Népszava, 1914. június (42. évfolyam, 128–152. sz.)
1914-06-28 / 151. szám
A választójogot megszerezni: nagy dolog. De a megszerzett jogot minél jobban kihasználjal és glyarapitafil, nem kisebb dolog. A vas- és fémmillncások KSzgyfilfee. Magyarország vas- és fémmunkásai tanácskozásra gyűlnek össze vasárnap. Központi szövetségük országos közgyűlését tartja, amelyen a központi vezetőség beszámolt 1912—13. esztendő munkájáról, a szövetség felelődéséről. A vezetőség, vaskos kötetben kiadott jelentésében számol be részletesen munkálkodásáról, amelyből megállapítható, hogy a rendkívül sítá lyos gazdasági viszonyok ellenére a szev rétség haladt, újabb és újabb térhódításokkal gyarapította a szervezett, vasmtnkások számát. És bár a mtunkan elköltség súlyosan megterhelt pénztáráig rendkívüli módon tudta segélyezni tagjait és az eV végéit M8M9.W koron» vagyont«il kimutatni. Bár a gazdasági válság fljegm'hezitertiei az agitáció munkáját is, a szövetség tagjtfifijik a létszáma állandóan emelkedett. Mi ben % JW-ban 7 ettpoststt alakítottök» F/7 m alatt újjáalakitották a losonci és a nagykanizsai csoportokat, a melyeket a hatóság előzőleg föloszlatott. A wtversétt Üdvös Munkájába«, hogy ujabb területekre vihesse át » szervezkedés eszméjét, foglalkozott az ifjttmnírásoív és a nőmunkások szervezésének kérdésével is, bár ezirányban a vezetőség még nem mutathat föl nagyobb eredményt. A vasmunkások között azonban az agitáció munkájának örvendetes eredménye, hogy a szövetség taglétszáma 1912 január 1-től IMS december 31-ig 17.481-ról 29.653-ra emelkedett», vagyis a taglétszám 12.172 új taggal gyarapodott", ami 03,82 százalék emelkedésnek felel meg._•••-A szövetség pénzügyeit rendkívüli mértékben igénybe vette a nagy munkanélkülisg. Végélverésekre két év alatt 362.564,63 kmmát adott ki. Az agitációban kifejtett nagy munkája a központnak a csoportokkal együtt 37.030.56 korona kiadást okozott, ity nem hanyagolták el a tagok nevelésiét ,és művelését sem és erre it célra is nem kevesebb, mint 66.418.93 koronát adott ki a szövetség. Ugy a szövetség, mint a helyicsoportok rendszeres előadások keretében igyekeztek tagjaikat nevelni. A szövetség vezetőség© jelentésében külön fejezetet szentel a budapesti helyházsport működésének. E szerint a budapesti mozgalom ügye még mindig nem jutott el a szükséges nyugvópontra. A budapesti helyi csoportban annyi sokoldalú érdekeltség fut össze, hogy csak a hosszú évek gyakorlati tapasztalata fogja megmutatni, hogy miképen kell a vett bajokat orvosolni és érvényesíteni a helyes centralista elvet, amely egyedül képes a tagok javát szolgálni. A budapesti helyi csoport vezetőségei arra igyekezett, hogy ennek az elvnek szemmel tartásával, a rendelkezésére álló anyagi eszközök teljes mértékével elősegítse a Csoportban egyesült szakmák megerősödését és a taglétszámban való előmenetelét A különböző szakmák kívánságai ma még gyakran ellennállásra találnak az egyes szakmáknál. Kézvízipari és gyáripari érdekeltségek kölcsön fölött vitatják az egyik vagy a másik fél kívánalmainak a jogosultságát. A megoldás csak az lehetne, ha minden kívánságot teljesíthetnének. De ennek útját állják meg a körülmények, a tökéletlen kialakulás, a lassú kiforrás, amelyeket a fejlődés fog eltávolítani. A központi vezetőség mindezekkel az állapotokkal szemben igyekezett a fölmerült nézeteltérések megoldásának útját egyengetni. Így