Jacobi Ágost: Magyar műszaki parancsnokságok, csapatok és alakulatok a világháborúban (Budapest, 1938)

A MAGYAR MŰSZAKI BAJTARSAK EMLÉKALBUMA - ALTISZTEK, LEGÉNYSÉG

nár Eszter. Gyermekei: Erzsébet, Zsu­zsanna. Köbölkút­ Lajos hidász, cipész-keres­kedő (Újpest). *1898. 1917-ben vonult be a 32. gy. e.-hez, ahonnan a pozsonyi 5. ut. zlj.-hoz helyezték át. Kiképzés után a budapesti 4. ut. zlj.-hoz nyert áthelye­zést, melynek keretében teljesített szolgá­latot a háború végéig. A Nemzeti Had­seregben is szolgált egy évig. Neje: Delcz­bach Etel. Ködmön József őrmester. MÁV műve­zető h. (Kispest II.). *1897, Kevermes. 1914 november 15-én önként bevonult a 101. gy. e.-hez Békéscsabára. 1915 márciusban áthelyezték az 5. vártüzérekhez és Dal­máciába került. 1916 márciusban Bécsbe helyezték az autósokhoz, majd az orosz frontra ment (Kirlibaba), ahol muníciót szállított. 1917 februárban a 306. e.-del a román hadszíntérre került (Nagyszeben, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Bukarest). 1917 júniusban az Olt pataknál autójával lezuhant. Nyolchónapi kórházi ápolás és hosszabb lábbadozás után a budapesti VIII. ker. rendőrséghez vezényelték nyo­mozónak. Itt 1919 márciusig teljesített szolgálatot. Kitüntetései: V. 1., V. 2., V. br., H. E. É. m­agy. és oszt., V. Neje: Gangeliczky Etel. Fia: László Kőhalmi (Klimits) Rezső utász, MÁV asztalos (Sárvár). *1895: Sárvár. 1915 áp­rilisban bevonult a pozsonyi 5.15. ut. szd.­hoz. 1915 júniusban az orosz frontra ment (Ivangorod). Egy hónap múlva a szerb harctérre került (Cacak), ahol hidat épí­tettek, majd Albánián és Macedónián ke­resztül a török határig nyomultak előre. 1916 februárban az olasz harctérre helyez­ték (Trient, Rovereto), 1916 júliusban pe­dig a román harctérre (Gyilkos tó, Gyer­gyószentmiklós). 1916 novemberben visz­szakerü­lt az olasz hadszíntérre (Isonzo, Piave), majd júniusban megsebesült. Kór­házi ápolása alatt fejeződött be a háború. Kitüntetései: V. 2., V. br., V. Neje: Gergye Irma. Gyermekei: Rezső, Fe­renc, Béla, László, Magda, Erzsébet. Kőhalmy Ede távirász őrvezető, MAV főtávirász (Tóváros). *1891. Tóváros. Kö­zépiskolát végzett Tóvároson, majd 1911-ben a MÁV szolgálatába lépett. 1913-ban bevonult tényleges katonai szolgálatra a korneuburgi vasút és távíróezred rádió­osztagához. A háború kitörésekor a temes­vári 7. h. o.-hoz beosztva a szerb frontra irányították (Sabac, Rohatyn). A 20. h. h. o.-lyal az orosz harctérre ment, ahol 1917-ig küzdött. Ekkor az olasz hadszín­térre került (Asiago). Részt vett az 1918 júniusi piavei offenzívában. Innen a fran­cia frontra ment (Verdun), ahol az össze­omlás érte. Kitüntetései: V. br., tga, 13.. Neje: Misota Margit. Fia: Gábor. Kőhidai (Knauszl Ferenc árkász (láng­szórós) tizedes, MÁV géplakatos (Győr). *1899, Győr. 1917 márc. 10-én vonult be a special zrt.-hoz (Krems), ahonnan a láng­szórós tanfolyam elvégzése után 1917 jún.-ban az orosz harctérre került, ahol 1917 dec.-ig volt. Innen a román frontra vezényelték, ahol egy önálló lángszórós osztag kötelékében küzdött. 1918 júl.-ban az olasz harctérre (Levico) került mint tartalék. Az összeomlás az olasz fronton érte. 1920 nov.-től 1922 jan.