Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1. évfolyam (1894)

Értekezések - TAGÁNYI KÁROLY: A hármas nyomású rendszer behozatala Erdélyben

­e a felhívás itt is eredménytelenül hangzott el éppen mint az anya­országban. Az erdélyi főkormányszék 1768-ban 2173. szám alatt ugyan­abból a czélból újra fölhívta az erdélyi törvényhatóságokat s egyszers­mind pontonkint részletezte az ily egyesületeknek leendő progranmnját. Ebben van szó a többi között a határnak három fordulóra (calcatura­) való felosztásának előnyeiről. Ilyeneküt­­— az Erdélyben általánosan dívó kettős nyomással szemben, de természetesen a gazdaságtudomány akkori álláspontjáról — a következőket sorolták elő : hogy ezáltal a föld két­har­mad része állandóan mivelés alatt áll ; hogy a többszöri szántás következ­tében jobb termést remélhetni; hogy általa az ugarlegelő bővül s több­ször változik; hogy a tavaszi vetés nincs annyira kitéve annak, hogy az őszivel összekeveredjék. Sőt ennél a tételnél a körrendelet kiemelte azt is, hogy mindezen előnyök miatt ő­felsége mindenütt a hármas nyomású rendszer behozatalát határozta el. Mivel pedig gazdasági egyesületek felállítását az erdélyi törvény­hatóságok, az ismételt felhívásra sem voltak hajlandók kezdeményezni, a főkormányszék legalább a három­fordulós rendszer behozatalának keresztülvitelét szorgalmazta. Megindult tehát az akc­ió, melyeknek vezetésére az udvar Bru­ckenthal bárót küldte ki teljhatalmú királyi biztosul. Megkezdődött az erdélyi törvényhatóságok sűrű levélváltása is (Orsz. h­ár főkormsz. oszt. Fasciculare n° 3161 ex 1771.), a­mely nemcsak egy ily nagyfon­tosságú intézmény meghonosításának menetével ismertet meg, de egy­szersmind, az illető törvényhatóságok akkori mezőgazdasági állapotáról is, sok ismeretlen érdekes részletet tartalmaz. Egyike a legelső törvényhatóságoknak, kik az új intézmény beho­zatala ellen leginkább harczoltak : Tord­a vármegye volt. A megye aranyosi járásának szolgabirája azt jelentette, hogy Gerend-Keresztúr községnek már régóta van három fordulója. Felső-és Alsó-Fügeden azonban a határt három részre osztani azért nem lehet, mivel „a határnak jobb része uraság erdejéből áll" , s a mely két fordulója most van a két községnek „az is terméketlen hegyesvölgyes oldalakból" áll. Décse, Vajdaszeg, Sós-Szent-Márton, Hadrév, Kecze, Gerend, Lóna, Gyéres-Szent-Király, Gyéres és Keresztes falvakban szin­tén lehetetlen a hármas nyomást behozni. Midőn ugyanis a szolgabíró ezen tiz faluba elment volna, hogy a rendelet értelmében a hatást három nyomásra kiszakassza, „elsőben minden falukban a bírákat és a falusi véneket összehívatta, azután megvizsgálta a határokat, de azonnal meggyőződött arról, hogy azok arra igen szűkek volnának. Aztán a falusiak álltak elő panaszukkal, hogy h­a t. i. három fordulóra szakasz­tatnék a határ, „egészen pusztulásra jutnak, mert ők, bővebben a mai­

Next