Népszava, 1914. október (42. évfolyam, 242–272. sz.)

1914-10-17 / 258. szám

4 NÉPS£Ä?! I* A szerb Siarctér eseményei. * A csléli államok. * ©Saszarsság GsíiSMgymiiiIsjrter© meghalt A szerbekkel való háborúról ujabb, jelen­tős hírek ma nem érkeztek. Egyik jelentés­ből kitűnik, hogy a szerbek nemcsak a sa­ját népüket áltatják hamis győzelmi t hírek­kel, hanem a semleges államok diplomáciá­ját is félre akarják vezetni. A déli államok magatartásában nincs vál­tozás. Mint a háború szempontjából is igen fontos eseményt, itt említjük föl, hogy San Giuliano márki, Olaszország külügyminisz­tere meghalt. Az elhunyt Olaszország im­perialista politikájának erős támasza volt és a hármasszövetség politikája mellett ál­lott. Arról, hogy ki lesz az utóda, még nem érkezett hír. Tárcája ügyeit egyelőre a mi­niszterelnök látja el. A bukaresti merényletről is jött újabb jelentés. E szerint a tettes bevallotta, hogy­ a merényletet politikai okokból követte el, a Buxton-fivéreket okozza Törökország nemzeti katasztrófájáért. . tént, Szerbiának tehát kötelessége a macedóniait a bolgár hatóságoknak kiadni. Ha a szerbek a legcsekélyebb visszaélést tanusítanák a macedó­niaival szemben, a bolgárok az elfogott szerb katonával szemben megfelelő represszálióval élnének. Cattaro bombázásáról. A sajtóhadiszállásról jelentik hivatalosan. A Bocche die Cattaro műveinek szeptember 19-én történt bombázásáról utólag a következő rész­leteket közlik: A bombázásban két francia csatahajó és há­rom cirkáló vett részt, amelyeket négy másik hajó kísért. Hajnali 5 óra 30 perckor több hajó tűnt föl, amelyek két csoportban közeledtek a kikötő bejárója felé. Mihelyt a hajók lőtávolba értek, a lusticai parti ütegek, valamint az ostroi mozsárüteg megkezdték a tüzelést, mire a fran­cia hajók nyugatra fordultak és szintén tüzelni kezdtek. Az ellenséges hajóhadosztály hamaro­san lőtávolon kivnd került, ugy hogy az ütegek­nek be kellett szüntetniök a tüzelést. Reggeli 6 óra 50 perckor az ellenséges hajók délnyugat felé fordultak és a füstben és ködben hamaro­san eltűntek. A legénységből mindössze­­két em­ber sebesült meg súlyosan. A déli soarctép.­­ Háború a szerbek ellen. A szerbek ku­larca. (Szófia, október 16.) Radoszlavov miniszter­elnök és von Michaels német követ között több mint másfél óráig tartó beszélgetés folyt le. Utána megjelent a miniszterelnöknél dr. Cselak­ Antics szerb követ és egy állítólagos nagy szerb győzelem hírét közölte a miniszterelnökkel. Ép­pen ekkor lépett be a bolgár miniszterelnök­höz Tarnovszky Ádám gróf osztrák-magyar kö­vetnek egy megbízottja, aki átadta a miniszter­elnöknek az éppen érkezett hivatalos táviratot, amely hírül adja, hogy rettenetes kudarcot és vereséget szenvedtek legutóbb a szerb csapatok. A szerbek vesztesége. (Szófia, október 16. — „Südsl. Corr.") A bol­gár lapok közlik a szerb veszteségjegyzéket és megállapítják, hogy a szerb intelligencia köré­­ből eddig tízezer ember esett el, még­pedig há­romszáz egyetemi oklevéllel kitüntetett, ezer­kétszáz gimnáziumot végzett és nyolcezernégy-száz másféle műveltséggel biró katona. Osastrák- magyarok szerb fogsága. (Bukarest, október 16. — „Pol. Hir.") Mr. Withe, az Egyesült Államok nisi konzulja né­hány napig itt tartózkodott, ahol hivatalos pos­táját továbbította Haschker konzulnak Nisbe. Mr. Withe kijelentette, hogy ismételten szemé­lyesen is meggyőződött arról, hogy a szerb hadi­fogságban