Magyar Pedagógia 83. (1983)

1983 / 1. szám - CSAPÓ BENŐ: A kombinatív képesség és műveleteinek vizsgálata 14 éves tanulóknál

TANULMÁNYOK CSAPÓ BENŐ A KOMBINATÍV KÉPESSÉG ÉS MŰVELETEINEK VIZSGÁLATA 14 ÉVES TANULÓKNÁL Világszerte egyre határozottabban jelentkezik az igény, hogy az iskola ne csupán ismereteket közvetítsen, hanem hatékonyan fejlessze a gondolkodás képességeit is. E feladat megvalósításához azonban szükség van a képességek és a gondolkodás alapos megismerésére, a pszichológia általános és elvont eredményein túl konkrét, pedagógiai indíttatású vizsgálatokra, a képességek struktúrájának és fejlődési folyamatának fel­tárására. A József Attila Tudományegyetem Pedagógiai Tanszékén dr. Nagy József professzor vezetésével öt évvel ezelőtt átfogó kutatás indult a gondolkodás műveleti képességeinek tanulmányozására. Kutatásaink alapkoncepciója értelmében az ember tanult képességei négy nagy képességrendszerré, általános képességgé szerveződnek: kommunikatív képes­séggé, alkotó képességgé, önfejlesztő képességgé és irányító képességgé (Nagy, 1980). Ezek részeik, alkotóelemeik, kapcsolataik révén átszövik egymást. Az általános képes­ségek közös részét egy kötött struktúrájú műveletrendszer képezi, ennek összetevőit nevezzük műveleti képességeknek. Négy komplex műveleti képességet vizsgálunk, még­pedig a rendszerezési, a kombinatív, a logikai és a bizonyítási képességet. A munka során 14 éves tanulók körében kiterjedt empirikus vizsgálatokat végeztünk a műveleti képességek struktúrájának tanulmányozására, és két másik korosztályon (11 és 17 éves tanulók) a fejlődés folyamatának feltárása érdekében. E tanulmányban a kombinatív képesség vizsgálatáról számolunk be. Terjedelmi kor­látok miatt az elméleti előmunkálatoknak csak a fontosabb mozzanatait foglaljuk össze, az empirikus anyagból pedig a tesztfeladatok struktúráját és egy korosztály, a 14 évesek teljesítményeinek alapvető statisztikai jellemzőit mutatjuk be.­­­ 1. Elméleti háttér Az emberi kombinativitás problémája régóta foglalkoztatja a pszichológusokat. Érdekes módon azonban a pszichológia, legalábbis ami az első megközelítéseket illeti, a kombinativitással csupán mint a tudatos folyamatok hátterében meghúzódó mechaniz­mussal számolt. A kombinativitás problémája a pszichológiában először a fantáziával, a képzelettel kapcsolatban merült fel, melyről az első átfogó elméleti koncepciót az asszociációs pszichológiai iskola dolgozta ki. Az asszociációs pszichológia felfogása szerint a képzeletnek alapvetően két formája van. A reproduktív képzelet a valóságban is meglevő jelenségeknek, korábban átélt

Next