Magyar Szemle 4. kötet (1928. 9-12. sz.)
Tomcsik József: Nevelés és egészségügy a mai Kínában
Szept. TOMCSIK: NEVELÉS ÉS EGÉSZSÉGÜGY 77 30 millióra tehető az iskolaköteles gyermekek száma és mint a fenti számokból kitűnik, ebből 30%-nál több alig részesülhet a legprimitívebb oktatásban. Ennek a problémának óriási voltáról nem kell egyebet mondanunk, minthogy körülbelül 600.000 elemi iskolai tanító alkalmazásával volna csak lehetséges az általános elemi iskolai oktatás megoldása. Az iskolák jelenleg igen gyakran elhagyott lakások, kiérdemesült buddhista templomok, volt hivatalok. A tanítók átlagos fizetése nem haladja meg az évi 160 mexikói dollárt (400 pengő). A középiskolai oktatásnak a fejlesztéséhez már az idegen tőke is nagymértékben hozzájárult. Ennek ellenére a középiskolai tanulók száma, mint ezt a következő táblázatból láthatjuk, még ma is ijesztően kevés. A felsőbb iskolák a következőképen oszlanak meg. Van 78 állami és tartományi, 27 magán és 18 missziók által fenntartott iskola, ezek közül 33 jogakadémia, 8 tanárképző, 13 politechnikum, 7 külön orvosképző egyetem. A teljes egyetemek hivatalos száma 35, ezek közül azonban alig lehet kiemelni különböző becslés szerint 5—10-et, melyek az európai standardnak megfelelően egyetemnek volnának minősíthetők. Az egyetemi hallgatók intelligenciája és tanulási készsége az idegen tanárok egyöntetű véleménye alapján elsőrangú. Hogy mit képes egy megfelelő szervezetű egyetem Kínában fölmutatni, arra példa a Peking Union Medical College, melynek tagjai — javarészben kínaiak — az elmúlt évben 100-at meghaladó tudományos dolgozatot közöltek külföldi, elsősorban amerikai szaklapokban. Az egyetemek eloszlására jellemző, hogy csak Pekingben, a külön álló, angol nyelvű orvosi fakultástól eltekintve, három kitűnően megszervezett egyetem van. Teljesen kínai kézben van az állami egyetem és a metodista misszió által alapított, a dahlemi típushoz közel álló Yenching egyetem. Az amerikai boxerindemnitásból épített Tsing Hua egyetemen a tanítás még részben angol. A nevelésügy megszervezésében magában is nagy feladatok várnak még Kínára, bár az út itt már nemreg elő van készítve legalább technikai szempontból, bár a tanítandó életfelfogás dolgában igen nagy nehézségek vannak. Az új nemzedék Kuo-Min-Tang pártja hivatalos programmja szerint nemzeti alapokra helyezkedett, meg akarta tisztítani Kínát az idegenektől és az idegen világnézettől, ugyanakkor pedig eldobta magától az ősi, Kung Fu Tze tanain fölépült világnézetet és úgy ennek, mint más vallásoknak a tanítását beszüntette iskoláikban. Igaz, Kung Fu Tze tanai amúgy sem jelentettek még kialakult vallásrendszert: egészséges, a mindennapi élet kötelességeit aprólékosan körülíró erkölcsi szabályok gyűjteményének tekinthetjük ezeket, melyek elsősorban a családi élet, ezenkívül pedig az állammal és a baráti körrel szemben való viselkedés becsületes mintaképét állítják ideálként a kínai elé. A halál és az ősök emlékének misztikuma, poétikusan kiszínezett babonák kölcsönöztek csak valamelyes vallási színezetet ennek a doktrinér erkölcstannak. Az új Kína Kuo-Min-Tangjának ez sem kellett s elvetése után már csak kevés új eszme importálásához volt szükség, hogy a családi élet, fegyelem alapjait fölforgassa és egy néhány társadalmi reform bevezetésével elméleti kommunizmus helyett anarchiát hozzon létre. A jelenlegi helyzet még nem teljesen reménytelen. A forradalmi eszmék még csak kevés helyen vertek mély gyökeret. A birodalom jó részében Középiskolák száma Tanulók M Tanárok „ » » 1912 1916 1923 373 350 547 52.100 60.924 103.385 3.639 4.418 9.349