Népszava, 1914. szeptember (42. évfolyam, 212–241. sz.)
1914-09-08 / 219. szám
6 a föld jobban. Eure 'dúsgazdag talaj ellenére is az orosz föld termésátlagai alacsonyabbak még, mint Magyarországéi is. 'Az 1901—1910. években termett átlag egy •'k'1 ta: *t''i földön . Nyilvánvaló ebből, hogy a német földmivelő feleannyi földön sokkal többet termel,'mint az orosz földmivelő, mert ugyanakkora területen majdnem háromszor annyi élelmet képes termelni. Ez a magyarázata annak, hogy noha Oroszország lakossága sokkal ritkább, mint Nyugateurópáé, a földhiány sehol sem oly rettenetes, mint Oroszországban. Érdekes,ha összehasonlítjuk a három orszzág gabonatermését, hogy mennyi jut belőle fejenként a lakosságra. 1910-ben volt az összes termés: Buza Rozs Árpa Zab Összesen millió métermázsa OroMorsz. (Ázsiával együtt) 227.6 222.8 106.2 154.3 711.1 Magyarország 49.2 14.2 12.1 10.8 85.3 Németország 38.6 105.1 29.0 79.0 252.6 Az összes termelt gabonából esik tehát egy lakosra kerek számban kilogram: Oroszországban 120; Magyarországon 410 Németországban 190 . Látjuk tehát, hogy Oroszország terméséből egy-egy fejre alig jut valamivel több a termésből, mint Magyarországon vagy Németországban. Mivel pedig Oroszországnak óriási kivitele van gabonaneműekből és más élelmicikkekből, nyilvánvaló, hogy a lakosság táplálására még sokkal kevesebb élelmiszer marad az országban, mint nálunk vagy Németországban. Miért van a nagy élelmiszerkivitel ! Azért, mert az orosz uralkodó osztály az ő egész luxusfogyasztását végeredményben a parasztságon hajtja be, akár közvetlenül, akár közvetve. Az orosz földmivelőztés kénytelen azokat az élelmiszereket, "amelyekre saját táplálkozására szüksége volna, külföldre eladni, hogy érte ágyukat, fegyvereket, selymet és divatárut, pezsgőt és drága borokat cseréljen be az ország, a pazarló uralkodó osztály részére. Az állam egész terhe a parasztság és munkásság nyakába szakad. A földesúri osztály egyenes földadója 1912-ben az állam összes bevételeinek csak 2,7%-át tették, ellenben a dolgozó nép egyedül pálinkaadó fejében az összes bevétel 30 százalékát szolgáltatta; nem kevesebb, mint 1055 millió koronára vált a pálinkából várható bevétel 1912-ben előirányozva. Voltakép az állam kiadásainak több mint felét a pálinka födözi, mert az államvasutak bevételei, amelyek 22%-ra voltak előirányozva, csak látszólagos bevételek, mert a megépítésükre fölhasználtösszeg kamatai, amelyek az államadósságok között szerepelnek, fölülmúlják a bevétel többletét. Az egész orosz földesúri osztály, a tékozló és panamázó bürokrácia, a falánk papság, a tolvaj katonatisztek és hadseregszállítók és nem utolsó helyen a rengeteg jövedelmű cári család sok száz nagyhercegével, az uralkodó feudális népréteg minden költségét végeredményben az orosz parasztnak kell előteremteni. Mindez lehetséges volt, amíg ujabb és újabb hódítások lehetővé tették a terjeszkedést, a népfölösleg elhelyezését. Midőn azonban a szerencsétlen orosz-japán háború lezajlott és a további hódításnak gátat vetett, másfelől :a hadjárat rettenetes költségei is az oroszparasztság nyakába szakadtak, kitört a tagy orosz forradalom, amelynek vezető elemei a nagy ipari centrumok proletárjai voltak, de amely igazi lényegében parasztforradalom volt, a tökséhes orosz parasztság forradalma, amely látta, hogy a rásúlyosodó terheket csak úgy tudja elviselni,Ha az eddig a cári család, az állam és anagybirtokosok birtokában levő földet meg A háborús világ hirei. * *• Megkezdték Budapest megerősítését. A hadügyminisztérium tudvalevően óvatossági szempontból elrendelte Budapest megerősítését. Az elmúlt héten megkezdődött nagyszabású munkálatok száznegyven, többnyire népfölkelő hadmérnökök közreműködésével folyamatban vannak. A szükséges munkaerők megszerzésével, azoknak megszervezésével