Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 5. évfolyam (1898)

ADATOK - Egy 1770. évi franczia emlékirat Magyarország földmiveléséről

ADATOK. EGY 1770. ÉVI FRANCZIA EMLÉKIRAT MAGYARORSZÁG FÖLDMIVELÉSÉRŐL. Az alábbiakban egy hazánkba vetődött franczia embernek, Seb­onne­nak,1) terjedelmes emlékiratát adjuk, melyben Magyarország iparának, föld­művelésének fejlesztéséről és javításáról, valamint az ez ügyben szükséges telepitésről szól. Batthyány Tivadar gróf szolgálatában állván, bizonyára volt alkalma az itteni gazdasági viszonyoknak közelebbi megismerhetéséhez. Később mint valamely kir. kamarai birtoknak jószágigazgatója, talán egyenes felszólításra irta meg ezen javaslatát, melyet Mária Terézia 1770. szept. 18-án azon meghagyással küldött meg Eszterházy gróf kanczellárnak, hogy azt a kanczellária tüzetes vizsgálat alá véve, ennek eredményéről s arról, amit az emlékirat Magyarország benépesítéséről, földmiveléséről stb. javasol, tegyen részletes jelentést. Leb­enne emlékiratában főleg az iparnak fejlesztését, s a kivitel szempontjából szükséges csatornákat ajánlja. Szükségesnek tartja továbbá a földek czélszerű­bb művelését, magtárak felállítását, valamint azt, hogy az ország főurai, nagybirtokosai a közjó és közhaszon érde­kében e tekintetben a kormánynyal egyetértve működjenek. Szerinte Magyarország délvidékén a földművelés elhanyagolt állapotban van, a felvidéken pedig egyáltalán rossz ; nagy súlyt fektet a lakatlan puszták (praedia, terrains monstrueux) benépesítésére és gondos művelésére. Magyar­ország termékenységét kiválónak mondja, úgy, hogy kellő művelés . Leb­enne József Zakkariás, Chatillonban (a Dauphinben) született 1709-ben. Meghalt 1792-ben Beesett. Egy ideig Parisban ügyvédeskedett; 1762-ben már Brüssel­ben találjuk, hol eredménytelenül keresve állást, 1766-ban Bécsbe ment, hogy itt próbáljon szerencsét. E terve sem sikerülvén, 1769-ben Batthyány Tivadar gróf szolgálatába állott, aki főleg gépészettel foglalkozott, s éppen az időben tett technikai kísérleteket egy víz elleni hajózásra alkalmas készülékkel ellátott hajóval ; a gróf ezen és más tervei megvalósítására alkalmasnak találta Seb­onnet, aki 1774-ig szolgálatában is volt. Batthyány 1790-ben 20 évre nyert szabadalmat e találmányára, melyet 1797-ben Bécs mellett ki is próbált, és h­a az egykorú tudósí­tások a valóságot nem túlozzák, fényes sikerrel. Többet azonban erről nem tudunk. Ezen dunai útja, valamint egyéb terveinek kéziratai: a Dráva, Száva és Kulpa folyók

Next