Népszava, 1914. október (42. évfolyam, 242–272. sz.)

1914-10-02 / 243. szám

1911 október 2. NÉPSZAVA nyugatról már régen Gentben vannak a né­metek és Termonde körül is volt már néhány ütközet. A Mecheln körüli terület megszállá­sával kezdik meg most a németek Antwerpen várának tulajdonképekűi ostromát és először is a Mechelntől egyenesen északra fekvő Nethe-Rupel vonalat támadják meg. E vo­nal erődítményei a Rupelmonde-Waelkem és Sierre erődcsoportokból állanak ; ez a leg­szélső övezet, amely igen modern páncélmű­vekből áll és amelynek az a feladata, h­ogy a Nethe és Rupel folyókon való átkelést megakadályozza. A­ Nethe-Rupel front a leg­erősebb erődcsoport­ja Antwerpennek, mert annak a magaslatnak a szélén fekszik, amely Antwerpen várának bevétele a legrövidebb Nethe közé nyúlik és az egész környék, sőt maga a város és a vár egész övezete fölött is uralkodik. Ha a németeknek sikerül a Nethe-Rupel vonal erődeit elfoglalni és így ezeket a magaslatokat megszállni, akkor Antwerpen várának bevétele a­ legrövidebb idő kérdése. A kezdet nagyon jó volt, mert a mai jelentés már két erőd, valószínűleg a Waelhem erődök szétrombolásáról számol be. Ezek a Nethe-Rupel front közepén van­nak és a Brüsszel, Meehem­, Antwerpen-i őr-, főzágutat zárják el. 1. Az új jelentések egyébként a következők: A németek elény©mpSása. (Rotterdam, október 1.) A „Nieuwe Rotter­damsehe Courant" jelentése szerint tegnap dél­után nagyobb német haderő jelent meg tüzér­séggel kiegészítve Moll előtt. A belgák rövid küzdelem után nagy veszteséggel visszavonul­tak. A német csapatok ezután tovább m­enetel- A methellni mű­emlékek nem sérül­tek meg. (Brüsszel, október 1.) A Falke titkos tanácsos vezetésével a műemlékek védelmére alakított bizottság megtekintette Mechelnt. Megállapí­totta, hogy a város kiváló mű­emlékei nem sé­rültek meg. Csak egyes helyeken sérült meg néhány mű­ ér­tékkel nem bíró ház a tüzérség tü­zelése által. A városháza és a mellette levő mú­zeum, valamint a főtéren levő ormos épületek nem sérültek meg. A kimagasló katedrálist a tüzérség több golyója találta, jóllehet a német csapatok azt a határozott utasítást kapták, h­ogy kíméljék a katedrálist, azonban a város­nak német csapatok által történt megszállása után angol srapnellek és gránátok épp akkor érték a templomot, amikor a polgári hatóság azt megtekintette. Az épületekben okozott kár nagyobb nehézség nélkü­l ki lesz javítható. A modern üvegfestmények és a város összes ablakai kivétel nélkül betörtek a nagy lég­nyomás következtében. A többi templom sér­tetlen maradt. Amennyire konstatálható, az összes értékes képeket elvitték a városból. A kanális szép régi házai sértetlenek maradtak. A város parancsnoka az összes műemlékek szi­gorú védelmét rendelte el. A csütörtöki lapok jelentései német aero­plánoknak Pak­s fölött, német léghajóknak Antwerpen és London fölött való hadimű­­veleteiről számoltak be, de hogy a rep­üdő­gépeknek és a léghajóknak milyen óriási fontosságú jelentőségük van a modern há­borúban, arról a mai nap hírel adhatnak még jobb képet. Világos és természetes do­log, h­ogy a hadimozdulatokról egyáltalán nem szólhatnak az újságok és még ennél is természetesebb, hogy kevés szó eshetik a felderítő szolgálat eszközeiről és ezek mun­kájának eredményeiről, és ezért nem is cso­dálkozik senki azon, hogy a repülőgépek és léghajók szerepéről olyan kevés a hír, holott mindenki tudja, hogy ezek szerepe meny­nyire fontos és hogy ezeket az eszközöket mennyire fölhasználják. Ami hír róluk mégis érkezik, rég megtörtént eseményeket mond el vagy olyanokat, amelyek a h­ocsi­mozdulatokkal összefüggésben nincsenek. De ezek a gyér jelentések is rámutatnak