és a megfelelő pontokon való elhelyezésben való segédkezéssel a katonai vezetőség : Becsey Antal elnök, dr. Sándor Ödön, Bernstein Győző igazgatósági tagok, Faragó Lajos és Várady András egyesületi titkárok bevonásával a Magyar Vállalkozók és Közszállítók Országos Egyesületét bízta meg, amely eddig mintegy négyezer földmunkásnak, kőművesnek, asztalosnak, ácsnak és pallérnak juttatott keresetet. Az itthon maradátt a kért. A Máv. alkalmazottak fogyasztó szövetkezetének igazgatósága a legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a hadbavonult vasutasok hozzátartozóinak 200.009 koronáig terjedő hitelt engedélyez. A hitel 50 százalékát az államvasutak igazgatósága garantálta. A Máv temesvári műhelyéből is igen sok munkás vonult a katonasághoz és ennek folytán több család kenyérkereső nélkül maradt. A műhely munkásai ezért elhatározták, hogy minden dolgozó munkás havonta egynapi keresetét a bevonult munkások hozzátartozóinak adja. Az így fölajánlott összeg 1400 koronát tesz ki havonta, ehhez a tisztviselők külön 300 koronát adnak. Az aradi vagongyár igazgatósága a következő hirdetményt bocsátotta ki: „Tudomásul adjuk, hogy igazgatóságunk határozata értelmében hadbavonult munkásaink családjai a vállalat részéről szeptember 1-től kezdve következőkép segélyezetnek: Azoknál a munkásoknál, akiknek családja állami segélyt kap, ezt a segélyezést a vállalat kiegészíti arra az öszszegre, amelyet a hadbavonult munkás napibére kitett. A jogosultak a nyerendő segélyekre előleget kapnak. Arad, 1914 augusztus 31. Weitzer János szép- és vagongyár és vasöntöde rt. igazgatósága. — A budapesti hentesiparosok elhatározták, hogy a hadjáratban megsebesültek segélyezésére, valamint a visszamaradottak nyomorának enyhítésére minden darab megvett és levágott sertés után 10 fillért adományoznak mindaddig, amíg a hadiállapot tart, illetve amíg a bevonult csapatok le nem szerelnek. A felajánlott 10 fillérek beszedésére a hentesipartestület a székesfővárosi sertésvásárpénztárt kérte föl. Alapul véve hetenként 15.000 darab levágandó sertést, hetenként 1500 korona folyik be erre a célra. Fölhívás a budapesti polgárőrség megalakítására. A Magyar Országos Céllövő Szövetség kérte az alábbi sorok közlését: Mint már közöltük, a hadvezetőség fölkérte a Magyar Országos Céllövő Szövetséget, hogy Budapesten sürgősen alakítsa meg a polgárőrséget Az intézmény megfelelő szervezése céljából az ügy sürgősségénél fogva fölkérjük az összes budapesti társas egyesületek, klubok, kaszinók, torna- és sportegyesületek elnökségeit, hogy e tárgyban e hó 10-én, csütörtökön délután 6 órakor a céllövő-szövetség helyiségében (VIII, Üllői út 14) okvetlenül megjelenjenek. Egyúttal újból fölkérjük Budapest polgárságát, főképen az állami és magánhivatalnokokat, kereskedőket, iparosokat és munkásokat (akik huszadik életévüket betöltötték), hogy akik a polgári őrségbe belépni óhajtanak, haladéktalanul jelentkezzenek a fentemlített szövetség irodájában. * A postai csomagforgalom kiterjesztése. A kereskedelmi miniszter a polgári vasúti forgalom kiterjesztésével a postai csomagszállításról is intézkedett. E szerint a belföldi forgalomban szállíthatók a csomagok tíz, illetve ötven kilogram súlyban korlátlan mennyiségben. Húsz darabnál több csomagot csak jegyzékkel, pontosan mérlegelve lehet postára adni. A csomagok föladásának ideje Budapesten 8 órától 12 óráig és vidéken a rendes szolgálati idő. Bosznia-Hercegovinába és Ausztriába is szállíthatók csomagok expressz- és sürgős csomagok, könyvek és más sajtótermékek kizárásával. Közönséges csomagokat lehet föladni Németországba, Svájcba, Németalföldre, Dániába, Norvégiába, Svédországba és Olaszországba. A postaigazgatóság elhatározta, hogy a tanítás céljaira szolgáló tankönyveket továbbítja, de csak kellő igazolás