lévő osztrák és magyar foglyokkal jól bánnak. Ahol egyes esetben panaszok merül­tek föl, az amerikai főkonzul, mint az osztrák és magyar alattvalók érdekeinek védelmezője, azonnal közbenjárt, mire a szerb hatóságok a legnagyobb készséggel szüntették be minden pa­naszra okot adó körülményt. Harc a bolgár-szerb határom. (Szófia, október 16. — „Südsl. Corr.") A „Dnev­nik" jelenti. A szerb és bolgár határcsapatok Petsovo mellett, a szerb—bolgár határon meg­ütköztek. A szerbek egy szökevény macedóniait üldöztek és az üldözés hevében áthágták a bol­gár határt és egy kilométer távolságra hatoltak bolgár területen. Erre támadt a harc, amely a szerbek visszavonulásával végződött. A szer­beknek sikerült ugyanis a megszökött macedó­niait elfogniok, a bolgárok pedig egy szerb ka­tonát, Jovanovics Jovant fogták el. A macedó­niai szökevény elfogatása bolgár területen tör­ a déli államok, Olaszország. Meghalt a külügyminiszter.­ ­(Róm­a, október 16. — „M. T. I.") San Giuliano márki, olasz külügyminiszter, ma délután 2 óra 30 perckor meghalt. (Antonio di San Giuliano márki — ejtsd: Dzsul­ánó — 1852 december 10-én született Cata­niában. Jogi tanulmányokat végzett. 1876-ban Catania községi képviselőjévé választották, 1879—82-bett pedig a város­­polgármestere, az­után képviselője volt. 1892—93-ban Giolitti ka­binetjében kereskedelem- és földmivelésügyi ál­lamtitkárhelyettes, 1899—1900-ban postaminisz­ter volt 1905-ben a szenátus tagjává nevezték ki; ugyanebben az esztendőben lett Olaszország külügyminisztere, de 1906-ban lemondott és a londoni olasz követséget vállalta. 1910-ben újra külügyminisztere lett Olaszországnak és ezt az állást töltötte be halála napjáig. San Giuliano­nak az volt a politikája, hogy Olaszországnak minél több gyarmatot szerezzen. Így a tripoliszi gyarmat megszerzése is az ő kezdeményezésére történt. Híve volt a h­ármas­szövetség politikájá­nak. A Balkán-háborúban San Giuliano is a monarchia álláspontján volt az albán­ kérdést illetően és szintén amellett foglalt állást, hogy Albánia maradjon önálló állam.) Száznyolcvannégymilliós hadi­kölcsön. (Róma, október 16.) A legutóbb tartott minisz­tertanács a következő kölcsönök fölvételére adott fölhatalmazást: 1. A lobogó alá h­ívott ef­fektív haderő fölemelésére: 56,800.000 lira. 2. A mozgósítás költségeinek viselésére 9,738.800 lira. 3. A kolóniák okkupálására szolgáló hadsereg céljaira: 7,500.000 lira. 4. Páncélos autókra: 4,500.000 lira. 5. A flotta effektiv legénységi ál­lományának fölemelésére: 5,577.000 lira. 6. A ten­gerpart védelmére: 10,908.000 lira. Összesen a többi költségekkel együtt 167 milliót szavaztak meg a szárazföldi hadsereg céljaira és 17 milliót a tengeri haderő céljaira. :* Románia. A bukaresti merénylet. (Bukarest, október 16.) Tom­a Ionescu, a Buxton-fivéreket kezelő sebész, kijelentette, hogy ezidő szerint a két testvér állapota nem éle­t­veszedelm­es. (Bukarest, október 16.) Charles Buxton, aki a tegnapi merénylet alkalmával csak könnyeb­ben sebesült meg, azt mondotta, hogy már Szófiában való tartózkodásuk idején fenyegető leveleket kaptak. 