arra, milyen­­sokat köszönhet a modern had­vezetés e két nagyszerű szerszámnak, a lég­hajónak és a repülőgépnek. Az elzárt és hamis hírekkel félrevezetett városi népet a repülőgépek és léghajók utasaitól ledobált cédulák figyelmeztetik a valóságra, de aktív módon is beleszólnak a harcokba a repülő­gépek és léghajók bombái. Nincs harctere Európának, amely fölött a légi közlekedő eszközök nem járnának és csak a háború után, amikor, megközelíthetően legalább, mindent lehet tudni, ami a harctereken tör­ténik, értékelhetjük teljesen azt a munkát, amit a léghajók és az aeroplánok a bábom sikeresebb eredményére nézve véghezvittek, érkezett ezeknek a kalandozásairól. A német repülőgépek fidzsi látogatásai mól egyre írnak a berlini lapok, amelyek a már­ismert tényeket mondják el, azzal a bővítés­sel mégis, h­ogy a repülőgépek legutóbbi párisi látogatásainak az volt a célja, hogy az Eiffel­tornyon berendezett szikratávíró-állomást el­pusztítsák; ez a kísérlet azonban nem sikerült: bombái nem találták el a karcsú tornyot. A Boulogne-i erdőben és a Longchamp-cirkusz-b­an szintén leesett egy-egy bomba, de ember­életben nem esett kár. Érdekes, hogy az egyik aviatikus egy óránál is tovább keringett Páris fölött és a francia aviatikusok csak akkor ke­rekedtek föl, hogy űzőbe vegyék, amikor a né­met már visszaindult észak felé. A német aviatikus, úgy látszik, nem nagyon félt a fran­ciáktól, mert oly mélyen leereszkedett, hogy színházi messzelátóval jól lehetett látni a számát is. A német aeroplánra, amely egy óránál tovább rémületben tartotta Párist, a 178. szám volt írva.­­ Aznap, amikor a három német repülőgép kalandozott és bombázott Páris fölött, délután a párisi rendőrség auto­mobilra ültette az amerikai és spanyol nagy­követet, elvitte őket a bombamerényletek szín­helyére és jegyzőkönyvet vett föl velük arról, h­ogy a németek kényszerítő katonai szükség nélkül okoztak kárt Parisban. De új hírek vannak a német repülőgépeknek belgiumi látogatásaiból. Jelentette már a Népszava egy német lég­hajónak ostendei támadását. Berlini lapok szerint a vezérkar a kémei útján arról értesült, hogy Ostendéből egy vonat­ muníciót fognak el­szállítani. Egy Zeppelin erre T­hour­out és Thielt fölött áthaladva Ostende felé érkezett és a vasúti állomás közelében bombákat dobott le. Egy bomba egy cserjésbe, egy másik a hal­csarnokba, a harmadik pedig egy szökőkút­nak a víztartójába esett. A muníciót szállító a háború megindulta óta élénk részük volt a munkában repülőgépeknek és léghajóknak egy­aránt. A legutóbbi napokban nagyon sok hír tek a Moll és Antwerpen között fekvő Herren­tal község irányában. Mol városát a ném­etek nem bántották. Úrra áll a Birstichi vár. (Róma, október 1.) Amsterdami lapok jelen­tik, hogy a belga Hegel várat a németek telje­sen fölépítették­. Éjszakákon át is nagyszámú német munkás dolgozott az erődítéseken ref­lektorok fénye mellett. A vár megint teljes egészében erősen áll és­ biztos támpontot nyújt a német csapatoknak. 3 vonat különben már akkorra el is ment Osten­débe" Deynze városa fölött a szerdára virradó éjjel éjfél után fél kettőkor jelent meg egy aviati­kus, aki öt bombát dobott le. Aloszban szintén dobtak le bombákat. Az egész Belgiumot ter­rorizálták a német repülőgépek. Ostende bombázásáról is vannak új hírek. Rómán át jelentik Párisból, hogy szeptember 28-án Ostende fölött ismét megjelentek a német Zeppelinek és bombákat dobtak a városra. A Rómába Londonból érkezett jelentések sze­rint a bombák nem okoztak nagy károkat, csak ijedtséget. Német, angol és francia nyelvű röp­cédulákat találtak az utcán, amelyeken le­­vol­tak írva az eddig elért német sikerek. A ,,Bud. Tud." jelenti