Népszava, 1914. október (42. évfolyam, 242–272. sz.)
1914-10-08 / 249. szám
1914 október 8. NÉPSZAVA a déli államok is az európai háború. * alomSaia lessereS ? — Ms class parlamenti szöbbség a semlegesség mellett. — Görögország föltételes. Románia állítólag megkezdte a hadsereg leszerelését. Ebből Románia végleges semlegességére következtetnek. Hir szerint az ellenzéki pártok is magukévá teszik a kormánynak most elfoglalt álláspontját. Olaszországban a szövetkezeti többségi párt gyűlést tartott az ország semlegessége és a külpolitikai helyzet ügyében és állást foglalt a kormány semlegességi nyilatkozata mellett, amelyet helyesnek tart. Oroszország Görögországot igyekszik rábírni arra, hogy Szerbiának segítsen, de a görögök ezt ugyancsak uzsorásfeltételek mellett lennének hajlandók megtenni. * Románia: Leszerel a hadsereg? (Bukarest, október 7. — „Pol. Hir.") A behívott katonák nagy részét a hadvezetőség hazabocsátja. A tartalékos tisztek szabadságolása ma megkezdődött. Az intézkedés nagy örömet keltett, mert a 48 nap óta való összpontosítás megakasztotta az egész ország gazdasági életét. A demobilizálás megkezdése mutatja leginkább, hogy Románia a végleges semlegesség mellett döntött. A katonák gyors hazaküldésének másik oka, hogy a román hadsereg téli hadjáratra kellően fölszerelve nincs s ha eddigi valamilyen akcióhoz nem fogott, télen már képtelen rá, hogy hozzáfogjon. Szocialistái a háború ellen. (Bukarest, október 7. — „N. T. IL'") A romániai szociáldemokrata párt vezetősége tegnap este 9 órakor értekezletet tartott Bukarestben. A tanácskozás eredményeképen a pártelnökség memorandummal fordult a kormányhoz, amelyben a leszerelést kérte. A pártelnökség a memorandumban célzásokat tett a munkanélküliségre és a munkásnyomorra és kijelentette, hogy amennyiben a kormány kérésüket nem teljesítené, semmiért sem vállalják a felelősséget. A kormány, a semlegesség és az ellenzék. (Bukarest, október 7.) Bratianu miniszterelnök az elnöklete alatt tartott minisztertanácson fölolvasta az összes pártok vezéreivel folytatott konferencia megállapodásait, amelyek Románia semlegességére vonatkoznak. Jelentette a miniszterelnök, hogy fölajánlotta az ellenzéki pártoknak a kormányzásban való részvételt. Az ellenzék összes vezérei kijelentették azonban, hogy a kabinetbe való belépésüknek most nem látják helyét és enélkül is magukévá teszik a jelenlegi kormány álláspontját. A gabonaKivitel tilalma. (Berlin, október 7.) A „Vossische Zeitung" Bukarestből jelenti, hogy az ideiglenes romániai gabonakiviteli tilalomnak csak az a célja, hogy Románia belső gabonaszükségletét fedezhesse, amennyi tagjának hozzájárulásával hozta. Különösen arról hallatszottak hírek, hogy a külügyminiszter és a hadügyminiszter áll szemközt Salandrának és a többi miniszternek fölfogásával. Állandóan hangoztatják azt is, hogy Juan Giuliano külügyminiszter a két szövetséges birodalom irányában olyan kötelezettségeket vállalt, amelyek most lehetetlenné teszik Olaszország érdekeinek érvényesülését. Salandra miniszterelnök mindezzel szemben határozottan kijelentette, hogy az egész alaptalan mende-monda. A nemzetközi konfliktussal kapcsolatosan éppen San Giuliano ajánlotta a semlegességet, őt tehát erre nem kellett és nem lehetett rákényszeríteni. A tanácskozás elnöke ezután a helyzetről nyilatkozott és eközben fölvetette azt a kérdést, hogy mi történnék, ha a szerb törekvések tengerpartra irányulnak? Nem tűrhetné Olaszország, hogy a szlávság a tengerparti városokban is