Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)

1914-08-16 / 196. szám

6 A háborús világ közgazdasága. Honnan lehet élelmiszereket behozni. — A jegybank állapota. — Fogyasszunk sertéshúst és juhhúst. A német kormány tudvalevően az összes agrárvámok fölfüggesztésére nyert fölhatal­mazást. Ugyanezt követeljük mi is a mon­archia kormányaitól. Ámde mindenfelől azt az ellenvetést halljuk, hogy az agrárvámok felfüggesztése teljesen céltalan intézkedés volna, mert hiszen az összes európai államok élelmiszerkiviteli tilalmakat bocsátottak ki, a tengeren túlról pedig nem lehet élelmiszert szállítani, mert a tengeri szállítás a háború miatt lehetetlen. Ez az állítás azonban helytelen. Semleges államokban, semleges hajókon bármely árut lehet szállítani, hacsak egyenesen bizonyí­tani nem lehet, hogy az áruk valamely ellen­séges hadsereg céljaira szolgálnak. Élelmi­szerbehozatal most csak Amerikából lehet­séges, vagy amerikai, vagy semleges euró­pai, tehát svéd, norvég, dán, olasz, hollandi stb. hajókon. Igaz, hogy még fölmerül az a kérdés, hogy az illető országokból hogyan kerüljön hozzánk az élelmiszer! Ez csak úgy lehetséges, ha velünk szomszédos, semleges országon keresztül hozható be. Ilyen Olasz­ország. Ámde lehetséges, hogy az angolok a gibraltári szorost minden forgalom elől el­zárják. Ez esetben is van egy út, amelyet Anglia sehogysem zárhat el: ez a semleges Hollandia. Amíg Hollandia semleges, addig Angliának nincs módja arra, hogy­ megaka­dályozza az amerikai gabona, bus, zsír, stb. behozatalát Hollandián át Németországba. Ha pedig mi is fölfüggesztjük az élelmiszer­vámokat, akkor mi sem áll útjában annak, hogy a monarchiában Hollandián és Német­országon át gabonát, főleg pedig fagyasztott búst behozzunk. Az élelmiszervámok eltör­lése tehát egyáltalán nem fölösleges, nem ha­tástalan intézkedés. Reméljük, hogy hama­rosan meg is leál és hogy az agráriusok, akik mindig nagyra vannak hazafias áldozatkész­ségükkel és akik termékeikért most úgyis óriási árakat kapnak, amilyenekről rendes időkben nem is álmodhatnak, nem fognak ellentállni ennek a nagyon is szükséges ren­delkezésnek. * A jegybank főtanácsa a jövő hét elején ül össze, tanácskozásra. A tanácskozás tárgya a kamatláb leszállítása, valamint a banknál elzálogosítható értékpapírok körének meg­nagyobbítása lesz. A hivatalos kamatláb leszállításának nincs semmi akadálya. Az utolsó napokban a visszafizetések a banknál fölülmúlták az újonnan fölvett kölcsönöket. Aranykiáram­lástól tartani nem kell. Ilyenformán csak a bank nyereségének mesterséges szaporítá­sára szolgálna a 3 százalékos kamatláb fön­tartása, ami most rettenetes súllyal neheze­dik a forgalomra. Ami az elzálogosítható értékpapírokat il­leti, a jegybank eddig csak bizonyos, alap­szabályban fölsorolt értékpapírokra adott lombardkölcsönt, vagyis záloghitelt. Most, amidőn a bankok nem igen bírnak lombard­hitelt folyósítani, fontos gazdasági szüksé­­­gesség, hogy lehetőleg mindenféle érték­papírt le lehessen zálogosítani a jegybank­. A katonai vezetőség a hadrakelt sereg ré­szére már csak szállítási okokból is, csak marhahúst vehet igénybe. A gazdasági bi­zottság közlése szerint a hadviselés szem­pontjából tehát megokolt, hogy marhaállo­mányunkat lehetőleg úgy kíméljük­, hogy a közönség a marhahús helyett inkább az ol­csóbb sertés- és juhhúst fogyassza. A gaz­dasági bizottság továbbá