Magyar Könyvszemle, 1959 (75. évfolyam, 1-4. szám)

Léces Károly: A pesti magyar olvasó-kabinet megalapítása és könyvállománya 345

LÉCES KÁROLY A pesti magyar olvasó­kabinet megalapítása és könyvállománya A XVIII. század magyar könyv- és könyvtárkultúrájának vizsgálata az utóbbi évtizedek során sok elvi megállapítással és adalékkal gazdagította ismereteinket. Ezek között foglalnak helyet azok a tanulmányok is, melyek a század két utolsó évtizedének speciális könyvtártípusával, az olvasókabine­tekkel foglalkoznak.­ Sajnos, az adatok kis száma nem engedi meg ezek működésének és hatásának összegezését. Számos kérdést azonban az eddigi szakirodalom mellőzött. Így nem világított rá, hogy ezekben az években, egymástól függet­lenül élt az olvasókör, a kölcsönkönyvtár és az olvasókabinet. Mindhárom típust általában kölcsönkönyvtárat említve tárgyalták, s ez sok esetben fogalomzavart idézett elő. Az olvasókör az 1790-es évek magyar radikális értelmiségének titkos szervezete volt. BENDA Kálmán tanulmányában a következőket írja az értelmiségről : „Fejlődésük első jellegzetes állomása, hogy a rokongondolkodásúak egymásra találnak, s túlnőve a szabadkőműves program reformizmusán, kiválnak a páholyokból és külön csoportosulnak. Pesten és Budán olvasóköröket alapítanak, önképzőtársulatokat szerveznek — a rendőri jelentések ezeket kluboknak nevezik. A Budai Olvasókör alapítói közt HAJNÓCZY, SZENTMARJ­A­Y, BERZEVICZY, VERSEGHY nevével találkozunk, s a tagok közt megtaláljuk a fővárosi értelmiség színe-javát." Ugyanezt látjuk Kassán, Nagyváradon, Kőszegen, Késmárkon és Lőcsén is.­ Tehát az olvasókörök elsősorban a politikai szervezkedések titkos gócai voltak, programjukban helyet kapott az olvasás is. Rövidéletűek, mert a köz­társasági mozgalom bukásával felszámolták őket. Az olvasókörök mellett alakultak ki ebben a században azok az olvasó­társaságok, melyek havonként meghatározott összeg lefizetése ellenében könyvkereskedőktől könyvet vásároltak, s azokat elolvasva, kölcsönkönyv­tárakat állítottak fel a meglevő könyvanyagból és pénzért kölcsönöztek. Ezek képezték — főleg Franciaországban — egyrészt a pártklubok, másrészt az irodalmi szalonok könyveinek magvát.3­ 1 CSATKAI Endre : Régi soproni könyvgyűjtők, könyvkereskedők és olvasókabinetek Magy. Könyvszb­. (továbbiakban MK.) 1939. 54—61.1. SZEMZŐ Piroska: A magyar kölcsönkönyvtárak kezdetei. MK. 1939. 165—175.1. TÍMÁR Kálmán: Az első „Olvasó Kabi­net" Győrött. Győri Szle. 1930. 179—180. 1. Az első magyar kölcsön-könyvtár alakulása Pesten 1793-ban. Corvina. 1887. 67—68.1. SENNOWITZ Adolf : A budai és pesti könyvkeres­kedelem a múlt század második felétől 1831-ig. Corvina. 1897. 17—18., 48—­50.1. KÓKAY György: Az első magyar kölcsönkönyvtárak történetéhez. MK. 1957. 271—275. 1. Sok adalé­kot tartalmaznak még GÁRDONYI Albert és STEINHOBER Károly művei. 2 BENDA Kálmán : A magyar jakobinusok. Bp. 1957. VTH—IX. 3 SZERZŐ­­. h.

Next