Népszava, 1914. július (42. évfolyam, 153–180. sz.)

1914-07-05 / 157. szám

IXTL évfolyam. Budapest, 1814 Júlis 5. mmmmm AZ ELŐFIZETÉS ÁRA( egy évre 24—kor. | negyed évre, ......­­—ker. fél évre 12.— kor. | egy hóra 2.— kor. A „SZOCIALIZBnja"-i»Leeyítt havonta« fillérrel több. EGYES SZÁM ÁRA 8 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE Megjelenik hétfő kivételével minden nap. 157. sláxon ummmwll SZERKESZTŐEIM: VHI., COJra-TITCa 4. (Telefon: József 3-23 & Jóasef 3-30.) &XAB­CHIVATAXI: VHS., CORTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) Ssakmais s&a&sasiszervezeti vezet&ségek, gyári és mUBieLyi bizaSt&igfés'fs&fcs figyeljünk! A választójogi törvény szerint a köz­üzemekben, részvénytársaságoknál s mind­azon műhelyekben, ahol legalább tíz 30 éves életkorban levő férfimunkás dolgozik, e munkásokat — bárhol laknak — bent a gyárban, illetve a műhelyben írják össze. Ez az összeírás szolgál a választók név­lajstroma alapjául, mert az összeírt mun­kásokról szóló jegyzéket a munkáltatók büntetés terhe alatt tartoznak még július 10-ike előtt a hivatalos összeíró küldöttség­nek beterjeszteni. Ebből az elvtársak azt láthatják, hogy a fővárosi munkásoknak több mint felét a munkáltatók fogják összeírni, vagyis a vá­lasztók lajstromába a munkáltatók adatai alapján kerülnek a munkások. Fölhívjuk ezért mindazon műhelyekben levő bizalmi férfiakat, akikre ez az össze­írás vonatkozik, hogy már hétfőn vagy kedden, de múlhatatlanul e hó­n­ika előtt ,szaktársaik megbízásából lépjenek­­érint­kezésbe munkáltatóikkal és kérjenek a ki­állított jegyzékbe betekintést, valamint ké­szítsenek maguknak e jegyzékről máso­latot és gondoskodjanak róla, hogy a mun­káltatók az igazoló okmányokat (munka­könyvet vagy cselédkönyvet) az összeíró küldöttséghez azonnal beküldjék. Ha a bizalmi férfiak a munkáltatók előtt kifejtik, hogy a munkások legfontosabb jo­gáról van szó, föltehető, hogy egyetlen munkáltató sem fogja kérésüket megta­gadni. Elvtársak! Bizalmi férfiak! Több mint 23.000 munkás választójogáról van szó, mindenki teljesítse kötelességét, mindenki azonnal és múlhatatlanul intézkedjék e föl­hívás értelmében! Testvérüdvözlettel A szociáldemokrata párt. A Szakszervezeti Tanács. e hó 10-én kezdődik meg. Budapestre vo­natkozóan mindenki pontosan, az itt követ­kező útbaigazítások szerint járjon el. Kik jelentkezzenek ? Az összeíró küldöttségek előtt mindenki, aki 1915 március 31-ig betölti 30-ik élet­évét, saját jól fölfogott érdekében, vá­lasztójogának megszerzése céljából jelent­kezzék. Még azok is, akiket a munkáltatók hiva­talból összeírnak, jelentkezzenek személye­sen az összeíró küldöttség előtt, mert 1. ellenőriznünk kell, hogy a munkálta­tók minden választó jogosultat bejelentet­tek-e, 2. hogy abban az esetben, ha az összeíró küldöttség bármely oknál fogva a munkál­tatói bejelentést nem találná elégségesnek vagy megfelelőnek, a személyes jelentkezés útján, okmányok fölmutatásával kerüljön be mindenki a választók névjegyzékébe. Tehát kivétel nélkül mindenki jelentkez­zék a szükséges okmányokkal az összeiró küldöttség előtt. Hol jelentkezzünk ? __ Az összeiró küldöttségek a kerületi elöl­járóságok épületében dolgoznak. Mindenki annál a kerületi elöljáróságnál működő összeiró küldöttség előtt jelentkezzék, ahol az illető lakik. A kerületi elöljáróságok címei: I. kerület, Szentháromság-utc­a . II.­­ Fő-utca 3. III. 1t Fő-tér 3. IV. 99 Váci-utca 62—64. V. 99 Honvéd-utca 12. VI. 99 Aradi-utca 23. utca sarok. VII. 79 Dob-utca 51. VIII. 99 Bakáts-tér 14. X. 17 Szentlászló-tér 5. Kivétel ez alól csupán a következő helye­ken van: A Jrákosfalván lakók a rákosfalvai elemi iskolában, Templom­ tér 2. szám alatt je­lentkeznek. A II. választókerületben lakók az I. ke­rület Vályi­ utcai községi elemi iskolában jelentkeznek.