-ig a Nemzeti Hadseregben teljesített szolgálatot. Neje: Bodó Anna. Gyermekei: Ferenc, Miklós. Kölbli Jó­sef gépkocsizó, munkavezető (Újpest). *1900, Budapest. 1918-ban vo­nult be Bécsbe, majd Strebersdorfba. A 44. autókolonéval az olasz frontra ment (Görz, San Vito). Lőszer- és élelmiszer­szállítmánnyal járta a Piave vidékét az összeomlásig. Neje: Rusznyák Mária. Fia: József. Kőmives József utász, kőműves m. (Vecsés). *1884, Zalaegerszeg. 1905-ben vonult be Kremsbe, ahol 3 évet szolgált, majd két fegyvergyakorlaton vett részt. 1915-ben bevonult s a szerb frontra ment. 1916-ban áthelyezték a vasútezredhez. A szerb fronton megsebesült és kórházba került. Felgyógyulva mint vasútezredbeli az orosz, majd a szerb harctereken, végül az olasz hadszíntéren teljesített szolgála­tot. Kitüntetései: V. 2., V. br., fzj. +. Neje: Márton Ilona. Gyermekei: József-János, János-József, István, Könözsy Mihály vép. tizedes, MÁV ellenőr (Dunakisvarsány). Tényleges ka­tonai szolgálatra 1904-ben vonult be Kor­neuburgba a cs. és kir. vasútezredhez. Kiképzés után Herzogenburg, St. Pölten, Przemysl, majd Lipovicán szolgált. Őrve­zető lett 1906 nyarán, tizedes 1906 telén. A háború tartama alatt mint állomásvezető a MÁV kötelékében teljesített szolgálatot. Neje: Czibik Ilona. Gyermekei: Ilona, László. Köpf Alajos vép. hidász, nyomdász (Fót). *1889. Fót. 1915-ben vonult be a 32. gy. e.-hez, ahonnan a vasútezredhez helyezték Korneuburgba. Az orosz (Prze­mysl), majd az olasz frontra (Udine, Görz, Vittorio, Mte, Santo) került. Meg­sebesült és kórházba került. Felgyógyulva visszament a Piavéhoz, ahol az összeom­lásig harcolt. 1921-ben 3 hónapot szol­gált a Nemzeti Hadseregben. Kitüntetései: V­br., Német vasker., Q. tgl. Neje: An­cser Erzsébet. Gyermekei: László, Mária. Köri (Keller) József utász, bánya­futókocsis (Dorog). *1884, Bicske. 1905— 1908-ig teljesített tényleges katonai szol­gálatot a 4. ut. zlj.-nál, majd két gyakor­laton vett részt. 1914-ben bevonult s a szerb frontra ment (Mitrovica, Sabac), ahol hídépítésekben vett részt. Innen az orosz harctérre került (Rawaruska, Kár­pátok). Részt vett a gorlicei áttörésben s az azt követő előnyomulásban a Bug folyóig. 1915-ben az olasz hadszíntérre helyezték (Doberdo, Görz). 1916 augusz­tusban ismét az orosz frontra ment (Brody), ahol 1917 májusig küzdött. Ekkor felmentették. Kitüntetései: V. br., ifj. Neje: Kulanovics Teréz. Gyermekei: József, Lajos, Teréz­, Rudolf. Körmendy Imre távirász tizedes, asz­talos m. (Kaposvár). *1892, Alsótelekes. 1913-ban vonult be tényleges katonai szolgálatra St. Pöltenbe a távíróezredhez. A háború kitörésekor a szerb fronton részt vett az első ütközetekben. Innen az orosz harctérre ment, ahol 1916-ig küz­dött. Majd a román hadszíntérre vezé­nyelték, ahol a háború befejezéséig volt. Kitüntetései: V. br., tgs. V. Neje: Kör­mendy Anna. Fia: Imre. Környei (Krizsán) Ferenc távirász, posta altiszt (Maglód). *1885, Oroszlán. 1914-ben vonult be a 32. gy. ezredhez. Kikép­zés után Ungvárra ment, majd az orosz frontra került (Lemberg, B­odv. Zlocsov, Stari Sambor és Novi Sambor, Tarnopol). 1916-ban a St. Pöltenbe a híradókhoz ke­rült. A fronton telefonvonalakat létesí­tettek. 1917-től Odesszában az anyagrak­tárban dolgozott a forradalomig. 1919 óta a Keleti pu.