Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)

1914-08-19 / 199. szám

1914 augusztus 17. NÉPSZAVA 3 melődött. Az anyag szerint termelték a nagytermelők: burgonyából 585 szeszfőző tengeriből 671 szeszfőző gabonából — — 73 szeszfőző répából 235 szeszfőző malátából 713 szeszfőző cukorülledékből — 54 szeszfőző Amint látjuk, túlnyomóan olyan anyago­kat dolgoznak föl, amelyek emberi táplálko­zásra és állati takarmányozásra alkalmasak. Hogy mennyi burgonyát, kukoricát, gabonát és répát emésztettek föl az alkoholgyárak, erről a magyar statisztika nem ad fölvilá­gosítást. De könnyen kiszámíthatjuk a né­mát hivatalos adatok alapján, mert hisz a szeszfőzés technikája nálunk ugyanaz, mint Németországban. A német „Statistisches Handbuch" 1914. évfolyama szerint főztek Németországban (az összes termelés volt 3.75 millió hl.) 27.3 millió mázsa burgonyából 3.007.242 hl. szeszt, 3.7 millió mázsa gabonából 575.634 hl. szeszt. Látható ebből, hogy egy hektoliter szesz előállításához 9 mázsa burgonya vagy 6 má­zsa gabona kellett. Ha föltesszük, hogy ná­luk is hasonló a termelés megoszlása, úgy nálunk évente 8 millió mázsa burgonya és 1,2 millió mázsa gabona alakul át szesszé. Ha ehhez­ még hozzászá­mítjuk, hogy­­Ausztriában még másfélennyi a szesszé átalakított élelmiszer mennyisége, úgy nyilvánvaló, hogy a szeszfőzés tilalma, illetőleg korlátozása emberi vagy állati táp­lálékra alkalmatlan anyagokra, óriási nye­reséget jelentene az ország és a hadsereg élelmezésére. Hasonlóképen fontolóra kellene venni a sörgyártás betiltását is, amelyek szinte óriási mennyiségű árpát vonnak el az élelmezés­,­től. Annyi sör és szesz, amennyi az alkohol­hoz föltétlenül ragaszkodó emberek számára kell, van raktáron; igazán vétek volna most a jó élelmiszereket elfecsérelni és alkoholt gyártani belőle, amelynek tápereje semmi, hatása a szervezetre romboló .„ .­­Igaz, hogy ez esetben a munkanélküliség még szaporodna, nem szabad azonban el­felejteni, hogy éppen a szeszipar az, amely aránylag a legkevesebb munkást igényeli, mert az átalakítás kémiai uton megy végbe. Az angol hivatalos statisztika szerint a szesziparnál a munkabér az eladási árnak csak 7,5%-a, míg más iparágaknál 20—60% között mozog. Amit a munkásság így veszít, azt sokszorosan megnyeri az olcsóbb élelem és a szeszfogyasztás lehetetlensége révén! Tehát ismételve ajánljuk az illetékes ható­ságoknak, hogy csak emberek vagy állatok élelmezésére alkalmatlan anyagokból enged­jenek az idén szeszt főzni! •fr Az új kétkoronásokat bécsi hír szerint csak a hét vége felé fogják kiadni. Az osz­trák-magyar bank nyomdája annyira igénybe van véve, hogy az új papírpénzt egy magáncég nyomdája fogja készíteni. A nyomda mellett természetesen ellenőrző bi­zottság fog működni, amely az osztrák-ma­gyar bank hivatalnokaiból és katonatisztek­ből áll. Az őrségi szolgálatot nemcsak rend­őrök, hanem katonák is fogják végezni. A bankjegyek készítésére szolgáló drága cink­lemezeket minden este visszaszállít­ják az osztrák-magyar bankba. A gabonatőzsdén az utolsó napokban is­mét némi áremelkedés mutatkozott. Kínálat kevés volt és a malmok 32 koronánál is ma­gasabb árakat fizettek a búzáért. Igaz, hogy a malmok viszont a lisztárakat emelik hat­ványozott mértékben, ami ismét a pékeket és kenyérgyárakat indítja újabb áremelésre. Így — mint értesülünk — a fővárosi ke­nyérgyár is fölemelte a kenyér árát! BELFÖLD ^1^. ^ A honvédség és a népfelkelés az országon tul.