Népszava, 1914. július (42. évfolyam, 153–180. sz.)

1914-07-26 / 175. szám

1914­ július 23. NÉPSZAVA Kivételes intézk­edések háború esetén. Háború esetén a kormány az 1912. évi 63. törvénycikk értelmében kivételes intézkedése­ket léptethet életbe, amelyek valósággal ab­szolút hatalmat biztosíthatnak számára. A ki­vételes intézkedések igénybevételét, ha a ka­tonai előkészületek megtételére kerül a sor, a kormány valamennyi tagjának felelőssége mel­lett a hivatalos lapban közzétett és falraga­szok útján nyilvánosságra hozott rendeletben tudatja. A rendeletben tartozik megjelölni, hogy a törvényben biztosított kivételes intéz­kedések közül melyeket veszi igénybe, illetve melyeket szándékozik alkalmazni. A kivételes jogok gyakorlására, főleg pedig a közigazgatási feladatok végrehajtására az összm­inisztérium kormánybiztosokat nevezhet ki, akik a hadviselés sikere érdekében szüksé­ges intézkedéseket teljesítik, továbbá a köz­rend és a közbiztosság fentartásáról gondos­kodnak. Egy-egy kormánybiztos hatásköre egy vagy több törvényhatóság (megye, város), te­rületére terjedhet ki. A kormánybiztosok saját területükön az összes megyei és városi alkal­mazottakkal, a csendőrség, a rendőrség, a ha­tárrendőrség és a pénzügyőrség alkalmazottai­val közvetetlenül rendelkezhetnek. A kormány­biztos intézkedéseit ezek az alkalmazottak azonnal és föltétlenül tartoznak teljesíteni. Aki engedetlenkedik, azonnal fölfüggeszthető és ellene külön eljárás indítandó. A belügyminiszter felfüggesztheti a törvény­hatóságok minden határozatát, amely a hadvi­selés érdekeit sérti vagy a közrend föntartását veszedelmezteti. A kivételes törvény alapján tett kormányintézkedések ellen semmiféle f­l­lebbezésnek és jogorvoslatnak helye nincsen. A minisztérium korlátozhatja, sőt egészen el­tilthatja olyan tárgyak tartását és használatát, amelyek a hadviselés érdekeit sérthetik. (Fegy­verek, lőszer, lőpor stb.) A minisztérium elrendelheti, hogy bizonyos helyeken, ahol nagyobb csapattestek átvonu­lása vagy tartózkodása folytán a fogyasztási cikkek árának tetemes növekedése várható, a közigazgatási hatóság állapítsa meg az élelmi­cikkekért követelhető legmagasabb árakat. Aki ezt a rendeletet megszegi, két hónapig terjedhető elzárással büntethető. A postán és a távirdán cenzúra léptethető életbe. Egyesületek működése részben vagy egészben megszüntethető. Kereskedelmi társa­ságok vagy külön törvények alapján létesült társulatok, pénztárak rendőri ellenőrzés alá he­lyezhetők, ha gyanú merül föl, hogy működé­süknek államellenes irányzata van. A sürgős intézkedéseket a kormánybiztosok rendelhe­tik el. Politikai jellegű népgyűlések, felvonuoások, körmenetek tartását indokolás nélkül meg le­het tiltani. Az időszaki lapok példányát szétküldés előtt, ha a minisztérium ilyen rendeletet kibocsát, be kell mutatni az ügyészségnek, illetve a rendőr­hatóságnak. A rendőrhatóság eltilthatja vala­mely lap szétküldését, sőt a minisztérium in­tézkedhetik, hogy ha valamelyik időszaki bel­földi lap közleményei a hadviselés érdekeit ál­landóan veszedelmeztetik, bizonyos időre egy­általán betiltassék a lap. A minisztérium felfüggesztheti az esküdtbí­róságok működését és a hatáskörükbe tartozó ügyeket a rendes bíróságok körébe utalhatja, ha olyan bűncselekményről van szó, amelyek a hadviselés érdekeit sérthetik vagy bizonyos helyeken speciális érdekek ezt megkívánják. Elrendelheti, hogy a hadviselés érdekeit érintő bűncselekményekre gyorsított bűnvádi eljárás lépjen életbe. E szabályok keretébe a hűtlen­ségre, a lázadásra, a gyilkosságra, a szándékos emberölésre, a közegészség ellen halál okozásá­val elkövetett bűntettre, a rablásra, a gyújto­gatásra, a vízátadás okozásának bűntettére statáriumot rendelhet el és a büntetés maxi­mumaként a