Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1. évfolyam (1894)
Értekezések - TAGÁNYI KÁROLY: A hármas nyomású rendszer behozatala Erdélyben
e a felhívás itt is eredménytelenül hangzott el éppen mint az anyaországban. Az erdélyi főkormányszék 1768-ban 2173. szám alatt ugyanabból a czélból újra fölhívta az erdélyi törvényhatóságokat s egyszersmind pontonkint részletezte az ily egyesületeknek leendő progranmnját. Ebben van szó a többi között a határnak három fordulóra (calcatura) való felosztásának előnyeiről. Ilyeneküt— az Erdélyben általánosan dívó kettős nyomással szemben, de természetesen a gazdaságtudomány akkori álláspontjáról — a következőket sorolták elő : hogy ezáltal a föld kétharmad része állandóan mivelés alatt áll ; hogy a többszöri szántás következtében jobb termést remélhetni; hogy általa az ugarlegelő bővül s többször változik; hogy a tavaszi vetés nincs annyira kitéve annak, hogy az őszivel összekeveredjék. Sőt ennél a tételnél a körrendelet kiemelte azt is, hogy mindezen előnyök miatt őfelsége mindenütt a hármas nyomású rendszer behozatalát határozta el. Mivel pedig gazdasági egyesületek felállítását az erdélyi törvényhatóságok, az ismételt felhívásra sem voltak hajlandók kezdeményezni, a főkormányszék legalább a háromfordulós rendszer behozatalának keresztülvitelét szorgalmazta. Megindult tehát az akció, melyeknek vezetésére az udvar Bruckenthal bárót küldte ki teljhatalmú királyi biztosul. Megkezdődött az erdélyi törvényhatóságok sűrű levélváltása is (Orsz. hár főkormsz. oszt. Fasciculare n° 3161 ex 1771.), amely nemcsak egy ily nagyfontosságú intézmény meghonosításának menetével ismertet meg, de egyszersmind, az illető törvényhatóságok akkori mezőgazdasági állapotáról is, sok ismeretlen érdekes részletet tartalmaz. Egyike a legelső törvényhatóságoknak, kik az új intézmény behozatala ellen leginkább harczoltak : Torda vármegye volt. A megye aranyosi járásának szolgabirája azt jelentette, hogy Gerend-Keresztúr községnek már régóta van három fordulója. Felső-és Alsó-Fügeden azonban a határt három részre osztani azért nem lehet, mivel „a határnak jobb része uraság erdejéből áll" , s a mely két fordulója most van a két községnek „az is terméketlen hegyesvölgyes oldalakból" áll. Décse, Vajdaszeg, Sós-Szent-Márton, Hadrév, Kecze, Gerend, Lóna, Gyéres-Szent-Király, Gyéres és Keresztes falvakban szintén lehetetlen a hármas nyomást behozni. Midőn ugyanis a szolgabíró ezen tiz faluba elment volna, hogy a rendelet értelmében a hatást három nyomásra kiszakassza, „elsőben minden falukban a bírákat és a falusi véneket összehívatta, azután megvizsgálta a határokat, de azonnal meggyőződött arról, hogy azok arra igen szűkek volnának. Aztán a falusiak álltak elő panaszukkal, hogy ha t. i. három fordulóra szakasztatnék a határ, „egészen pusztulásra jutnak, mert ők, bővebben a mai