MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 31. ÉVFOLYAM (1982)

1982 / 4. sz. - ADATTÁR - SISA JÓZSEF: A pesti Csekonics-palota

Fe szárnyra szólt azzal a megjegyzéssel, hogy már álló épület kiegészítéséről van szó. [5] Az irat Pollack Ágos­tont jelöli meg mint felelős építőmestert, s az ő aláírását találjuk az alaprajzokat ábrázoló engedélyezési terve­ken is. [6] A terv szerzőjének mégsem őt kell tekinte­nünk. A fenti tervekhez kapcsolódó, a homlokzatrajzot és a metszetrajzot bemutató tervlapon ugyanis az ,,Aug. Pollack Baumeister" szignó alatt a „Heinrich Koch Architekt" aláírás is szerepel. [7] — Annyi eltérés mu­tatkozik, hogy a Szépítő Bizottmánynak benyújtott ter­vek kétemeletes épületszárnyhoz készültek, ahogy az meg is valósult, a Koch aláírását viselő lapon csak egy­emeletes épület szerepel. A felépült szárny architektúrája a földszint félköríves nyílásaival, vállpárkányra össze­fűzött ívezetes tagozásával, az I. emelet egyenes záró­dású, sima szemöldökpárkánnyal hangsúlyozott ablakai­val végül is a Koch-féle tervet követi. — Pollack Ágos­ton minden bizonnyal csak a kivitelezést vezette és a beadványi terveket mint céhes mesterjoggal rendelkező építőmester aláírta. [8] A Szépítő Bizottmány csak ilyen joggal bíró építőmesterek kézjegyével ellátott terveket engedélyezett, s Heinrich Koch bécsi építész, a tervek valóságos készítője természetesen nem tartozott közé­jük. Mások tervének aláírása meglehetősen elterjedt gya­korlat volt a céhes korban. A két építész személye is alá­támasztja a szerzőséggel kapcsolatos feltételezést. Pol­lack Ágoston fiatal és igen szerény képességű mester volt, Koch a magyar arisztokrácia sokat foglalkoztatott, nagy presztízsű építésze. Még ha a házuk hátsó szárnyá­ról volt is szó, kézenfekvő, hogy a Csekonics grófok hozzá fordultak, semmint Pollackhoz. Érdemes azt is emléke­zetbe idézni, hogy ebben az időben épült Koch vezetésé­vel és részben tervezésével a Károlyi-palota, alig néhány háznyira a tárgyalt épülettől. Az 1838-as tervekről, melyek az épület elülső és udvari szárnyainak akkor meglevő állapotát rögzítik, leolvasható, hogy Hild János 1797 körül keletkezett terve néhány apró és egy jelentősebb módosítással való­sult meg. A nagyobb eltérés az volt, hogy a lépcsőház nem a kapualj jobb, hanem a bal oldalán épült meg. A Pollack szignójával ellátott földszinti alaprajz valami­vel beljebb jelöli ki a szárny Magyar utcai vonalát, a területveszteség a ceruzás felirat szerint 3 2/3 Döl. Az újonnan építendő épületrész alaprajzi beosztása erősen különbözött volna a megelőzőétől, de a benyújtott terv­től eltérve utóbb mégis követte a Hild-féle alap­konfigu­rációt, az udvar beszögellését, amivel megőrződött az udvar ötszögű formája. Fennmaradtak ebből az időből olyan megvalósulatlan tervek is, melyek a teljes palota átépítéséhez készültek. A szignálatlan és datálatlan alaprajzok valamennyi belső helyiség átformálását jelölik, a lépcsőház és a kapualj jócskán kibővített formában szerepel. [9] A homlokzat­rajz, amely Pollack Ágoston kézjegyét viseli, [10] két­emeletesre kibővített házat ábrázol. A Hild János-féle koraklasszicista architektúrát a tervlapon az érett klasz­szicizmus formanyelve váltja fel: eltűnik az ablakokat gazdagító, még a copfra utaló táblás-tükrös mellvéd és szemöldökmező, megszűnik a középső tengely hangsú­lyos kiemelése, a kapu kosáríves helyett egyenes záró­dású, a főpárkányt nem koronázza baluszteres attika. Nem tudjuk, hogy milyen alkalomból készült ez a terv. A korábban ismertetett iratokból és tervekből egyértel­mű, hogy az épület elülső része állt, csak a hátsó szár­nyat kellett Csekonics Jánosnak újjáépítenie. Az egész alota átépítésének ötlete felmerült, de végül nyilván élesleges pénzkiadásnak ítélték és nem valósították meg. Azt sem tudjuk eldönteni, hogy ezek valóban Pollack Ágoston tervei-e, vagy itt is Heinrich Koch szerzőségét kell sejtenünk. A házra második emeletet jóval később, 1893—95-ben húztak, de már Meinig Artúr terve szerint, esetleg Kauser Gyula közreműködésével. [11] Emeleti táncter­mét Ernesto Bellandi firenzei festő díszítette allegorikus tárgyú falképekkel. Ebben az időben a szomszédos Kecs­keméti utca 12. sz. telekre a régi házhoz új, kétemeletes toldást építettek ugyancsak Meinig Artúr terve alapján. Az egykori Csekonics-palota a II. világháborúban súlyos A pesti Csekonics-palota homlokzatrajza. Hild János 1797 k. 3. Beadványi terv a pesti Csekonics-palota hátsó szárnyá­nak újjáépítésére, földszinti alaprajz. Pollack Ágoston 1838. 4. Terv a pesti Csekonics-palota hátsó szárnyának újjáépí­tésére, homlokzat- és metszetrajz. Heinrich Koch és Pollack Ágoston

Next