Berlinből, hogy Ant­werpen fölött, amelyet egyébként egyre támad­nak a német seregek, ismét megjelent egy Zeppelin; öt bombát dobott, amely után min­iden zavar nélkül visszatért a fölszállóhelyére. És az új hírek arról szólanak, hogy a francia­országi és belgiumi kirándulásokban melg havi repülőgépeser­ is vettek részt. Egy tiszt-aviatikus, aki részt­vett Páris ostromában és akinek gépéről szintén dobtak le bombákat, Újvidéken „Az Est"­ tudó­sítója előtt a következőkben mondotta el párisi szereplését: — Augusztus hónap 24-én, Sabac bevétele után, parancsot kaptam, hogy a francia harc­térre küldött repülőosztagunkban vegyek részt. Tizenkét repülőgéppel indultunk el Bécsből. Oderbergen, Rati­boron, Breslaun, Berlinen, Hannoveren és Kölnön át jutottunk az akkor már német kézen levő Lütlichbe, Namurbe és onnan Charleroi, Cambrai, St.-Quentin, La Vére, Soissonson át Senlisbe, amely egyúttal utazásunk célja is volt. (Senlis Páristól északra negyvenöt-ötven kilométerre van.) A wienerneustadti repülőtérről négy két­fedelű és nyolc egyfedelű gépet vittünk ma­gunkkal, megfelelő katonai személyzettel, akik közül az értelmesebb altisztpilótákat meg­figyelőknek használtuk föl. A német repülő­tisztek meleg kartársi szeretettel fogadtak bennünket és megérkezésünk után másnap,­­miután gépeinket rendbe hoztuk, megkezdet­tük föladatunk megoldását. Senlisben száll­tunk föl reggel fél nyolckor és négy órát tartóz­kodtunk a levegőben. Az volt a föladatunk és megbízatásunk, hogy a német tüzérség belövé­sét segítsük elő. Megfelelő magasságból ügyel­tük meg a német tüzérségi tüzelés hatását és zászlókkal jeleztük, hogy hol és jól csapott-e le a lövedék. Zászlókkal jeleztük, hogy balra, előre vagy hátra irányítsák a lövedékeket. Egyúttal a francia haderő mozdulatairól pon­tos jelentéseket adtunk le, amelyek igen érté­kesek voltak a további német operációkra. Szeptember 12-én kaptuk a parancsot, hogy három német repülőgép és hat repülőgép a mieinkből Páris fölé röpüljön. Büszkén indul­tunk útnak. Soh­a nem voltam a­ levegőben annyira elfogult, mint ekkor. Tudtam, hogy mily rendkívül fontos hivatás vár reám. Háromezer méter magasságban röpültünk Páris fölött. A gépemen lévő meg­ügyelő altiszt ekkor negyvennégy kézibombát dobott le és figyelte hatásukat. A bombák Párisban, mint utóbb a lapokból megelégedéssel tudtam meg, leírhatatlan pánikot idéztek elő. Nagyszerűen lehetett látni a bombák hatását. Főleg a fran­cia csapatokra irányoztuk, de azért Páris váro­sára is dobtunk le sok bombát. Ezt a repülést néhány napon át megismétel­tük. Mindannyiszor hetven bombát vittünk magunkkal. Amikor másodszor jelentünk meg Páris fölött, már a francia tüzérség és a házak tetején elhelyezett lövészek sortüze fogadott. Hála isten, semmi bajunk nem történt. Szeptember 16-án felejthetetlen haditett aktív szereplője voltam. Három német repülő­géppel együtt megostromoltunk egy francia repülőgépet. Négyszöget alkottunk és négy­szögben röpülve, leszorítottunk egy francia pilótát. Egyre szűkebb lett a francia szép repü­­lési tere és amikor már tehetetlenül vergő­dött, revolverekkel lövöldöztünk rá és a fran­cia pilóta golyótól találva, lezuhant. ­M Keleten is­méten. Fregszaférc Oroszország fölött. Pétervárról azt jelentik a londoni „Mor­ningpost"-nak, hogy a Zeppelinek sűrűn ke­ringenek a keleti harctér orosz hadállásai és egyes városok fölött. Egy német katonai kor­mányozható léghajó elröpült Bialystok fö­lött és bombát dobott le, amely egy iskola­épületre esett. Másik híradás szerint ugyanakkor, amikor a párisi és a­ belgiumi légi támadások történ­tek, német aviatikusok Oroszországba is be­nyomultak. Egy, Zeppelin Varsóban dobott le i

Next