a budapesti helyi csoport is megállta a helyét és elért eredményei minden esztendőben több és több újabb bizonyságot hoznak az összesített mozgalom helyessége mellett. A szabadszervezet is a napokban tart értekezletet, amelyen a vezetőség részletesen beszámol a lefolytatott bérmozgalmakról, harcokról és azok eredményeiről. A szervezet tíz esztendő óta folytatott munkájának eredménye pár szóban összefoglalva a következő: " Tíz év előtt a vasiparban még a 12 órás munkaidő dívott, ma pedig a munkaidő a kisiparban a fővárosban -általában 12 óra, a vidéken i i/s, de már sűrűn fordul elő a vidéken is a 9 órás munkaidő. A gyáriparban 10 év előtt a munkaidő heti 60, sőt 66 óra volt, ma általában, még a vidéken is. 57 óra, de van már számos gyár, ahol a munkaidő csak heti 54, sőt 52 óra. Mindenesetre olyan eredmények ezek, amelyekre büszkék lehetnek a vasmunkások A munkabérek terén is el tudtak érni annyit, hogy az agrárius vámpolitika következtében évről-évre fokozódó drágaságot ki tudják egyenlíteni. Ha a bérek terén vas ia még sok kívánni való, a valóság az, hogy ezen a téren is csak javulás tapasztalható. A tíz esztendős küzdelem tapasztalatai arra buzdíthatják a vasmunkásokat, hogy a jövőben fokozottabb mértékben dolgozzanak szervezetük kiépítésén, úgy a munkások, mint az általános munkásság javára, a szociáldemokrácia diadalra juttatása érdekében. Mert a vasmunkások ott voltak mindig és mindenütt, ahol az általános munkásság ügyéről volt szó és céltudatos munkával küzdöttek úgy a gazdasági, mint a politikai fölszabadulásért. A vasárnap kezdődő közgyűlés munkálatait is ezek a célok fogják irányítani és ebben a szellemben csak üdvös munkát végezhetnek Magyarország legnagyobb szakszervezetének képviselői. Mícapper&foeR* e nézzetek ránk és szánjatok, Hittatok, ha van még könnyetek a jóért, Vérrel sírjatok, ha van még szívetek magatokért. Alert mi is rokon vagyunk a nagy családból, Mert ó, porba hullott mag vagyunk mi a legszebbfáról, S bárha testünkön a csorda szennye gyászol, Ereinkben mégis, mégis a csodás univerzum | fordul És egyszer talán nékünk is mondanák, hogy: [Ember! (') nézzetek ránk s mondjátok testvérünk vagy: [Ember! Így mondjátok, ha téved még nyelvetek a jóra. Mert sziv száján a mi nevünk is: Ember! Az arcunk halálosan sápadt, gúnyánk messzire [bűzlik És mégis, mégis mi vagyunk a jövő virágai. Az inunk ezer ráncban gyöngül És mégis, mégis mi vagyunk az élet rugói,mozgatói. A gerincünk maga terhe alatt görbül És mégis, mégis, ha egyszer megállunk: Megáll az idő! Az arcunk falak szinén fehérlik át És mégis, mégis, ha egyszer neki bolondulunk. Jaj, ha neki bolondulunk . Véres, vörös tóba fullad ez a bús világ! Kassák Lajos. UM Junius itc. m» Tsezáitt tovább államositanak. * ffl pe rgyz&fi meg 30OTrandttma' — Zszusítami tisztviselők tiltakozása. * Amit érdemes megélni. 1. ... Amikor az Unió nem a legtisztességesebb eszközökkel csinált egy hónap alatt külön köztársaságot Panamából és olcsón megszerzett tőle egy 16 kilométer széles földsávot a csatorna céljaira és katonai erődítésekre, még tartott ugyan az ingadozás, a kapkodás tervek és módszerek között egy darabig, de azután, amikor elvben tisztult a helyzet, gyönyörűen bontakozott ki az amerikai energia. Amíg a csatornaépítő gépóriások készültek, már folyt az emberfölötti munka a terület közegészségügyi rendezésére. A maláriát és sárgalázi szunyogfajták