Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1. évfolyam (1894)

Értekezések - SZÜTS MIHÁLY: Debreczen mezőgazdasági története

DEBRECZEN MEZŐGAZDASÁGI TÖRTÉNETE. Irta: SZÜTS MIHÁLY. Hol a Nyírség homokten­gere a Tiszavidék búzatermő agyagtala­jával találkozik, ott települt meg Debreczen. Határának keleti homokos része erdőkkel borított, a nyugati agyagos rész maradt meg szántás­vetésre. A várostól messze eső Hortobágy, mint egyébre alig alkalmas, ősidőktől legelőnek használtatott. Mezőgazdasága elsőrangú jövedelmi forrását képezi, akár az e foglalkozásra jutott területet, akár annak értékét veszszük is. Lakossá­gának 14 °/c-a kizárólag mezőgazdaságot űz , de ha a többi, még egyéb kereset mellett, ebből is élők számát ide vesszük , bátran 30%-ra mondhatjuk. Az a nagybirtoktest, mely jelenleg tulajdona, nem tartozott állan­dóan birtokába, hanem az idők folyamán lassan kint szereztetett meg e város mint erkölcsi testület által , s területének gyarapodtával, viszo­nyainak változásaival fejlett mezőgazdasági élete azon fokra, melyen jelenleg áll. 1. Történelmi tekintetben mint tisztán a mezőgazdaságot érdeklőt, három hosszú időt kell megkülönböztetnünk. Az első, melyben még Debreczen földesurainak adózik, a második, melyben a földesúri tartozékok teljesíté­sétől már megszabadult, a harmadik 1848-tól a modernebb haladás kor­szaka a mai napig. Az első időszak 1562-ik évig, vagyis az utolsó földesúr, enyingi Török János haláláig terjed. E korra nézve, nincsenek mezőgazdaságra vonatkozó följegyzések ; csak azt tudjuk, hogy határterülete a jelenlegihez képest igen kicsiny volt, s így e téren való tevékenységének is korlátoltnak kellett lennie. Eredeti ősi határa valószínűleg a bellegelőre szorítkozott. A bel­legelőn kívül eső részek csak lassan kint szereztettek meg és a város határához csatoltattak. Boldogfalva, Ebes, Szepes, Elep, Ohat, Máta, Zám, Hegyes, Macs, Zelemér, Monostor, Pallag, Gut, Haláp, Bánk, Nagy-Csere, Pacz, Fancsika megütt népes helységek valának ; de részben már 1241-ben a hazánkra rontott tatárok által feldulattak, lakosai legyilkoltattak vagy rabságra hurczoltattak , mig a megmaradottak Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. 20

Next