Népszava, 1914. október (42. évfolyam, 242–272. sz.)

1914-10-08 / 249. szám

1914 október 8. NÉPSZAVA a déli államok is az európai háború. *­ alomSaia lessereS ? — Ms class par­lamenti szöbbség a semlegesség mellett. — Görögország föltételes. Románia állítólag megkezdte a hadsereg leszerelését. Ebből Románia végleges sem­legességére következtetnek. Hir szerint az ellenzéki pártok is magukévá teszik a kor­mánynak most elf­oglalt álláspontját. Olaszországban a szövetkezeti többségi párt gyűlést tartott az ország semlegessége és a külpolitikai helyzet ügyében és állást foglalt a kormány semlegességi nyilatko­zata mellett, amelyet helyesnek tart. Oroszország Görögországot igyekszik rá­bírni arra, hogy Szerbiának segítsen, de a görögök ezt ugyancsak uzsorásfeltételek mellett lennének hajlandók megtenni. * Románia: Leszerel a hadsereg? (Bukarest, október 7. — „Pol. Hir.") A behí­vott katonák nagy részét a hadvezetőség haza­bocsátja. A tartalékos tisztek szabadságolása ma megkezdődött. Az intézkedés nagy örömet keltett, mert a 48 nap óta való összpontosítás megakasztotta az egész ország gazdasági éle­tét. A d­emobilizálás megkezdése mutatja leg­inkább, h­ogy Románia a végleges semlegesség mellett döntött. A katonák gyors hazaküldé­sének másik oka, hogy a román hadsereg téli hadjáratra kellően fölszerelve nincs s ha eddigi valamilyen akcióhoz nem fogott, télen már képtelen rá, hogy hozzáfogjon. Szocialistái­ a háború ellen. (Bukarest, október 7. — „N. T. IL'") A romá­niai szociáldemokrata párt vezetősége tegnap este 9 órakor értekezletet tartott Bukarestben. A tanácskozás eredményeképen a pártelnök­ség memorandummal fordult a kormányhoz, amelyben a leszerelést kérte. A pártelnökség a memorandumban célzásokat tett a munkanél­küliségre és a munkásnyomorra és kijelentette, hogy amennyiben a kormány kérésüket nem teljesítené, semmiért sem vállalják a felelős­­séget. A kormány, a semlegesség és az ellenzék. (Bukarest, október 7.) Bratianu miniszter­elnök az elnöklete alatt tartott minisztertaná­cson fölolvasta az összes pártok vezéreivel foly­tatott konferencia megállapodásait, amelyek Románia semlegességére vonatkoznak. Jelen­tette a miniszterelnök, hogy fölajánlotta az ellenzéki pártoknak a kormányzásban való részvételt. Az ellenzék összes vezérei kijelen­tették azonban, hogy a kabinetbe való belépé­süknek most nem­ látják helyét és enélkü­l is magukévá teszik a jelenlegi kormány állás­pontját. A gabonaKivitel tilalma. (Berlin, október 7.) A „Vossische Zeitung" Bukarestből jelenti, hogy az ideiglenes romá­niai gabonakiviteli tilalomnak csak az a célja, hogy Románia belső gabonaszükségletét fe­dezhesse, a­mennyi tagjának hozzájárulásával hozta. Kü­lönösen arról hallatszottak hírek, h­ogy a kül­ügyminiszter és a hadügyminiszter áll szem­közt Salandrának és a többi miniszternek föl­fogásával. Állandóan hangoztatják azt is, hogy Juan Giuliano külügyminiszter a két szövetsé­ges birodalom irányában olyan kötelezettsége­ket vállalt, amelyek most lehetetlenné teszik Olaszország érdekeinek érvényesülését. Sa­landra miniszterelnök mindezzel szemben ha­tározottan kijelentette, hogy az egész alapta­lan m­ende-monda. A nemzetközi konfliktussal kapcsolatosan éppen San Giuliano ajánlotta a semlegességet, őt tehát erre nem kellett és nem lehetett