­­Ez a II. választókerület a következő területen fekszik : A székesfőváros határától a Csilebérc és Spanyol-rét, majd a Csilebérc és Pösinger­ma­jor dű­lők közötti határvonal a Magas-ut, Csilebérc és Pösinger-major dűlők hármas ha­tárpontjáig ; innen a Magas-ut és Pösinger­major dűlők közötti határvonal a Magas-ut, Pösinger-major, Madárhegy és Sasad dűlők négyes határpontjáig (Szentháromság oszlop) , azután a Magas-ut és Sasad dűlők közötti ha­tárvonal a Farkas-völgy, Magas-ut és Sasad dűlők hármas határpontjáig, majd a Farkas­völgy és Sasad dűlők közötti határvonal a Tor­bágyi-útig, az Érdi-út, a Németvölgyi-út az Érdi-úttól a Felső Németvölgyi árok betorko­lásáig, a Felső Németvölgyi árok és Német­völgyi árok, a Sashegyi-út a Németvölgyi árok­tól a Budaörsi-útig, a Csend-utca, a Hegyalja­ut a Csend-utcától a Sánc-utcáig, a Sánc-utca az Orom-utcáig, az Orom-utca, az Erzsébet-Zlidig meghosszabbított Gellért-lépcső, az Erzsébet­hídtól lefelé a Duna és a székesfőváros déli, majd nyugati határa a kiindulási pontig.) Mikor jelentkezzünk? A választókerületi összeíró küldöttségek július 10-én, pénteken kezdik el hivatalos működésüket. Az összeíró küldöttségek naponként 4—8 óráig, vasárnap délelőtt 9—12-ig dolgoznak. Az összeiró küldöttsé­gek működését külön plakátokon is fogjuk tudatni az elvtársakkal. Az összeiró küldött­ségek csupán 15 napig fogadnak el jelent­kezéseket, miért is kötelessége minden elv­társnak mielőbb, lehetőleg a jelentkezési idő első napjaiban az összeíró küldöttségek előtt megjelenni. Milyen okmányokkal jelentkezzünk? Mindenki, aki 1915 március 31-ig betölti 30. életévét, jelentkezzék az összeiró küldött­ség előtt Az összeiró küldöttség előtt ok­mányokkal kell a választójogosultságot igazolni. Miután ez az igazolás különféle okmányokkal és jogcímek alapján történ­het, ajánlatos, ha mindenki minél töben­ igazoló okmányt visz magával. Ezért itt alább fölsoroljuk mindazokat az okmányo­kat, amelyek az igazolásra alkalmasak. Mindenki vigye ezek közül magával mind­azokat, amelyek kezében vannak. Az igazoló okmányok a következők le­hetnek: 1. A legmagasabb osztályról szóló iskolai bizonyítvány ; 2. munkakönyv; 3. születési bizonyítvány vagy házassági levél; 4. az írásvizsgáról szóló bizonyítvány ; 5. tanonc- (szabaduló-) levél; fi. ha altiszt volt, katonakönyv vagy nép­fölkelési könyv, vagy katonai elbocsátó levél; 7. lakásbejelentő lap. Ha jelenlegi lakásában nem lakik egy év óta és az összeíró küldöttség a fölmutatott lakásbej­el­entő lap ellen kifogást emelne, hivatkozzék mindenki a törvény 55. §-ának 2. pontjára, amely így hangzik: „Minden bejelentési, hivatal köteles az összeíró küldöttségnek rendelkezésére bo­csátani egy kimutatást azokról, akik az egy évi lakáskelléket a városban megsze­rezték.11 Az összeíró küldöttség tehát, köteles az egy évi helyben lakásról szóló igazolást a törvény 55. és 44. §-a 1. bekezdésének világos rendelkezése értelmében hivatalo­san beszerezni, a bejelentőhivatal pedig köteles az idézett szakaszok szerint az iga­zolványt közvetlenül az összeíró küldött­ségnek hivatalból kiadni. A központi választmány számlálólapjai. A központi választmány a házmesterek útján minden lakásban megfelelő szármi, a választók összeírására szolgáló számláló­lapot küld. Fölszólítjuk az elvtársakat, hogy mindenki, aki 1915 március 31-ik 30. évét betölti, töltse ki a kérdőlapot. A kérdőlap egyes kérdéseiből több helyütt arra következtettek, hogy e kérdőlapok adózási célokra szolgálnak, miért is többen vonakodnak a kérdőlapot kiállítani. Figyelmeztetünk mindenkit, hogy a vá­lasztójoghoz szükséges adatok semmiféle adózási célra föl nem használhatók. Sőt a törvény szigorúan bünteti azokat, akik ezekkel az adatokkal visszaélnek. Fölszó­lítjuk az elvtársakat, hogy mindenütt vilá­gosítsák föl erről a munkásokat, hogy az adózásra vonatkozó, rosszakaratú, h­azug meséket a kormány táborából terjesztik, hogy a munkásokat a választójog megszer­zésétől elriasszák. A kérdőíven levő, az alkalmazott fizeté­séről szóló pont semmiféle összefüggésben a választójoggal nincs, ha az elvtársak akarják, azt nem is kell kitölteni. Baross-utca 67. IX. 99 Csengeri- Lapunk mai száma 28 oldal

Next