halálbüntetést alkalmazhatja. A minisztérium a magánjogi követelések ér­vényesítése tekintetében, ideértve a váltókö­vetelések érvényesítését is, továbbá a polgári s­örös és nem perös eljárást és általában pol­gári igazságszolgáltatás, végül a jegybank ügyvitele tekintetében rendkívüli és a törvé­nyektől eltérő rendelkezéseket­­léptethet életbe. (Moratórium.) ' '''' A minisztérium rendeletileg állapítja meg, hogy mikor lép az ország a háború idejébe. (Hadiállapotba.) Mihelyt az ország hadiálla­potba lépett, a büntető törvénykönyvnek ren­delkezései közül azok, amelyek különleges ál­lamérdekeket védelmeznek, megszoríttatnak. Aki ezen idő alatt munkásokat olyan munka beszüntetésére bír reá vagy munkaadókat munkások kizárására beszél rá akkor, amikor az illető munka a hadviselés érdekeit szolgál­ja, öt évig terjedhető fegyházzal büntethető. Aki ilyen sztrájkban részt vesz, három évig, aki kizárást alkalmaz munkásaival szemben, szintén három évig terjedhető fogházzal bün­tetendő. Aki a háború idejében az országot elhagyja anélkül, hogy a minisztérium által kiadott ren­delet értelmében megfelelő útlevelet és enge­délyt szerzett volna, öt évig terjedhető fogház­zal büntetendő, ha még nem érte el a népföl­kelői kort. Ha a népfölkelői kort elérte, cselek­ményéért két évig terjedhető fogházzal bün­tethető. Milyen szolgálatra s­étel­mető alapos­ság háború esetében? Az 1912. évi LXViil. tc. megállapítja, h­ogy mozgósítás, valamint hadiállományra való ki­egészítés esetében a fegyveres erő szükségle­teire, valamint a védelmi intézkedések fogana­tosítása végett a nem hadiszolgálatban álló polgárok milyen szolgáltatásokra kötelezhetők. Azt az időpontot, amikor e kötelezettségek be­állanak, a honvédelmi miniszter rendeletileg hozza köztudomásra. Hadicélokra szükséges személyes szolgálato­k teljesítésére, de csak akkor, ha a szükséglet a rendelkezésre álló önkéntes munkásokból vagy népfölkelésre kötelezettekből nem fedezhető, minden munkaképes, a férfinemhez tartozó pol­gári egyén kötelezhető, aki életének ötvenedik életévét be nem töltötte. A­iatalabbak az idő­sebbek előtt és a lehetőségig oly egyének ve­endők igénybe, akik rendes foglalkozásuknál fogva az illető munkák elvégzésére alkalmasak. Nem tartoznak ilyen szolgálatokat teljesí­teni, szellemileg vagy testileg alkalmatlan egyének, köztisztviselők, lelkészek és akik nem­zetközi s­zerződéssel ilyen szolgálat alól mente­sítve vannak. Saját községükön kívül hosszasabban tartó munkára és szolgálatokra nem alkalmazhatók: önálló mezei gazdák, gyár- és ipartelepek bir­tokosai és azok, akik különös tekintetbevételt érdemlő családi viszonyaiknál fogva család­tagjaik veszedelmeztetése nélkül nem marad­hatnak távol. Ha a hadsereg céljaira valamely szállítási vagy közlekedési vállalatot, ipari vagy egyéb üzemtelepet vesz igénybe a kormány, az illető cégnél alkalmazott összes személyek tartoznak továbbra is szolgálatot teljesíteni. A személyes szolgálatokért megfelelő kárté­rítés jár, az elrontott vagy megrongált munka­szerekért pedig megfelelő kárpótlás adandó. Az illetők hátramaradottjai ugyanolyan elbá­násban részesítendők, mint a hivatásszerű ka­tonai személyeké. A szolgálat ideje alatt a csa­ládtagok ugyanolyan segélyben részesítendők, mint a katonai személyek családtagjai. Aki személyes szolgálatra van berendelve, katonai fegyelem és katonai büntető bíráskodás joghatálya alatt áll. Minden jármű és bármilyen vontatásra al­kalmas állat birtokosa kötelezhető, hogy jár­művét megfelelően fölszerelve fuvarozásra át­engedje. Ha a birtokos törvény szerint szemé­lyes szolgálatra is kötelezve van, a fuvarozást, vontatást, állatvezetést személyesen köteles teljesíteni vagy maga helyett megfelelő he­lyettest állítani. Az igénybevételért megfelelő térítés