MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 31. ÉVFOLYAM (1982)
1982 / 4. sz. - ADATTÁR - SISA JÓZSEF: A pesti Csekonics-palota
Fe szárnyra szólt azzal a megjegyzéssel, hogy már álló épület kiegészítéséről van szó. [5] Az irat Pollack Ágostont jelöli meg mint felelős építőmestert, s az ő aláírását találjuk az alaprajzokat ábrázoló engedélyezési terveken is. [6] A terv szerzőjének mégsem őt kell tekintenünk. A fenti tervekhez kapcsolódó, a homlokzatrajzot és a metszetrajzot bemutató tervlapon ugyanis az ,,Aug. Pollack Baumeister" szignó alatt a „Heinrich Koch Architekt" aláírás is szerepel. [7] — Annyi eltérés mutatkozik, hogy a Szépítő Bizottmánynak benyújtott tervek kétemeletes épületszárnyhoz készültek, ahogy az meg is valósult, a Koch aláírását viselő lapon csak egyemeletes épület szerepel. A felépült szárny architektúrája a földszint félköríves nyílásaival, vállpárkányra összefűzött ívezetes tagozásával, az I. emelet egyenes záródású, sima szemöldökpárkánnyal hangsúlyozott ablakaival végül is a Koch-féle tervet követi. — Pollack Ágoston minden bizonnyal csak a kivitelezést vezette és a beadványi terveket mint céhes mesterjoggal rendelkező építőmester aláírta. [8] A Szépítő Bizottmány csak ilyen joggal bíró építőmesterek kézjegyével ellátott terveket engedélyezett, s Heinrich Koch bécsi építész, a tervek valóságos készítője természetesen nem tartozott közéjük. Mások tervének aláírása meglehetősen elterjedt gyakorlat volt a céhes korban. A két építész személye is alátámasztja a szerzőséggel kapcsolatos feltételezést. Pollack Ágoston fiatal és igen szerény képességű mester volt, Koch a magyar arisztokrácia sokat foglalkoztatott, nagy presztízsű építésze. Még ha a házuk hátsó szárnyáról volt is szó, kézenfekvő, hogy a Csekonics grófok hozzá fordultak, semmint Pollackhoz. Érdemes azt is emlékezetbe idézni, hogy ebben az időben épült Koch vezetésével és részben tervezésével a Károlyi-palota, alig néhány háznyira a tárgyalt épülettől. Az 1838-as tervekről, melyek az épület elülső és udvari szárnyainak akkor meglevő állapotát rögzítik, leolvasható, hogy Hild János 1797 körül keletkezett terve néhány apró és egy jelentősebb módosítással valósult meg. A nagyobb eltérés az volt, hogy a lépcsőház nem a kapualj jobb, hanem a bal oldalán épült meg. A Pollack szignójával ellátott földszinti alaprajz valamivel beljebb jelöli ki a szárny Magyar utcai vonalát, a területveszteség a ceruzás felirat szerint 3 2/3 Döl. Az újonnan építendő épületrész alaprajzi beosztása erősen különbözött volna a megelőzőétől, de a benyújtott tervtől eltérve utóbb mégis követte a Hild-féle alapkonfigurációt, az udvar beszögellését, amivel megőrződött az udvar ötszögű formája. Fennmaradtak ebből az időből olyan megvalósulatlan tervek is, melyek a teljes palota átépítéséhez készültek. A szignálatlan és datálatlan alaprajzok valamennyi belső helyiség átformálását jelölik, a lépcsőház és a kapualj jócskán kibővített formában szerepel. [9] A homlokzatrajz, amely Pollack Ágoston kézjegyét viseli, [10] kétemeletesre kibővített házat ábrázol. A Hild János-féle koraklasszicista architektúrát a tervlapon az érett klaszszicizmus formanyelve váltja fel: eltűnik az ablakokat gazdagító, még a copfra utaló táblás-tükrös mellvéd és szemöldökmező, megszűnik a középső tengely hangsúlyos kiemelése, a kapu kosáríves helyett egyenes záródású, a főpárkányt nem koronázza baluszteres attika. Nem tudjuk, hogy milyen alkalomból készült ez a terv. A korábban ismertetett iratokból és tervekből egyértelmű, hogy az épület elülső része állt, csak a hátsó szárnyat kellett Csekonics Jánosnak újjáépítenie. Az egész alota átépítésének ötlete felmerült, de végül nyilván élesleges pénzkiadásnak ítélték és nem valósították meg. Azt sem tudjuk eldönteni, hogy ezek valóban Pollack Ágoston tervei-e, vagy itt is Heinrich Koch szerzőségét kell sejtenünk. A házra második emeletet jóval később, 1893—95-ben húztak, de már Meinig Artúr terve szerint, esetleg Kauser Gyula közreműködésével. [11] Emeleti tánctermét Ernesto Bellandi firenzei festő díszítette allegorikus tárgyú falképekkel. Ebben az időben a szomszédos Kecskeméti utca 12. sz. telekre a régi házhoz új, kétemeletes toldást építettek ugyancsak Meinig Artúr terve alapján. Az egykori Csekonics-palota a II. világháborúban súlyos A pesti Csekonics-palota homlokzatrajza. Hild János 1797 k. 3. Beadványi terv a pesti Csekonics-palota hátsó szárnyának újjáépítésére, földszinti alaprajz. Pollack Ágoston 1838. 4. Terv a pesti Csekonics-palota hátsó szárnyának újjáépítésére, homlokzat- és metszetrajz. Heinrich Koch és Pollack Ágoston