Magyar Pedagógia 43. (1934)

ARDAY PÁL: Märker, Friedrich: Symbolik der Gesichtsformen - Új magyar könyvek és füzetek

144 MAGYAR PAEDAGOGIAI TÁRSASÁG, angol nyelvnek és a testgyakorlásnak. A tornázásban a leányok a fiúkéval egyenlő mértékű kiképzést kapnak. Az ott járt idegenek szemszögéből nézve a feltűnően nagyszámú ki­rándulásoknak rendszeres és nagyon gondos irányítása a japán nevelésnek egyik legjellegzetesebb vonása. Októberben és novemberben zsúfolva vannak a vona­tok és a gőzhajók, amelyeket az állam mérsékelt árú jegyekkel bocsát az isko­lák rendelkezésére. Tízezrével lepik el ilyenkor a kisebb-nagyobb diákok csa­patai tarisznyával a hátukon a sok hegyi kirándulóhelyet, a kikötőket és a történelmi emlékeket, amelyeknek környéke be van rendezve nagy tanulótöme­gek fogadására. A tanulók számára olcsó és kényelmes vendéglők, teaházak és szállodák épültek mindenütt. A felsőbb évfolyamok tanulói már nagyobb szabadságot élveznek. Kis csapatokban különválva, egyedül is elkószálhatnak érdekes és nem igen könnyen megközelíthető természeti szépségek vagy híres szenthelyek megtekintésére. Az egyetemes japán nevelésre legjellemzőbb a Gin­nek, vagyis az elvont igazságnak és az elvi tisztaságú elgondolásoknak a Ninj­ 5-val, azaz az ember­séges érzéssel, az igaz emberiességgel való egybekapcsolása akkor, amidőn az elveknek gyakorlati megvalósítására kerül sor. Híres mondásuk, hogy a jó ember élete voltaképen nem más, mint Ginből Ninjó­ba való utazás. Ennek a szállóigének szelleme hatja át családi nevelésüket is. De rá kell még mutat­nunk a japán nevelésnek egy másik, nem kevésbbé lényeges mozzanatára is. Bármennyit áldoznak az ifjúságot szinte bálványozó japánok arra, hogy a gyermeket minden jóval ellássák és megelégedetté tegyék, bármennyire a gyer­mek áll minden gondoskodásuk középpontjában, azért nem mulasztják el megtanítani arra, hogy egyéni érdekeit gyakran fel kell áldoznia a család cél­jaiért, a család javát pedig Nippon haladásáért és boldogulásáért. A japán ifjúságnak általános jellemző vonásai a derűs lélek, mosolygós arc, meg nem zavarható jó hangulat, állandó tettrekészség, életrevalóság és élelmesség, szellemi frisseség, az összes lehető alkalmaknak, főleg pedig a külföldön tartózkodásnak kihasználása ismeretszerzésre és megszerzett isme­reteinek bővítésére. E vonások alapján válik képessé a japán ifjú arra, hogy a részletekbe hatoló s a lényeg megtalálásáig nem nyugvó szívós, kemény munkája közben is mindig változatlanul megtartsa az idegenekre oly jó hatást gyakorló lelki nyugalmát és derűt sugárzó kedélyét. Láczer István. MAGYAR PAEDAGOGIAI TÁRSASÁG* 1934 október 3- án tartott felolvasó ülésünkön Kornis Gyula elnökölt és Frank Antal olvasott fel ezzel a címmel: Fordulópontok az ifjúság fejlődésében. Felelős szerkesztő: Nagy J. Béla, felelős kiadó: Frank Antal. 21.218. — K. M. Egyetemi Nyomda, Budapest VIII. Múzeum*körút 6. — (F. : Thiering Richard.)

Next