okozzák és elhangzott a jelszó: ki kell irtani a csatornazónáról a moszkitókat! És még ma is másfélezer munkásnak csak az a dolga, hogy az átkozottul nedves, őserdős, mocsaras tájékot megtisztítsa a szúnyogpetéktől. A mocsarat amúgy is föltöltik és az 1500 ember mindegyik a maga kis körzetében petróleummal (ettől pusztul a szunyog-pete) öntözi a gyanús helyeket. Évi hatmillió koronába kerül ez a mulatság, de megéri az árát: az első munkaévben 2%, most 1% a halandóság aránya (a franciák idején 6—7% volt) és ISOS óta csak behurcolt sárgalázas esetek fordultak elő ! Az egészségügyi szolgálat kitűnő : ingyen áll egy csomó kisebb-nagyobb kórház, orvos, patika, betegszállító vasúti vagon rendelkezésre mindenkinek. Az amerikai ápolónők kevesebbet imádkoznak — jegyzi meg Frazer —, de többet virrasztanak és jobban értenek a betegápoláshoz. Sengeteg költséggel jó vízvezetékek épültek, ingyen kap jó, tágas lakást minden munkás. (Nőtlenek óriási bárak- A jegyzők egyesülete köztudomás szerint hosszabb tanácskozást folytatott, bár meglehetős szűk körben, a közigazgatás államosításáról szóló törvényjavaslatok fölött és a tanácskozás eredménye egy memorandum lett, amelyet pénteken küldöttség adott át a belügyminiszternek és a belügyi államtitkárnak. A memorandum bevezetése agyondicséri ugyan a javaslatot, de a részletes kritika nagyon alaposan megtépázza. Többek között ezeket mondja a javaslatról: A javaslat az igazi céltól eltérőleg, a politika javára nagyobb kilengést mutat, semmint ne kívánatos volna! A pártpolitika a közigazgatásban romboló hatással van, megbénítja annak cselekvőképességét, azért sifuttik érvényesülését nem látjuk szívesen. ('' fölfogásunkból folyik, hogy a főispáni méltóságot nem véljük föntartandónak. A lakokban, nősek háromszobás házakban laknak és minden ablakon szúnyogháló.) És tegyük még hozzá : ez a rengeteg berendezkedés mind értékét veszti a munka befejezése után, mert nem fogják gyarmatosítani a csatorna környékét és a házakat, vízvezetéket egyszerűen ott hagyják majd használatlanul. 45.000 ember dolgozik a csatornán, hozzátartozóik is vannak,15.000-ren. Ezt a rengeteg embert 3000 kilométer távolságról látja el élelemmel maga az üzem. Hűtőhajók flottája közlekedik állandóan Newyork és Panama között, ahol gyönyörű hűtőházakban áll romlatlanul a rengeteg ételnemű. Vendéglőket is tart fönn az üzem a nőtlenek számára, de senki sem kényszerül igénybe venni. Nehogy azonban most a a magyarországi bányatársaságok hasonló „jóléti" intézményeire gondoljon valaki, az tízem csak nagyszállítóktól vásárol Newyorkban és a nagyban és olcsón vásárolt árut — pár százalék önköltség hozzászámításával — eredeti áron adja. Megirigyelhetjük az áraikat: marha-és bárányhús kilónként 60 fillér, egy pár kacsa 2 korona 40 fillér, ananász darabja 60 fillér, a nyers sonka kilója 1 korona 60 fillér, stb. És mindenhez jég — ingyen. Alkoholt nem árul az üzem még vendéglőiben sem, amelyekben napi három étkezés 2—3 korona. És mindezt nem szerzi vissza az üzem a béreken való takarékoskodással. Míg a vezetőemberek és a diplomások általában sokkal alacsonyabb fizetést kapnak, mint magánvállalatoknál (Goethals ezredes, aki vezeti az egész üzemet teljes felelősséggel, 70.000 korona évi fizetést kap, míg elődjét körülbelül 300.000 koronás évi fizetéssel vette át egy magánvállalat: az orvos fizetése havi 700 korona, stb.), addig