Katolikus Szemle 18. (1904)

7. szám - Értekező czikkek, elbeszélések - Szeghy Ernő: A katholikus egyház helyzete Japánban

diktátori hatalmat kezdett gyakorolni. Azonban ő még mindig csak pártvezér volt, amint utódja, Hideyoshi is; csak második utódjának, a parvenü Yeyasu-nak sikerült 1603-ban véget vetni a fejetlen­ségnek és egy új shoguni dinasztiát alapítani, amely vasmarokkal ragadta meg a kormányzás gyeplőit, fokozatosan magához vonta a daimyók gyakorolta jogokat s így Japán uralmát saját kezében összpontosította.­ Ily körülmények között, midőn az egyes daimyókat semmi­féle felülről gyakorolt nyomás nem tartotta vissza attól, hogy lelki­ismeretük szavának engedelmeskedjenek, a kereszténység szépen terjedt s Xavéri szent Ferenc misszionáriusai csakhamar hatvanegy főúri családot számláltak keresztényeik között, míg az egyszerű hívek száma jóval fölülhaladta az egy milliót. Keletnek legtehetségesebb népe már-már keresztény volt. Ekkor megmozdultak a pokol kapui. A protestáns hollandusok elhitették az időközben hatalomra jutott Yeyasu-szal, hogy a keresz­tény vallás veszélyezteti Japán függetlenségét, hogy a misszioná­riusok a spanyol király kémei stb. Üldözés indul meg, amilyenhez hasonlót nem látott a világ a cézárok kora óta s azt a gyönyörűen fejlődő egyházat vértanúinak vérébe fojtják. 1650. táján vége volt mindennek. I. A katholikus egyház nem felejthette el soha Xavéri szent Ferencnek elveszett örökségét s nem tett le arról a reményről, hogy még egyszer ölébe fogadhatja azt a népet, amelyről az indiák apostola oly atyai gyöngédséggel beszélt neki leveleiben. A XVIII. század folyamán több misszionárius ment Japánba, hősiesen szállva szembe a biztos halállal. Csakugyan valamennyien börtönben pusz­tultak el, anélkül, hogy bármit is tehettek volna egyházuk érdekében. 1846-ban pedig a szentszék egy püspököt küldött több misszioná­riussal a Japánhoz közel fekvő Lucsu-szigetekre, hogy ott lessék az alkalmas pillanatot, amelyben Japánba behatolhatnak. Nem kellett soká várniuk. 1858-ban Japán megnyitotta kapuit az európaiak . Ezen shoguni dinasztia, a Tokugawáké, uralkodott Japánban egészen 1868-ig, amidőn néhány daimyónak ügyes sakkhúzása ismét a mikádó kezéhez ragadta a kormányzat gyeplőit. Az utolsó shogun, Keiki, aki Japán mostani császárával elkeseredett harcot vívott az uralomért, még most is él Japánban; családja két év előtt hercegi rangot kapott. Ez volt a kibékülés.

Next