jelentkezzék. Végül Albániáról és főként Valonáról is szólott az elnök és azt mondotta, hogy amíg Törökország ott nem akarja érdekeit teljesen befészkelni, Olaszországnak sincs oka nyugtalanságra vagy cselekvésre. Mindezek után a következő határozati javaslatot terjesztette elő: A parlament szabadelvű pártja újból elismeri a háború kezdetén tett semlegességi nyilatkozat okosságát és célszerűségét, egyben ismét kifejezést ad legteljesebb bizalmának a kormány iránt, amely tudatában van magas feladatának és súlyos felelősségének az országgal szemben. A párt bízik a kormányban, hogy megfontolt fölkészüléssel és energikus viselkedésével megóvja az olasz nemzeti érdekeket.." A gyűlés elnökének határozati javaslatát az olasz parlament szövetkezeti többségi pártjainak meghatalmazottjai egyhangúan elfogadták. Olaszország. A parlamenti többség állásfoglalása. (Róma, október 7. — Az „E. U." tudósítása.) Az olasz parlament szabadelvű pártja megtartotta régóta várt döntő tanácskozását, amelyben határoztak Olaszország végső állásfoglalásáról a nemzetközi helyzettel kapcsolatosan. A tanácskozást az elnökké választott Grippo képviselő nyitotta meg, aki a nemzetközi helyzetet és annak olaszországi vonatkozását Salandra miniszterelnök felhatalmazása és autentikus adatai alapján tárta a szövetkezeti pártok elé. Salandra kijelentéseinek főbb tartalma a következő: A miniszterelnök mindenekelőtt megcáfolta, hogy a kabinet nem egységes és hogy a miniszterek ellentétes nézeteket vallanának. A semlegességet és az Olaszország álláspontját illető határozatot a kormány vala Görögország nem ad katonát Szsibiának. (Szófia, október 7. — „N. T. H.") Jelentettük már, hogy Pasics szerb miniszterelnök milyen módon igyekezett rávenni a görög kormányt arra, hogy segítséget adjon nekik. Balukcsics, a szerb állam athéni követe tegnap sürgönyt menesztett Pasicsnak, a kért segítség ügyében és abban értesüti, hogy Konstantin király minisztertanácsot hívott egybe, amelynek eredményeképen közölte, hogy a kívánt segítséget hajlandók a következő feltételek mellett megadni: 1. Szerbia engedje át Görögországnak a monasztiri kerületet és Ohrida várost. 2. A hármas ántánt adjon írásbeli garanciát Görögországnak arról, hogy Epirust föltétlenül megkapja Görögország. 3. Anglia, Franciaország és Oroszország ismerje el az Aegei-tenger szigeteinek az annexióját. Amíg e kérelmet nem teljesítik, addig Görögország nem tárgyalhat a kért segítség dolgában. m g ^ ff ••V^ív *» * há&OFa as angolok ellen. A Fispástíní barátsága« Angliát tartják általában a világháború okozójának. Anglia hasznot remélt az általános világfölfordulásból, legalábbis annyit, hogy veszedelmes vetélytársát, Németországot megbénítja s ugy számított, hogy bármikép végződjék is a háború, ő kockáztat legkevesebbet. A kalmárok nemzete azonban alighanem elszámította magát ezúttal. Indiában, Egyiptomban és más angol gyarmatokon százezernyi mohamedán él, akiknek egyházi feje a török szultán. Oroszország kedvéért Anglia is Törökország ellen fordult s ez Indiában és Egyiptomban nagy forrongást idézett elő a mohamedánok között. A törökök persze szitják ezeket a mozgalmakat, amelyek általános lázadássá fejlődhetnek, amelyet Anglia most nem lenne képes elnyomni s ugyancsak könnyen vége lehet Anglia gyarmati dicsőségének. A törökökön kívül még egy veszedelmes ellensége van Angliának, saját szövetségese, az alattomos japán, amely Indiának nagy részét szeretné megkaparintani. Ezért fázik is Anglia a japániak segítségétől. Anglia