-on teljesít szolgálatot. Kitüntetése: ft. Neje: Kovács Julianna. Gyermekei: János, Mária. Ifj. Körösi József árkász őrvezető, kovácsmester (Szigetszentmiklós). *1896, Szigetszentmiklós. 1915 februárban bevo­nult a cs. és kir. 32. gy. e.-hez, ahonnan a gyulafehérvári 12. árk. zsj.-hoz helyez­ték át. Kiképzés után hadimunkára, majd vissza a zászlóaljához, végül 1916 január­ban az orosz frontra került (Zaleszczyki). Itt rókalukak készítésében vett részt. 1917 decemberben a román harctérre, majd a fegyverszünet után az olasz hadszíntérre ment (Primolano). 1918 júniusban vérhas­sal kórházba került (Trient, Nagyszeben). Az összeomlás Gyulafehérváron érte. Ki­tüntetése: 1­. Neje: Fábián Julianna. Fiai:­­ Sándor, József. Körösi Sándor árkász tizedes, építési vállalkozó (Kiskunhalas). *Zenta, 1893. 1914-ben vonult be a 86. gy. e.-hez, ahon­nan a 4. árk. zlj-hoz helyezték át Buda­pestre. 1915 májusában ment az orosz frontra (Luck). Három hónap múlva be­tegen kórházba került Aradra. Felgyó­gyulva a keretnél szolgált mint kiképző altiszt. Áthelyezték a fényszórásokh­oz Kremlbe, majd az orosz harctérre került. 1916 májusban Olikánál fogságba esett, ahonnan 1918 novemberben szabadult. Neje: Nagy Czirok Zsuzsanna. Körösi Sándor fényszórós, pincér (Bu­dapest). *H­ajduhadház, 1890. 1916 aug.­ban vonult be Debrecenbe, onnan Krems­be került a műsz. csapathoz. 1917-ben ment az olasz frontra, ahol megsebesült. Kremsbe, innen St. Pöltenbe került kór­házba. Mint 33%-os rokkant szerelt le. Műsz. szolgálatot a 2. hidász zrt.-nál tel­jesített. Neje: Birbaum Róza. Gyermekei: Mária-Izabella, Károly. Körni Jenő távirász szakaszvezető, MÁV főtávirász (Újpest). *Újpest, 1895. 1914 szeptemberben vonult be önként a budapesti 1. h. gy. e.-hez, ahonnan a h. távíró iskolába nyert áthelyezést. 1914 decemberben az orosz frontra került (Uzsoki-szoros) a 301. h. hegyi távbeszélő osztaggal. Ezen osztag kebelében az orosz fronton 29, az olasz fronton 12 hónapig küzdött. 1918 májusban megbetegedett és kórházba került Pestújhelyre, majd be­vonult a keretéhez. Itt érte az összeom­lás. Kitüntetése: V. 2. Neje: Roháts Ida. Fiai: Jenő, János. Körtvélyesi János gép, tizedes, gépes? (Pestszenterzsébet). *Puszta­somor­ja, 1884. 1915 februárban vonult be Korneu­burgba a cs. és kir. vasútezredhez, majd az orosz harctérre került mint vonat­kísérő (Kowel) és fűtőházi gépész. Innen a szerb frontra került (Belgrád, Kruse­vác). Itt vasúti javítási munkálatokat vé­geztek, majd mint szivattyúkezelő műkö­dött. Letette a mozdonyvezetői vizsgát, amikor kitört a forradalom. Tisztjeinek a poggyászát sok küzdelem árán megmen­tette s azokat otthonukba vitte, amiért dicsérő elismerést kapott. Neje: Karsai Mária. Gyermekei: Mária, János, József, Kövesi (Krisztek) Cyrill Metód Jánics szakaszvezető, lakatos (Budafok). *Bot­falu,, 1890. 1915-ben vonult be a 28. gy. e.-hez Brünnbe, ahonnan a korneuburgi vasút e. 1. szd.-ához helyezték át. Innen az orosz frontra ment, majd a kiegészí­tőn keresztül a szerb harctérre. 1917-ben az olasz, onnan a román frontra vezé­nyelték. Visszakerült az olasz hadszín­térre (Toblach, Belluno), ahol híd-, tá­borivasút-, út- és állásépítésekben vett részt. Itt érte az összeomlás. Kitüntetései: 617 18*

Next