Magyar Pedagógia 10. (1901)

SOMOGYI GÉZA: A japán nevelés

414 SOMOGYI GÉZA. Egyáltalában Francziaország iskoláiban Jules Simon amaz elvét akarja megtestesíteni, melyet a nagy államférfit! «Ecole» cz. művében állított, azt mondván : «Ama nép, melynek iskolái legjobbak, az az első nép, ha nem az még ma, azzá lesz holnap». Téri József: A JAPÁN NEVELÉS. Azon államok közül, melyek a nyugati civilisatio kötelékébe be­léptek, talán egynek fejlődése sem tüntet fel — s így az anyagi, mint a szellemi téren — oly rohamos haladást, mint Japáné. És azért Japán nevelésügyének áttekintése nem pusztán tárgyi szempontból bírhat ér­dekkel, — de alaki szempontból is : hogy t. i. ugyanazon kulturális ténye­zők egészen idegen talajba —kelet és kultúrájának talajába — átültetve, mily természetű kijege­zedésen mentek át, vagy legalább vannak átmenő félben. Ránk nézve ez annyival nagyobb érdekkel bírhat, mert mi is ke­leti nép vagyunk, s nekem úgy tetszik, hogy Japán e kultúra átvitelé­ben sokkal több önállóságot tanúsított, mint mi ; és így az ránk nézve nem csak érdekes, de egyúttal tanúságos is. Az Egyesült Államok tanügyi biztosának legutóbbi jelentésében (az 1898—99. I. évről) egy igen figyelemre méltó ismertetés jelent meg Lewis E. Róbert tollából, Sang-Hai-ból : «Állami nevelés Japánban» (State Education in Japan) czím alatt. (L. R. of. Comm. of­ Education. Washington, 1900. 260. 1.). A fent jelzett indoknál fogva, talán nem végzek felesleges munkát, ha Japán nevelésügyét az idézett czikk alapján ismertetem. Főképpen a népnevelésre fogok kiterjeszkedni, de az átte­kintés teljessége végett, érinteni fogom a nevelés egyéb tagozatait is. Japán nevelési rendszerét nyugatról vette át, azonban, a­ki annak a renaissance előtti nevelésügyi állapotát figyelmen kívül hagyja, a jelen tényezőkről helyes képet nem fog nyerni. Japán egész jelen állam szervezete nem régi keletű, a­mennyiben csak 1868-tól számítható, a midőn a forradalom által a jelenlegi uralkodó jutott a hatalom élére. Ezen időszakot a kereskedelmi terjeszkedés, alkot­mányos kormány létesítése és a nevelés nemzeti rendszerének feállítása jellemzi. Ennek hivatalos jelzője a Meiji időszak. Ezen­ időszak előtt Japán szervezete feudalizmus állapotában volt. Egész a múlt századig semmi nyoma annak, hogy az állam, mint ilyen, népének neveléséről gondoskodott volna : a nevelés magán és helyi vállalkozásra utaltatott. A Krisztus előtti 600. évtől egész a Kr. utáni 1603. évig Japán köz­életére és nevelésügyére is a buddhismus gyakorolt irányadó befolyást-

Next