felhívja a vidéki malmok figyelmét arra, hogy szükségleteiket ne Budapesten, hanem a vidéken szerez­­­zék be. Az „Esti Újság" értesülése szerint a vá­sárcsarnoki igazgató vezetésével tanácskozás folyt a hús- és különösen a zsírdrágaság okairól. Az értekezleten megállapítást nyert — írja a nevezett lap — és pedig a közvágóhidak és vásárterek vezetőinek megerősítése alapján, hogy az élőmarha nagymérvű megdrágulásá­nak fő oka a nagyarányú élőmarha vásárlás, valamint a konzervgyárak óriási vásárlásai. Külön érdekessége az értekezletnek Perlesz sertésnagyvágónak nyilatkozata a sertészsír nagymértékű megdrágulásának okairól. Nyi­latkozata szerint a sertészsír azért drágult meg olyan nagy mértékben, mert a sertéshúsnak nagyban nincsen keletje és nagyobb mennyi­ségben akkor sem talál a sertéshús vevőre, ha kilóját­­ korona árban állapítják meg. Ha a közönség a sertéshúst jobban vásárolná, a zsír is jelentékenyen olcsóbb lenne. E meg­állapítás után fölmerül az a kérdés, hogy a főváros élelmiszerárusító üzeme miért nem lép sorompóba és árubódéiban miért nem árusít sertéshúst is, amikor ezzel egyrészt olcsó és jó húshoz juttathatná a közönséget, másrészt a sertészsír árának szabályozására is befolyással lehetne? Végül jelentékenyen fölszabadíthatná a katonai célokra szükséges marhahúst. NÉPSZAVA 1914 augusztus 15. A német szociáldemokraták a háborúban. Egy berlini polgári lap cikke. A berlini „Welt am Montag" című lapban írja Hans Treusz a­ következőket: A „hazát­lan bitangok" nélkül a német birodalom ha­talma nagyon rosszul állna. A hatmillió né­metnek, aki most a háborúba vonul, csak­nem a fele szociáldemokrata. Ők is meg­bocsátanak és testvéreik mellé állanak. Ők is megbocsátanak és ebben az órában elfe­lejtik, hogy még nemrégiben a „belső ellen­ségnek" tekintették őket és eszerint is bántak velü­k. Nekik több a megbocsátani valójuk, mint a császárnak, de a közös ve­szedelem egy sorban találja őket. Nagyon jól tudják, hogy Keleten a barbárság lako­zik és éppen ez ellen a szociáldemokraták a született harcosok. Sőt azt is tudják, hogy önmagukért, eszméikért és jogaikért küzde­nek, ha az orosz deszpotizmus, Európában minden baj és igazságtalanság kútforrása ellen szállnak síkra. Amint békében a szociáldemokraták ki­tűntek a többi katonák közü­l (több tiszt mesélte nekem, hogy azok, akiket a polgári hatóságok „vörös jellel" jeleztek, a legjobb katonák voltak), most az ellenség előtt lesz­nek még csak igazán az elsők. A háborúnak magasabb egysége nálunk is legyőzi azokat a kemény keserűségeket, amelyekkel illet­ték őket. Magasfokú értelemmel és bátor­sággal vállalják kötelességüket és nem gon­dolnak arra a méltatlanságra, hogy annyi­szor és súlyosan sértették jogaikat és még nagyobb sértésekkel fenyegették. Ellensé­geiket az országban künn, az ellenséggel szemben való magaviseletükkel fogják megszégyeníteni. A szociáldemokratákat egy eszme emeli föl, amely éppen az ő sajátosságuk. Bennük lázad föl a kultúra és a szabadság a zsar­nok székhelye és védvára ellen. Megbízatá­suk a cár vérengző uralma ellen való gyű­lölet. Tudják, hogy esztelenség lenne ezt a háborút a germánoknak 3. szlávok ellen irá­nyuló fölkelésének tekinteni, mert ellenke­zően egész bizonyosan egy új, nagy, szláv állam érdekében folyik. Ha Ausztria győ­zedelmesen kerü­l ki ebből a háborúból, ki­terjeszkedik a Balkánon és még az eddigi­nél