Magyar Pedagógia 94. (1994)
1994 / 3-4. szám - CSAPÓ BENŐ: Középiskolás tanulók véleménye a társadalmi és iskolai változásokról
Csapó Benő magyar fiatalokkal három fejezet foglalkozik, bemutatva az iskolarendszer átalakításának történeti hátterét (Németh és Pukánszky, 1994), a változó társadalmi rendszer és az értékek konfliktusát (Szabó, 1994), és egy (Németország keleti felén ugyancsak elvégzett) felmérés adataival is részletesen illusztrálva elemzi a fiatalok különböző társadalmi jelenségekkel (piacgazdaság, nacionalizmus, bevándorlók) kapcsolatos attitűdjeit (Kárpáti, Farkas és Kovács, 1994). A kötet többi írásának alaptónusát általában a címben is szereplő „válság” bemutatása határozza meg. Nem jobb a helyzet a felnőttek körében sem. Csepeli és munkatársai 1991-ben elvégzett vizsgálatuk eredménye alapján úgy látják, hogy az elvárások (amiket az előző rendszer egalitárius ideológiája és újabban a nyugati életszínvonalat és mintázatokat propagáló reklámok egyaránt befolyásoltak) és a mindennapi élet realitásai közötti szakadék cinizmushoz, apátiához, a politikai rendszerrel szembeni bizalmatlansághoz vezet (Csepeli, Kolosi, Neményi és Örkény, 1993). Számos kérdést tehetünk fel és különböző feltevéseket fogalmazhatunk meg arra vonatkozóan, hogy a fiatalok miképpen érzékelik a társadalmi-politikai változásokat. Lehet, hogy a változások rendkívüliségét csak a felnőttek érzékelik, és a fiatalok e történelmi szempontból érdekes korszakot is a maguk természetes módján élik meg és fogadják el. Egyéni életüknek a serdülőkor és a felnőtté válás során amúgy is megtapasztalt sokféle változása és személyes problémája elfedi a társadalmi változásokat és problémákat. De számos érvet lehet felsorolni akkor is, ha úgy gondoljuk, hogy a fiatalok sokkal érzékenyebbek az átmenet jelenségeit illetően; idealizmusuk, a jövővel szembeni várakozásaik, védtelenségük sokkal érzékenyebbé teszi őket a hirtelen váltásokkal kapcsolatban. Egy társadalmi értékrend összeomlása, az átmenet sokféle bizonytalansága nagyobb hatást gyakorolhat rájuk, képlékeny társadalomképük alakulására, egész személyiségükre és jövőbeli életükre, mint a felnőtt életben szerzett tapasztalatok. A demokratikus fejlődés jövőjét illetően talán a legfontosabb kérdés az, hogyan észlelik a fiatalok a változásokat, különösen annak a kellemetlen jelenségeit. Minek tulajdonítják az újonnan megjelent nehézségeket? Átmenetinek tartják azokat, amelyek idővel eltűnnek, azaz a problémákat az átmenethez asszociálják, vagy a nehézségeket az új társadalmi berendezkedés tartós velejárójának tartják? Optimistán látják a jövőt, és képesek erőt meríteni a pozitív fejleményekből, vagy a bizonytalanságok csak a szorongásaikat növelik? E kérdések vizsgálatára különböző időpontokban adatgyűjtést végeztünk középiskolás fiatalok körében. Néhány részeredményt nemzetközi konferenciákon már ismertettünk (Csapó, 1991a, 1991b, 1993; Flanagan, Csapó és Rékasi, 1991), magyarul azonban - a közvetlen politikai aktualitásokat elkerülendő -, mindezideig nem publikáltuk e vizsgálatok eredményeit. Ebben a tanulmányban az iskolai átalakulásokkal és a gazdasági perspektívákkal kapcsolatos vélemények változásait mutatjuk be. Ugyanazzal a kérdőívvel két különböző időpontban gyűjtöttünk adatokat. Az első felmérés 1990-ben, közvetlenül az első demokratikus parlamenti választásokat megelőző várakozásokkal teli időszakban történt, amikor még inkább csak sejteni, mint tapasztalni lehetett a változásokat. A második adatfelvétel idejére, 1993 tavaszára a