Katolikus Szemle 20. (1906)
8. szám - Értekező czikkek, elbeszélések - Szeghy Ernő: A japánok vallási élete
kürtjével ellenségét: Te lessz szolgám a másvilágon! s ezután nyugodtan fogadja a halálos csapásokat: túlvilági élete biztosítva van, a halál csak átmenet a jobb létre! Amerika indiánjainak hősiességét és a kunok közötti állhatatosságát szintén az örök vadászmezők, szóval a túlvilági életben való hit magyarázta meg, így van a dolog a japánoknál is. A túlvilági életben való hit képezi a japánok vallásának alapdogmáját; ez a meggyőződés érvényesül úgy magán, mint közéletük minden egyes momentumában, s midőn a japán hősök ott Port-Artur előtt oly halálmegvetéssel rohantak szembe az oroszok aknáival: tették ezt azon erős meggyőződésben, hogy a halál nem megsemmisülés, hanem, hogy utána új élet kezdődik; hogy az aknák robbanása ízekre szakgathatja ugyan testüket, de ők maguk, becsületük, nevük tovább fog élni, s emléküket tisztelni fogják a jövendő nemzedékek. A szkeptikus, anyagelvű kínai nem képes ilyesmire. A boxerok lázadásának leveretése után alkalmam volt találkozhatni Tokióban a pekingi követségek hős védelmezőivel, köztük a Zenta, osztrák-magyar hadihajó tisztjeivel. Ezektől hallottam többek közt, hogy a boxerok elsáncolt tábora egy helyen alig hatvan lépésnyire volt a követségek kerítésétől; a boxerok voltak ott vagy harminc ezren, míg ellenben alig két-háromszáz európai védelmezte ezt a fenyegetett pontot. Ha a boxerok rohamra szánják magukat, igaz ugyan, hogy erős sortűzre kell elkészülve lenniök, de ez mindössze addig fog tartani, amíg ezen a hatvan lépésnyi körön átrohannak: néhány százan elesnek közülök, a többi azonban biztos, hogy beveszi a követségeket. Japánokkal szemben a követségek menthetetlenül veszve lettek volna. A kínai ellenben praktikusabban gondolkozik, annyi kétséget sem szenvedett, hogy ha rohamot intéznek, az első sorok föltétlenül áldozatul fognak esni az európaiak tüzének. Ennek következtében egy kínai sem akart elül menni, hiába tuszkolták egymást. «Mit nekem a becsület, a dicsőség— gondolja a kínai — ha én nem létezem többé», s a maga szempontjából igazat adhatunk neki. -K-K * A túlvilági életben való hit nagyon különböző módokon nyilvánul a japánok életében. Ismétlem, hogy ezen nyilvánulások inkább gyakorlatiak, hogy a tanult és racionalizmusában büszkélkedő japán talán restellene bevallani az örök életben való hitét.