­­ Királyi parancs. A hivatalos lap keddi száma a következő királyi parancsot közli: A honvédségről szóló 1912. évi XXXI. tc. 2. § 2. bekezdése és a népfölkelésről szóló 1886. évi XX. tc. 5. § 2. bekezdése alapján parancsolom, hogy a magyar honvédség és a magyar népfölkelés a mozgósítottsági vi­szony "teljes tartamára a szükséghez képest a magyar szent korona országain kívül is alkalmaztassák. A honvédség szervezéséről szóló 1912. évi XXXI. tc. második szakasza szerint a hon­védség kivételesen a magyar korona orszá­gain kivül is alkalmazható, de ehhez az or­szággyűlés hozzájárulása szükséges. Csak ha az országgyűlés nincs együtt és ha a halasz­tásból veszély származhatnék, rendelheti el a király a magyar kormány felelőssége és az országgyűlésnek legközelebbi összejövetele­kor azonnal kikérendő utólagos jóváhagyása mellett a honvédség alkalmazását az orszá­gon kivül is. A népfölkelésről szóló 1886. évi XX. tc. 5. azt mondja, hogy a népfölkelés rendsze­rint az ország határain belül alkalmaztatik; kivételesen azonban­­ az országon kivül is al­kalmazható, de erre mindannyiszor a tör­vényhozás intézkedése szükséges. De mint a honvédségnél, úgy a népfölkelésnél is ki­mondja a törvény ugyanazon föltételek mel­lett, hogy a király elrendelheti a népfölkelés alkalmazását is az ország határain túl. Ez nem azt jelenti, hogy most már az egész honvédség és az egész magyar népfölkelés az ország határain kívül kerül, hanem csak azt, hogy szükség esetén úgy a hadsereg, mint a népfölkelés egyes, részei az ország határain túl is kivihetők. ? '* $ # Az alkohol ellen. A szeszes italok a szel­lemi és testi munkaképességet csökkentik, a lelket megfosztják igazi erejétől, az erkölcsöt aláássák, az anyagi erőket kisebbítik. Aki e­­válságos órákban iszik, vét maga és nemzete ellen. Most a józanság , a szeszes italoktól való­­teljes tartózkodás egyenesen nemzeti kötelesség. Az Alkoholellenes Egyesületek Országos Ligája és a Magyarországi Függet­len Good Templar-rend ezúton kéri a nagy­, közönséget: kövessük a németek dicséretes példáját, ne adjunk hadba vonuló katonáink­,­nak szeszes italt, hanem gyümölcsnedve­ket, málnaszörpöt, limonádét, ásványvizet. Ugyanezt a célt szolgálja a következő meg-, szívlelendő fölhívás : Magyarország népe évenként sok száz mil­lió koronát ad ki szeszes italokra. A szeszes italok azonban nem alkalmas tápszerek, nem erősítenek, nem adnak meleget. Magyaror­szág munkásai! Azt a pénzt, amit eddig sze­szes italokra költöttetek, fordítsátok most magatok, családotok, gyermekeitek étkezé­sére, táplálkozására. Polgárok, tegyétek félre azokat a húszfilléreseket és koronákat, ame­lyeken eddig szeszes italokat vettetek és jut­tassátok el a népsegítő irodák révén hős ka­tonáink családjaihoz. Kedveskedjünk a had­bavonuló katonáknak ü­dítő i­talokkal, teával, csokoládéval, jó táplálékkal, de adjunk és küldjünk számukra szeszes italokat, mert ezek ellentállóképességüket gyöngítik. A szö­vetséges német hadvezetőség a mozgósítás második napján megtiltotta a katonák szá­mára a szeszes italoknak ajándékban vagy pénzért való kiszolgáltatását és ezt minde­­nütt, de különösen az indóházakban falraga­­szokon hirdette. x. Magyarországi absztinens orvosok — egyesülete, Biroavatás háborús időben. Debrecenből ir­ják a „Magyar Kurir­-nak. Budai Rudolf Ti­vadar kalocsai törvényszéki jegyzőt a szegedi törvényszékhez nevezték ki albirónak. Budai, mint tartalékos hadnagy, Debrecenbe vonult ezredéhez és nem jelentkezhetett a szegedi törvényszéken eskütételre. Fölkereste Kesserfi Lajos dr. debreceni törvényszéki elnököt és megkérte, hogy mielőtt a harctérre indulna, itt tehesse le az esküt. Ivessera