ugyancsak bajban lehet, ha már az Egyesült Államok segítségével akarná megfékezni Törökországot. A mai nap híreit itt adjuk : A mohamedánok szent háborúja. (Bukarest, október 7.) Pétervárról érkező hírek szerint az orosz kormányt külföldön levő diplomatái arról értesítették, hogy az új török komité nagyarányú előkészületeket tesz a szent háborúra. Mindenütt, ahol muzulmánok laknak, megjelennek a komité megbízottai és agitálnak a szent háború érdekében. A török kormány már érintkezésbe is lépett a külföldön levő nemzeti egyesületekkel és a mohamedán papsággal, hogy velük együtt előkészítse az antánt birtokain élő mohamedánok föllázítását, ami sok helyen már meg is történt. A mozgalom igen nagy aggodalmakat kelt az irvonz politikai körökben. Forradalom készül Egyiptomban. (Milano, október 7.) Az angol hadügyi kormány Egyiptomban 100.000 főnyi sereget tart készen, amely főleg hindukból áll. Az egyiptomi angol hatóságok attól félnek, hogy ha ezeket a csapatokat elviszik, akkor a forradalmi mozgalom könnyen veszedelmessé válhatnék. (Konstantinápoly, október 7.) Az „Osmanischer Lloyd" jelentése szerint Alexandriában éss Kairóban véres összeütközések voltak az angol csapatok és a benszülöttek között, akik vonakodtak Európába menni, hogy ott résztvegyenek a háborúban. Segítsen Amerika. (Washington, október 4.) A washingtoni brit nagykövet közölte az Egyesült Államokkal, hogy kormánya szívesen venné, ha az amerikai hadihajók a török kikötőkbe sietnének, miután valószínű, hogy ha Törökország is beleveti magát a háborús forgatagba, a mohamedánok elsősorban a keresztények ellen fognak fordulni. Bryan államtitkár ma adta át a nagykövetnek Wilson elnöknek és a kormánynak erre vonatkozó válaszát, amely a legridegebben elutasítja a kérelmet, azzal a megokolással, hogy az Unió semmi alapot nem lát az angol föltevésre és így minden preventív intézkedése csak jogtalan bizalmatlanság volna a vele szemben barátságot és lojalitást tanúsító ottomán birodalommal szemben. Japánnak India kell. (Róma, október 3.) A tokiói olasz követség első hragománja, Rivetta jelentése szerint az orosz-japán háború alatt a japánok Indiát valósággal elárasztották a mikádó arcképeivel és titokban nagy agitációt fejtettek ki Japán érdekében. Rivetta szerint Anglia részéről üres fenyegetés, hogy Japánt segítségül hívja, miután ez katasztrófát jelenthetne reá. Elsülyedt angol hajók. (London, október 7.) A „Belgium King" angol gőzös Konstantinápolyból Trapezuntba vivő útjában Kap Kurlinál a török vizeken ismeretlen okból elsülyedt. (Berlin, október 7.) Rotterdamból táviratozzák, hogy az „Admount" angol gőzös az Északitengeren aknába ütközött és elsülyedt. Legénységét sikerült megmenteni. A délafrikai harcok. (Pretoria, október 7.) Hivatalos jelentés szerint az angolok a délafrikai és német-keletafrikai határon szeptember 26-áig tizenöt halottat és negyvenegy sebesültet vesztettek. Hét angol katona német fogságba jutott. Hiányos az angol sereg felszerelése. (London, október 7.) A „Daily Chronicle" aldershoti jelentése szerint ott 136.000 ember van kiképzés alatt, akik a kiképzés befejeztével a hadszintérre indulnak. A kiképzés, minden fáradozás dacára, nem halad kellően előre, minthogy a csapatok nincsenek kellőképen fölszerelve. A lap a közönség támogatását kéri. A kellemetlen idegenek. (Rosendaal, október 7.) A „Daily Mail" szerint az angol rendőrség nem kevesebb, mint 90.000 külföldit talált kellemetlen idegennek és a nagy barakkokban fogságra vetette őket. 5