mellett. Az igazolást a kultuszminiszter adja ki. A vidéken a szállítás ellenőrzését a tanügy terén működők fogják ellenőrizni. * Polgárőrség a vidéken. A szakolcai városi hatóság hirdetményt tett közzé, amelyben felszólítja a lakosokat, hogy a megalakítandó városi polgárőrség tagjai sorába lépjenek be. A jelentkezések határidejéül szeptember 6-át tűzték ki. — Holicson is megalakult már a polgárőrség mintegy száz taggal és már rendesen végzi a közbiztonsági szolgálatot. — Debrecenből jelentik, hogy ott a polgárőrség megalakítása megtörtént. Az őrség tagjaira ötszázan jelentkeztek. Az őrség húszas csoportokban fog működni és a szolgálati terv kidolgozása után már a legközelebbi napokban megkezdi munkáját.r. A magyarországi oroszok, szerbek és kínaiak védelme. A főkapitányság értesítést kapott, hogy a Magyarországon tartózkodó orosz és szerb alattvalók védelmét az amerikai Egyesült Államok budapesti főkonzulátusa látja el. A kínai köztársaság bécsi nagykövete szintén értesítette a főkapitányságot, hogy a Budapesten tartózkodó kínai állampolgárokat külsőleg is meg akarja különböztetni a japán állampolgároktól, nehogy a kínaiakat a közönsész bántsa. Ezért a Budapesten tartózkodó kinaiak között vörös-aranysárga-kék-fehér kokárdáit osztott ki, amelynek közepénfekete gomb van és utasította őket, hogy azt láthatólag viseljék. Oroszországban MagyarországonNémetországban Buza 7.8 11.9 19.6 Kozi Árpa Zab métermázsa 7.2 7.9 7.3 11.1 12.2 10.7 16.3 19.0 18.3 NÉPSZAVA 1914 szeptember 8. bírja szerezni. Az orosz forradalom következménye a nagy agrárreform jön, az orosz feudális földesúri osztály eme nagy kísérlete, hogy a parasztság addig egyenletes tömegét megbontsák és egy gazdag parasztosztály teremtésével saját uralmukat biztosítsák. Erről a kísérletről legközelebb írunk. * A Kancellár a háború előzményeiről. * Nyilatkozat Amerikához a főhadiszállásról, az angol hiresztelésekről. — Miért akarta Anglia a háborút ? — Oroszország: „a legborzalmasabb despotizmus képviselője". — A belga polgárság kegyetlenkedéseiről. — Az angolok dumbdissi lövegei. (Berlin, szeptember 7. — A „Magyar Távirati Iroda" útján.) A „Norddeutsche Allgemeine Zeitung" a birodalmi kancellárnak az United Press és az Associated Press (amerikai sajtó-és újságíró-szövetségek) tagjaihoz intézett következő nyilatkozatát közli: (Nagy főhadiszállás, szeptember 2.) Nem tudom, hogy Amerikában miként vélekednek erről a háborúról, de föltételezem, hogy közben már ismeretes lett ott Vilmos császárnak az orosz cárral és az angol királlyal folytatott táviratváltása. Ez a táviratváltás a történelem előtt megcáfolhatatlan bizonyságot tesz arról, hogy a császár az utolsó pillanatig azé® fáradozott, hogy a békét föntartsa. Ez a fáradozás azonban eredménytelen volt, mert Oroszország minden körülmények között háborút akart és Anglia, amely Oroszországban és Franciaországban a németellenes nacionalizmust évtizedeken át bátorította, elmulasztotta a kínálkozó fényes alkalmat arra, hogy kimutassa oly sokszor hangoztatott békeszeretetét. E nélkül legalább Franciaországgal és Angliával szemben elkerülhetővé lett volna a háború. Ha majd a világ betekinthet az okmánytárakbameggyőződhetik róla, hogy hányszor nyújtott Németország baráti jobbot Angliának, de Anglia nem akarta Németország barátságát. Anglia féltékeny volt Németország fejlődésére és az az érzés, hogy a német szorgalom és tehetség egyes dolgokban túlszárnyalja őt, arra késztette, hogy minden erejével legyűrje Németországot, épp ugy, mint annak idején Spanyolországot, Hollandiát és Franciaországot is legyűrte. Most elérkezettnek látja ezt a pillanatot és a német csapatoknak Belgiumba történt bevonulását örömmel tekinti ümrigynek arra, hogy a háborúban résztvegyen. Németország azonban kényszerítve volt erre a bevonus