetlenül kormányozták területeiket, örökös harcban egymás ellen; a legyőzöttnek családját a kor kegyetlen szokása szerint kiirtották utolsó Íziglen, területe pedig a győztesé lett. Ota Nobunaga volt az első főúr, aki e forradalom hullámain magasba emelkedett s letaszítva székéről 1573-ban az utolsó árnyékshogunt,­ ­ 1903. elején hagytam el Japánt. Jelen cikkem azon adatokon alapul, amelyeket Japánból való távozásom előtt, három esztendei ott tartózkodásom folyamán gyűjtöttem. Mivel azonban folytonos levelezésben vagyok Japánban tartózkodó ismerőseimmel, többek között misszionáriusokkal is, merem állítani, hogy távozásom óta az ottani katholikus missziók állapotában lényeges változás nem történt s így cikkem ráillik a jelenlegi helyzetre is. Katholikus Szemle, 1904. VII. 42

Next