Magyar Pedagógia 94. (1994)

1994 / 3-4. szám - CSAPÓ BENŐ: Középiskolás tanulók véleménye a társadalmi és iskolai változásokról

MAGYAR PEDAGÓGIA 94. évf. 3-4. szám 207-229. (1994) KÖZÉPISKOLÁS TANULÓK VÉLEMÉNYE A TÁRSADALMI ÉS ISKOLAI VÁLTOZÁSOKRÓL Csapó Benő József Attila Tudományegyetem Pedagógiai Tanszék A nyolcvanas évek végén Közép-európában elindult politikai-társadalmi változások a fiatalok fejlődéséhez, szocializációjához olyan feltételeket teremtettek, amelyhez ke­vés hasonló van a modern történelemben. Az átalakulás Magyarországon korábban kezdődött, mint a szomszéd országokban, így sok tekintetben lassúbb volt és nem kí­sérték drasztikus konfliktusok. Ugyanakkor a rendszer támaszául szolgáló és az iskolai nevelés hivatalos keretét alkotó értékrend gyakorlatilag egyik évről a másikra megvál­tozott. Történelmi személyiségek és események megítélése az ellentétére váltott, az egypártrendszer helyett a parlamentáris demokrácia, az állami tulajdon dominanciájára épülő elosztási rendszer helyébe a magántulajdonon alapuló piacgazdaság értékei lép­tek. A békés átmenet egyik sajátossága, hogy az új értékrendet nagyjából változatlan közegben, ugyanazok a felnőttek, tanárok közvetítik, akik a fiatalok számára az előző rendszer hivatalos világnézetét is megjelenítették. Az átmenet nehézségeit, a problémák nagyságát, az átalakulás időtartamát nemcsak a laikus felnőttek, de a politológusok és a közgazdászok is különbözőképpen ítélik meg. Sokféle szakértői elemzés és jövőkép van forgalomban, és a közvéleménykutatá­sok sokasága is elég pontosan követi a felnőttek beállítódásának változásait. A fiatalok helyzete, a változások hatása nemcsak nálunk és a környező országokban keltette fel a kutatók érdeklődését, hanem a nyugati szociológusok és pszichológusok számára is ér­dekes témává vált a közép- és kelet-európai országokban felnövekvő, úgynevezett „posztkommunista ifjúság”. Mindezek ellenére meglehetősen kevés konkrét adatfelvé­tel vált ismertté, amelyet a változások legkritikusabb éveiben végeztek: az elemzések főleg esettanulmányokra és a nemzeti statisztikai adatokra (kábítószerélvezet, bűnözés) épülnek. A tanulmányok többsége meglehetősen lesúlytó véleményt formál a társadalmi-poli­tikai változások nyomán kialakult állapotokról, az értékvesztést, a perspektívát­lanságot jelölve meg a fiatalok legjellemzőbb életérzéseként. Agócs és Agócs (1994) például a magyar fiatalok körében tapasztalható növekvő elidegenedésről, a felnőttek társadalmá­ba és intézményrendszerébe vetett bizalom elvesztéséről ír, részletesen bemutatva az újabban tapasztalható negatív jelenségeket, különös tekintettel a szélsőséges csoportok által elkövetett atrocitásokra. Árnyalatokban gazdagabb képet fest a közép- és kelet-eu­rópai térség Fiataljainak helyzetéről a Rust, Knost és Wichmann (1994) szerkesztésében megjelent kötet, felvázolva a változások történeti és oktatáspolitikai dimenzióit is. A

Next