jár. Automobilok tulajdonosai kötelezhetők, hogy kocsijukat sofferrel együtt a fegyveres erő céljaira teljesen felszerelve, megfelelő térítés ellenében, azonnal átengedjék. Hajók, vasúti kocsik és egyéb közlekedési eszközök a fegyveres erő céljaira azonnal le­foglalhatók. Nem foglalhatók le azok­ az automobilok, ko­csik és egyéb járművek, amelyeket az udvar, a köztisztviselők, kerületenkívüliséget élvező személyek­, a posta, közegészségüsryi intézmé­nyek, tűzoltók­, lelkészek, orvosok­ és állatorvo­sok hivatásuk teljesítésére használnak. Üzem­- és ipartelepek birtokosai kötelezhetők, hogy kivételes célokra telepüket a® egész sze­mélyzettel együtt használatra átengedjék. Bármilyen magántulajdon, ház, lakás, telek, épület, vasút, közlekedési eszköz a haderő cél­jaira azonnal lefoglalható vagy kisajátítható. Ennek az eljárása külön rendeletben állapít­tatik meg. Beszállásolás céljaira a békében fennálló törvényes rendelkezések irányadók. A csapatok táborozására és készleteik elhelye­zésére minden magánhelyiség­­rendelkezésre bocsátandó. Háztartással bíró­ lakosok kötelezhetők, hogy személyes szolgálatra igénybevett egyéneknek élelmet nyújtsanak. Az élelem mértéke éa­­ára rendeletben fog megállapíttatni Élelmi cikkek a hatóság fölszólítására azon­nal átadandók. Ugyanez áll a takarmányra és a közlegelőkre is. A községek kötelesek a betegeket ápolás alá venni, kórházakat a fegyveres erő céljaira tar­toznak átengedni. Hadiszolgáltatások teljesítésére kényszeresz­közöket is lehet alkalmazni. A szolgálat meg­tagadása azonfelül katonai bűncslekmény és a katonai bíróság hatásköre alá tartozik. Látható ebből, hogy a magántulajdon szent­sége háború esetén egyszerre megszűnik és hogy minden polgárember, mégha sohasem volt is katona, berendelhető személyes szolgá­latok végzésére. 7 szakszervezeti mozgalom A­ Magyarországi Szakszervezeti Tanács az augusztus h­ó 15-én és folytatólag meg­tartandó szakszervezeti kongresszus elei részletes jelentést terjeszt a legutolsó há­rom esztendő mozgalmáról. A jelentés tár­gyilagos ismertetését adja a szakszerveze­tek tevékenységének és az adatok egész tömegével bizonyítja, h­ogy ebben az or­szágban még megközelítőleg sincsen a szak­szervezeti mozgalomhoz hasonló kultúr­mozgalom, hogy a munkások életfeltételei­nek és kultúrájának emelésére egyenesen nélkülözhetetlen a szakszervezeti­­ tevé­kenység. ISM A jelentés három esztendeje a magyar­országi munkásság mozgalmának olyan korszakáról számol be, amely erős próbára tette a munkások kitartását és áldozat­készségét. A hihetetlenül pusztító gazda­sági válság ideje összeesik a politikai moz­galom legtüzetesebb harcaival, az általá­nos választójogért folytatott küzdelem döntő mérkőzéseivel. És a jelentés beigazolja, hogy a magyar munkásság fényesen megállotta a tűz­próbát, hogy öntudatosságának és áldozat­készségének olyan példáit nyújtotta ebben a három esztendőben, amelyre méltán le­het büszke mindenki, aki ezekben a harcok­ban részt vett. A politikai küzdelem nap­ról-napra megújuló tüntetései között a munkásság nem hanyagolta el gazdasági érdekeinek védelmét és a pusztító válság ellenére újabb vívmányokkal gyarapította a régieket és megerősítette a szakszerve­zeteket. A jelentés minden fejezete ezt bizo­nyítja. Ezekben a nehéz időkben is módja volt a Szakszervezeti Tanácsnak arra, hogy a kisebb és gyöngébb szakmákat támo­gassa. A Szakszervezeti Tanács titkár­sága elősegítette­­és támogatta a textil­munkások, a vegyészeti munkások és a malommunkások szervezését­­és ami mind­ezeknél fontosabb, megalkotta a bánya­munkások szervezésének lehetőségét. Az előbb fölsorolt szakmák már kiküz­dött­ék a szervezés lehetőségét és egyesüle­teik az agitáció minden eszközével dolgoz­hatnak azon, hogy a hozzájuk tartozó

Next