1914 október 17. (Bukarest, október 16.) A Buxton-fivérek me­rénylője, Hassan Pahszin Rezseb, kijelentette, hogy politikai meggyőződésből követte el a merényletet. Meg van győződve arról, hogy az angol emisszáriusok Bulgáriában és Romániá­ban folytatott aknamunkája a török birodalom összeomlását készítette elő. Elmondotta azt is, hogy rajta kívül mások is elhatározták, hogy bosszút állanak a Buxton-fivéreken, akik már 1912-ben megszerezték Anglia támogatását a Balkán-szövetségnek és ezzel siettették Török­ország nemzeti katasztrófáját. Azt mondotta, hogy azért választotta Károly király temetését a merénylet időpontjául, mert azt akarta, hogy a merénylet ebben a történelmi időpontban mint mementó álljon a román közvélemény előtt. (Bukarest, október 16.) A vizsgálat eddigi adatai szerint a merénylő már Szófiában is kö­vette a Buxton-testvéreket és innen utánuk utazott Bukarestbe. Ragaszkodik ahhoz az ál­lításhoz, hogy nincsenek bűntársai és a vizsgá­lat eddigi adataiból nem is derült ki ennek az ellenkezője. Arra a kérdésre, hogy miért éppen Romániában követte el a merényletet, úgy fe­lelt, mert itt volt rá a legkedvezőbb alkalom. Sajnálja, hogy ez éppen Romániában történt, amelyet ő nagyon szeret. A felelősséget teljes egészében viseli. Azt hiszik, hogy a merénylő azért követte el Romániában a merényletet, mert a román törvények nem ismerik a halálbün­tetést. Bulgária. A kamarát összehívták. (Szófia, október 16.) Ma királyi ukáz jelenik meg, amely a kamarát rendes ülésszakra hívja össze. A kamara az ónaptár szerint október, 15-én ül össze. Legelsősorban a külpolitikai hely­zetről fog elhangzani interpelláció az ellenzéki padokról, majd indítványt nyújtanak be, hogy a moratóriumot három hónappal hosszabbítsák meg. A háborús világ hirei. ".A.I . ."V. V. Külföldre csak nyitott leveleket szabad küldeni! A „Bud. Tud." jelenti, hogy a kül­földre szóló leveleknek nyitva való föladásá­ról a kereskedelemügyi miniszter rendeletet bocsátott ki, amely a többi között a követ­­kezőket tartalmazza: A katonai érdekek megóvása céljából a külföldre menő összes postai küldemények katonai ellenőrzésnek vannak alávetve. A külföldre szóló összes közönséges és ajánlott leveleket ezentúl nyitva kell postára adni, illetve levélgyűjtői szekrénybe dobni. A nyitva föladandó levél­postai küldeményeket, úgymint: nyomtat­ványokat, árumintákat és üzleti papírokat a fölvevő hivatalok fokozott gonddal ellen­, őrizzék, hogy írásbeli közleményt ne tartal­mazzanak. Továbbra is zártan lehet föladni: az Ausztriába és a Bosznia-Hercegovinába, szóló küldeményeket, külföldi diplomáciai képviseletek és konzuli hivatalok hivatalos küldeményeit, az uralkodók és az uralkodó­házak tagjainak küldeményeit. Külföldre (Ausztria és Bosznia-Hercegovina kivételé­vel) szóló értéklevélben (pénzeslevélben), értékdobozban és csomagban írásbeli közle­ményt elhelyezni, úgyszintén a szállítóleve­lek szelvényére és egyéb kísérőiratokra, vala­mint postautalványok szelvényére (azokban a viszonylatokban, amelyekben utalványok válthatók) közleményt írni tilos. A külföldre szóló, nyitva föladott vagy az e rendeletben foglalt tilalom ellenére lezárt közönséges és a­jánlott levelek, úgyszintén a külföldre szóló levelezőlapok, nyomtatványok, áruminták és üzleti papírok, valamint a külföldről eredő és mint kézbesü­l­etlen oda visszaküldendő levél­postai küldemények katonai ellenőrző bizott­ságnak bemutatandók. Hyenek a következő postahivatalok mellett működnek: Budapest 72, Brassó 2, Temesvár 2. A rendeletben fog­laltak azonnal hatályba lépnek és azok a hadműveleti területen csak annyiban érvé­nyesek, amennyiben a legfelsőbb katonai­ parancsnokság részéről tett intézkedésekkel­ nem ellenkeznek. *

Next