Múltunk – politikatörténeti folyóirat 34. (Budapest, 1989)

1–2. szám - TANULMÁNYOK - Tokody Gyula: Magyarország kiválása az első világháborúból és a német külpolitika

TOKOD­Y GYULA Magyarország kiválása az első világháborúból és a német külpolitika Károlyi Mihály pacifizmusa, antant-orientáltsága és németellenessége az első világháború kezdetétől ismert volt ugyan,­ de a német diplomácia ennek poli­tikai fontosságát csak 1916 nyarát követően, a Károlyi-párt megalakulása után kezdett tulajdonítani. Ettől kezdve ugyanis az új külpolitikai törekvést szerve­zett parlamenti-politikai erő képviselte Magyarországon, amelynek jelentősé­gét megnövelték a bécsi udvar 1917 tavaszától kezdődő különbéke-tapogatód­zásai. De e párt háborúellenességét a német diplomaták csupán az Osztrák-Magyar Monarchia különbéke-törekvéseinek alárendelt faktoraként kezelték, s Magyarországnak Ausztriától független békekötését szinte a háború utolsó pillanatáig képtelenségnek tartották. Ehhez a lépéshez ugyanis a Károlyi-párt önmagában erőtlennek látszott, hiszen fél évszázada tartó politikai együttműködést kellett megszakítania, olyan együttműködést, amelyet Németország és Magyarország alapvető érdekei ala­kítottak ki és határoztak meg, s amelyet sokoldalú gazdasági és kulturális kapcsolatok fűztek szorosra. E kapcsolatok Magyarország egyre nagyobb mértékű alárendelődését és kiszolgáltatottságát eredményezték ugyan, alapjá­ban véve azonban - főleg külpolitikai kérdésekben - mégis zavartalanoknak, konfliktusmenteseknek látszottak. Mindenesetre végleg eloszlott az a gyanakvás, amelyet egykoron még Bis­marck kormánya táplált Magyarország iránt. A múlt század 70-es és 80-as éveiben ugyanis - a közben megkötött kettős szövetség ellenére - Berlin attól tartott, hogy a monarchián belül a magyar uralkodó körök a konzervatív­klerikális irányzat felülkerekedését segítik elő, amely a Német Birodalomban a poroszellenes katolikus Centrum Párt helyzetét erősítette volna, gyengítve a kormány pozícióját az éppen folyó ,,Kulturkampf"-ban. Nemzetközileg pedig arra ösztönözte volna, hogy eltávolodjék Németországtól és közeledjék az ugyancsak katolikus Franciaországhoz, valamint a szélsőségesen konzervatív cári Oroszországhoz.­ Az 1890-es évek közepétől azonban - összefüggésben az osztrák-cseh ellentétek elmélyülésével és azzal az aggodalommal, hogy a monarchia osztrák felében esetleg németellenes kormányzat kerül hatalomra -módosult Magyarország megítélése. Berlini diplomáciai körökben a „kettős monarchia népességi káoszában" mindinkább „a politikailag legerősebb india i Hajdú Tibor: Károlyi Mihály. Kossuth Könyvkiadó, 1978. 173-196. o. 2 Vö. Berthold Sutter: Die innere Lage Ungarns vor dem ersten Weltkrieg in der Beur­teilung deutscher Diplomaten. In: Südostdeutsches Archiv. XIII. Band. 1970. 119-194. o.; Uo. XIV. Band. 1971. 188-224. o.

Next