elnök nyomban összehívta a debreceni törvényszéket teljes ülésre. Fölolvasták Budai dr. kinevezésére vo­natkozó iratokat és azután kivették tőle az es­küt. Nő nem lehet jegyző, Hajdú megye egyik községében a képviselőtestület már régebben megválasztott jegyzőgyakornoknak egy érett­ségi vizsgát tett nőt. A gyakorlati év elteltével a nő folyamodott a belügyminisztériumhoz a jegyzői tanfolyamra való fölvételéért és a szo­kásos segélydíjért. A belügyminisztérium e ké­rést elutasította, azzal az indokolással, hogy bár semmi akadálya sem volna a jegyzői okle­vél megszerzésének, de annak a jelen esetben értelme nem lenne, mert nő nem lehet községi jegyző. Ugyanis a községi törvény értelmében a község jegyzője hivatalból tagja a községi képviselőtestületnek, már pedig a törvény ér­telmében a községi képviselőtestületnek nő tagja nem lehet és ezért a nő községi jeg­ző sem lehet, kitiltott újzélandi lap. A hivatalos lap közli, hogy a kereskedelemügyi miniszter az Auck­landban (Ú­j-Zéland) megjelenő „Zora" című folyóirattól állam­ellenes irányzata miatt meg­vonta a postai szállítás jogát. * 7re orofsofé csaft végletemre szerit­, fcozhatnaft. Az orosz hadsereg 37 hadtestből áll. Ezek közül 5 Szibériában, 3 a Kaukázusban és 2* Középázsiában fekszik. Egy európai h­áború esetén tehát ezek a hadtestek n­em jönnek számításba. A többi 27 hadtest a következő­képen van elosztva: 9 hadtest a Németor­szággal határos Vilnai és varsói katonai ke­rületekben, 7 a monarchia felé eső határ­részeken és 11 a birodalom belsejében. Elle­nünk tehát csak 16 orosz hadtest vonulhat, föltéve, hogy ezeket gyorsan mozgósítani tudják. De éppen ezzel vannak nagy bajok Oroszországban. A birodalom roppant nagy kiterjedése, a lakosság szétszórtsága, vala­mint az utak rossz állapota miatt csak na­gyon lassan történhetik a mozgósítás. Ha a bevonulásra kötelezett tartalékos állandó tartózkodási helye csak legföljebb 25 kilo­méternyire fekszik a bevonulás, azaz a je­lentkezés helyétől, akkor két napi időt enged­nek neki a jelentkezésre. Ha ellenben a tar­tózkodási hely távolabb fekszik, akkor egy teljes hét áll a tartalékos rendelkezésére. A jelentkezés azonban nem mindjárt az illeté­kes csapattestnél, hanem először a kerületi parancsnokságnál történik és csak innen vo­nulnak azután a behívottak cs­apatt­esteikhez. De előfordul, h­ogy­­ a jelentkezés helye száz és száz kilométernyire fekszik a vasúttól és ennél még távolabb az illetékes csapat­testtől. Így azután hetek múlnak el, amíg a tarta­lékos szerencsésen megérkezik rendeltetési helyére. Ennél azonban még egy súlyosabb probléma vár megoldásra : miképen szállít­sák ezt a borzasztó embertömeget a háború színhelyére? Oroszország belsejét csak négy vasúti hálózat köti össze Nyugateurópával és ezek közül csak a Pé­tervár—Varsó-i és a Moszkva—Varsó-i vonalnak van kettős sín­párja. A harmadiknak csak egy sínpárja van és a negyediknek csak felében kettős a sín­párja. Emellett mozdonyokban és kocsikban is olyan nagy a hiány, hogy a hálózatoknak egymást kell kisegíteniük. Az állomáshelyek pedig ritkák és nagyobb szállítások lebonyo­lítására alkalmatlanok. Az is rendkívül hát­ráltató körülmény, hogy nemcsak magát a katonaságot, hanem a szükséges élelmet is vasúton kell a csapatok után szállítani, mert a Németországgal és Galíciával határos terü­letek nem termelnek elegendő gabonát és így a hiányt a birodalom belsejéből kell pótolni. Így azután megtörténhetik, hogy a birodalom belsejéből való csapa­tok majdnem csak más­fél hónap, múltán jelenhetnek meg a hadi

Next