Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1. évfolyam (1894)

Értekezések - SZÜTS MIHÁLY: Debreczen mezőgazdasági története

gálhát, hogy az 1550. év körül élt Biró Gáspár debreczeni polgárnak egymagának 10,000 darab szarvasmarhája volt­, mint minden időben felmutatható tulajdon jószága. Emelte gazdasági életét azon körülmény hogy a keleti és nyugati, nemkülönben az északi kereskedelem gócz­pontjává lön, s különösen jószág, bor, szőrme és só árusittatának el nagyban, mint a magyar termelés nyers czikkei. Még a XVI-ik szá­zadban is majdnem kizárólag az állattenyésztés képezte Debreczen gazdaközönségének jövedelmi fő forrását, egyéb termékekből annyi ter­meltetvén, a­mennyi halfogyasztásra volt elegendő. Felette érdekes hogy az adóbeli tartozások hogyan teljesít­tettek e város által. Van erre egy utasítás eredeti magyar nyelven , mely a korábbi szokásokhoz képest a Debreczenben lakó hivatalno­koknak van adva. Az okirat 1569. év május 21. napján kelt 11-dik János királytól. _ Debreczen város dézmája királyi dézma bárány buza és méh tesz 200 frt, kihez az ispánok ne nyúljanak, de­ szolgáltassák a váradi házhoz. Tavasz veteményből pedig semmiféléből nem tartoznak a debreczeniek." „Debreczenhez tartozik egész falu : Újváros. Portiak pedig kiben része vagyon : Sziget, Sz­obosz­ló, Hegyes, Téglás, Oladház és Sámson. Ezeknek dézmájokat kilen­czedöket a liszttartóknak engedte ő Felsége, kik a Bíráktól mind ennek végére menjenek." „Debreczen kilenczeddez nem tartozik." ..A Birák előtt lett törvényeket régi szokás szerint a tiszttartók elé bocsássák , a tiszttartók pedig a törvény szerint szokott appellátát ő Felsége elé tartozzanak bocsátani." Az ki fején és jószágán marad, abból magoknak vegyenek a tiszttartók. A többi ö Felségéé, kiről regesz­trumot tartsanak és ő Felségének róla számot adjanak." „A barátok létét ki és mikor megterem az széna rajta, de mindenkor elad­hatták a szénáját, kit most a tiszttartóknak enged ö felsége 1. 60." ..A városbeli gonosztevő embert a debreczeni biró büntesse meg, ahhoz a tiszttartóknak semmi gondjuk nincs, hanem ha törvény szerint appellatióba megy eleikbe." .A tiszttartók a város körül, a mezőn gonosztevőket szabadon büntethetnek meg, vagy városbeli részen, vagy külső személy lészen ; sőt a külső helyekről való gonosztevő személyeket is Debreczenben a tiszttartók szabadon megbüntethetik vagy sokadalomkor történik, vagy sokadalom közben. .A tiszttartók a szent Márton adójához, ne nyúljanak, sem a városban, sem a falukon, de a debreczeni biró tartozik arra gondot viselni, felszedni a városon és falukon, és ő Felségének ő maga hiven beszolgáltatni. „Az falukon mindenütt bort ő Felsége hasznára árulnak. Az erdőkhöz, sem a Nagyerdőhöz, sem az Apafájához a tiszttartók egyikhez se nyúljanak, és egy pénzáru fát is senkinek ne adhassanak, hanem mint ekkoráig az erdőkerülők a Hirák gond­viselésével őrizzék és az erdőket épen tartsák." „A Debreczen város nem szántott, sem kaszált királynak, sem tiszttartóknak, hanem csak a hozzá tartozó részek."

Next