Magyar Pedagógia 10. (1901)
SOMOGYI GÉZA: A japán nevelés
A JAPÁN NEVELÉS. 415 Buddhának, Kelet e bölcsének metaphisikai és erkölcsi tana az u. n. négy főigazságban foglalható össze ; ezek : 1. az érzéki lét káprázat, — 2. a vágy, mely ezen létből származik, szüli a fájdalmat, — 3. az érzéki lét káprázata és fájdalma csakis a nirvána által, mely a mozgó lét megsemmisülése a mozdulatlan lét élén, szünhetik meg, — 4. a nirvánára az ember a maga teljes önlemondása és minden vágy teljes kioltása által juthat. Ezen tanból minden ember erkölcsi egyenlősége következik. «Az az igazi bölcs» mondja Buddha, «a ki a fejedelem és rabszolga teste között semmi különbséget nem lát». (L. Histoire de la Philosophie. Alfréd Jouillée. Paris, 10. 1.) Míg a nemzet uralkodói lerázták vagy elfelejtették a nép nevelését, a Buddha papok voltak a nemzet iskolamesterei. A templomokban, az egész országon át, úgy a felső, mint alsó rendűek számára népiskolák állíttattak. De a papok nem elégedtek meg a puszta tanítással, ők voltak az irodalom megteremtői és őrzői : a templomok lettek az irodalom raktárai és a barátok annak őrei. Mielőtt a tizenhatodik század befejeztetett volna, a buddhismus Japánnak úgy nyelvére, mint irodalmára kitörülhetetlenül rányomta a maga jellemző bélyegét. 1603-ban Confucius szelleme lépett Buddháé helyébe. A Buddha papok azonban sokkal simulékonyabbak voltak, hogy sem az új szellemi irányzatnak ellen álltak volna s inkább terjesztői, mint ostromlói lettek a chinai, illetőleg Confucius tanának. Confucius, Ázsia Aristotelese, a szemlélődő Buddhánál sokkal gyakorlatibb volt. Az ő bölcsészete alkalmazott erkölcstan. «Mi a Mindenség alapoka ?» kérdi Confucius. «Az ég és föld teremtő hatalma» feleli ő «ezen egyetlen szó által fejezhető ki : tökéletesség, de a lények teremtése felfoghatatlan». «A megismerés lényege — a kötelesség.» «Oh mily nagy a szent ember kötelességének törvénye!» Mondja a bölcs. «Ez egy Ocean — partok nélkül !» (H. Hist. Phil. 22.) Az ember viszonya a családhoz, a társadalomhoz, az államhoz és az éghez: ime ezek azon tárgyak, amelyek fölött anyagát összegyűjti. Confucius csodálatos részletességgel mutatja be az ő «minta emberét» (Superior man). A «minta ember» vonatkozásai és fölénye a « Nagy-tudomány » - ban a következőkben körvonalaztatnak : 1. a tárgyak tanulmánya, — 2. az ismeretek teljessége, — 3. a szándék őszintesége, — 4. a szív tisztasága, — 5. az egész személy művelése, — 6. a család gondozása, — 7. az állam kormányzása — és 8. az egész birodalom békéje. Ezen vasminta szerint formáltattak évszázadokon át Japán, China és Korea férfiai. Az eredetiség a lázadás egy neméneki tekintetett. A többnejűség a rendszer kiegészítője gyanánt tekintetett : « A közönséges férfiú», ki egy nőhöz köttetett, megvetés tárgyát képezte. «Eszményi nő» volt az, ki férje családjában, az ágyasokra nem volt féltékeny. A politika kézikönyve Confucius irányú volt. Ez a császárt minden földi hatalom fölé helyezi. ( ) a nap fia. Benne összpontosul és belőle sugárzik ki minden