Magyar Könyvszemle, 1959 (75. évfolyam, 1-4. szám)

Léces Károly: A pesti magyar olvasó-kabinet megalapítása és könyvállománya 345

A pesti magyar olvasó­kabinet megalapítása és könyvállománya 347 jelent.­ Valószínű, hogy KLEINOD kérése idején már Pozsonyban is működött olvasókabinet. Ezt bizonyítaná, hogy 1788-ban a DOLL és SCHWAIGER könyv­kereskedő cég kiadja kabinetje katalógusát,­ mely az I. Fortsetzunggal együtt 1490 egységet tartalmaz. A könyvek nagy száma, a katalógus igényes szer­kesztése és szakcsoportosítása arra enged következtetni, hogy már tapaszta­latokkal rendelkező kabinetről van szó. Az olvasókabinetek alakulása egybeesik nálunk az értelmiségi és nemesi­nemzeti mozgalmakkal. Politikai harcunk mellett egyre nagyobb erővel tör utat magának irodalmi mozgalmunk is, és fokozott mértékben jut szerephez a magyar nyelv ügye. Ezért nem közömbös kérdés számunkra, hogy az olvasó­kabinetek milyen mértékben vállalnak részt a magyar nyelvű művek terjesz­téséből, a nemzeti törekvésekből. Amint már említettük, a magyarországi kabinetek zömmel németek voltak. Csak két olyan olvasókabinetet ismerünk az országon belül, melyek jellegüket tekintve magyarok voltak. Közülük az egyik Győrött, a másik Pesten működött. A győri kabinet tulajdonosa, MÜLLER Ferenc könyvkötő működéséről és hatásáról SZEMZŐ Piroska és KÓKAY György tanulmányai számolnak be. Pesten MOSSÓTZI IISTITORIS Gábor alapított olvasókabinetet 1792-ben. Alapításáról, könyvanyagáról és működéséről vajmi keveset tudunk. MOSSÓTZI INSTITORIS Gáborról mint könyvkereskedőről szóltak legtöbbet, mellékesen megjegyezve, hogy „kölcsönkönyvtárat" alapított. Az eddigi közlések, melyek figyelembe vették az olvasókabinetet, a korabeli sajtót tekintették forrásanyagul, s így csak az ott közölteket ismerték. A Mindenes Gyűjtemény az olvasókabinetekről a következőket említi meg 1789-ben : „Itt Komáromban is most szándékozik egy érdemes Hazafi hasonlót állítani".­ 1792. június 9-én 10 pedig egy kérvény érkezik Pest város magisztrátusához, melyben MOSSÓTZI INSTITORIS Gábor letelepedési engedélyt kér azzal, hogy könyvkötő mesterségét ezentúl itt gyakorolhassa és magyar olvasókabinetet állíthasson fel. Feltehetően összefüggés van a két adat között. INSTITORIS ezt megelőzően 16 éven át a Komárom megyei Bokodon volt könyv­kötő. Valószínű, hogy már ekkor foglalkoztatta egy magyar olvasókabinet felállításának terve. MOSSÓTZI INSTITORIS Gábor kérvényét a nemességére, bokodi illetőségére és megbízható erkölcseire vonatkozó mellékleteivel látta el és adta be a városi magistrátushoz. A kérvény vonatkozó részei a következők : „Endesgefertigter nimt seine Zuflucht zu Einem Löbl. Stadtmagistrat, und bittet in die K. f. Stadt Pesth, als Bürger und Buchbindermeister, mit der Freyheit ein ungarisches Lese-Kabinet errichten zu dürfen an und aufgenomen zu werden...Was endlich und ül. die Errichtung eines ungarischen Lese-Kabinets anbelangt, so weiss ich hier davon nichts anderes zu sagen, als dass die Errichtung derselben, für alle diejenigen, eine angenehme und nüzliche Erscheinung werden müsste, welche die Verbreitung, Kultur und Vervollkomnung der ungarischen Sprache wünschen. 7 Verzeichniss der Bücher, welche in dem Lesekabinet des Johann Gleixner. . .gegen die gewöhnliche Bezahlung. . .zum Lesen ausgegeben werden. Pest, 1787. 67 1. 6 Neue National-Lesebibliothek oder Verzeichniss auserlesener Bücher.. .welche zum lesen ausgegeben werden von Alois Doli und Gompag. Pressburg, 1788. 9 Mindenes Gyűjtemény LT. 1789. 136—136. 1. 10 GÁRDONYI Albert a kérvény beadási időpontjául tévesen 1794. június 4-ét közöl (Régi pesti könyvkereskedők. Bp. 1930. 55. 1.)

Next