is inkább szláv nagyhatalom lesz a szlá­vok túlsúlyából álló szövetséges állam. Nem a szlávok, hanem a kancsuka ellen folytatjuk a háborút. Amikor a német mun­kások hazájukat védelmezik, tudják, hogy az egyúttal az a magasabbrendű, bár sú­lyos hivatásuk van, hogy megkönnyítsék azok jármát, akik ellenségként állnak velük szemben a csatamezőn. Igaz, hogy nem vo­nulhatnak be, mint egykor Napóleon Né­metországba, mint a forradalom katonái az ellenség országába, de fölvonulhatnak mint a fölháborodás katonái a zsarnokság, a rabszolgaság és a sötétség ellen. A sza­badság mártírjait megszabadítani, akik az orosz börtönökben sínylődnek, lelkesítő cél lesz a számukra. A szervezetekhez és elvtársainkhoz! * A háború elvtársaink tízezreit ragadta ki a családi körből és az otthonmaradottak­nak legnagyobb része a legsúlyosabb nyo­morba kerül, ha a szervezett munkások ál­dozatkészsége nem siet­­segítségükre. Ne­künk is alkalmazkodnunk kell a körülmé­nyekhez és mindent meg kell tennünk, hogy a szervezett munkások családjain se­gítsünk. Azt hisszük, h­ogy elvtársainknak ebben a pillanatban nem kell hosszasan magya­ráznunk, hogy kötelességet teljesítenek, ha elvtársaik hátramaradt családjait, a nőket és a kis­gyermekeket megmentik a leg­végső nyomorúságtól. Ezért fölhívunk minden szakmai szervezetet, hogy tagjait szólítsa föl a bevonult elvtársak családjai­nak támogatására. A Népsz­­va minden adományt, legyen az bármilyen csekély is, köszönettel nyugtáz. Egyúttal szólítsák föl a szervezetek tagjaikat, hogy tehetségük­höz mérten vállalják el a bevonult elvtár­sak gyermekeinek élelmezését. Aki csak te­heti, vállalja el legalább egy gyermeknek az élelmezését. Fölhívjuk a választókerületek vezetősé­geit, hogy azonnal intézkedjenek, hogy a kerületben rendelkezésre álló elvtársak járjanak házról-házra és írják össze azokat, akik hajlandók a gyermekek élelmezé­sét elfogadni és az összeírás eredményét naponta jelentsék be a központi párttitkár­ságnál. A befolyt összegekhez mérten a bevonult szervezett munkások családtagjai a szak­mai szervezetek útján utalványokat kap­nak, amelyek ellenében az Általános Fo­gyasztási Szövetkezet élelmiszereket fog kiadni. Fölhívj­uk a vidéki városok szervezett munkásait is, hogy azonnal hasonló moz­galmat indítsanak és a tett intézkedésekről a Népszavát haladéktalanul értesítsék. Azt hisszük, hogy elvtársaink megértik kérelmünk komolyságát és amint már any­nyiszor, úgy most is beigazolják, hogy ál­dozatkészek és nem engedik elvtársaik fe­leségeit és gyermekeit nyomorogni! A magyarországi szociáldemokrata párt vezetősége. * A behivottak családtagjainak segélyezé­sére hozzánk befolyt összegek kimutatása . Magyar fém- és lámpaárugyár bronz., csz., fest., és galv. csiszoló osztály munkásainak gyűjtése 198. számú iven 15.—, Magyar fém-és lámpaárugyár égő osztály (nők) 199. számú iven 10.—, Magyar fém- és lámpaárugyár égő osztály (férfiak) 200. számú iven 14.80, Magyar fém- és lámpaárugyár lakatosok és rézeszter­gályosok 201. számú ivén 18.20, Magyar fém-és lámpaárugyár vízórások 202. számú ivén 21.40, Magyar fém- és lámpaárugyár bizalmi­férfi-testülete 490. számú iven 9.60, Magyar fém- és lámpaárugyár bádogosok 491. számú iven 9.20, Gabonamunkások szervezete 50.—, Famunkások újpesti csoportja 300.— kor. Mai gyűjtésünk 448.20 kor. Eddigi gyűjtésünk 13.477.58 kor. Össze­s­en 13.925.78 kor.

Next