rákényszeríteni. A tanácskozás el­nöke ezután a helyzetről nyilatkozott és eköz­ben fölvetette azt a kérdést, hogy mi történnék, ha a szerb törekvések tengerpartra irányul­nak? Nem tűrhetné Olaszország, hogy a szláv­ság a tengerparti városokban is jelentkezzék. Végül Albániáról és főként Valonáról is szó­lott az elnök és azt mondotta, hogy amíg Tö­rökország ott nem akarja érdekeit teljesen be­fészkelni, Olaszországnak sincs oka nyugtalan­ságra vagy cselekvésre. Mindezek után a kö­vetkező határozati javaslatot terjesztette elő: A parlament szabadelvű pártja újból elis­meri a háború kezdetén tett semlegességi nyi­latkozat okosságát és célszerűségét, egyben is­mét kifejezést ad legteljesebb bizalmának a kormány iránt, amely tudatában van magas feladatának és súlyos felelősségének az ország­gal szemben. A párt bízik a kormányban, hogy megfontolt fölkészüléssel és energikus viselke­désével megóvja az olasz nemzeti érdekeket.." A gyűlés elnökének határozati javaslatát az olasz parlament szövetkezeti többségi párt­jainak meghatalmazottjai egyhangúan elfo­gadták. Olaszország. A parlamenti többség állásfoglalása. (Róma, október 7. — Az „E. U." tudósítása.) Az olasz parlament szabadelvű pártja megtar­totta régóta várt döntő tanácskozását, amely­ben határoztak Olaszország végső állásfoglalá­sáról a nemzetközi helyzettel kapcsolatosan. A tanácskozást az elnökké választott Grippo képviselő nyitotta meg, aki a nemzetközi hely­zetet és annak olaszországi vonatkozását Sa­landra miniszterelnök felhatalmazása és auten­tikus adatai alapján tárta a szövetkezeti pár­tok elé. Salandra kijelentéseinek főbb tartalma a következő: A miniszterelnök mindenekelőtt megcáfolta, hogy a kabinet nem egységes és hogy a miniszterek ellentétes nézeteket valla­nának. A semlegességet és az Olaszország ál­láspontját illető határozatot a kormány vala­ ­ Görögország nem ad katonát Szsibiának. (Szófia, október 7. — „N. T. H.") Jelentettük már, hogy Pasics szerb miniszterelnök milyen módon igyekezett rávenni a görög kormányt arra, hogy segítséget adjon nekik. Balukcsics, a szerb állam athéni követe teg­nap sürgönyt menesztett Pasicsnak, a kért se­gítség ügyében és abban értesüti, hogy Kon­stantin király minisztertanácsot hívott egybe, amelynek eredményeképen közölte, hogy a kí­vánt segítséget hajlandók a következő feltéte­lek mellett megadni: 1. Szerbia engedje át Görögországnak a monasztiri kerületet és Oh­­rida várost. 2. A hármas ántánt adjon írásbeli garanciát Görögországnak arról, hogy Epi­rust föltétlenül megkapja Görögország. 3. An­glia, Franciaország és Oroszország ismerje el az Aegei-tenger szigeteinek az annexióját. Amíg e kérelmet nem teljesítik, addig Görög­ország nem tárgyalhat a kért segítség dolgá­ban. m g ^ ff ••V^ív *» * h­á&OFa as angolok ellen. A Fispástín­í barátsága« Angliát tartják általában a világháború okozójának. Anglia hasznot remélt az általá­nos világfölfordulásból, legalábbis annyit, hogy veszedelmes vetélytársát, Németorszá­got megbénítja s ugy számított, hogy bármi­kép végződjék is a háború, ő kockáztat leg­kevesebbet. A kalmárok nemzete azonban alighanem elszámította magát ezúttal. In­diában, Egyiptomban és más angol gyar­matokon százezernyi mohamedán él, akik­nek egyházi feje a török szultán. Oroszor­szág kedvéért Anglia is Törökország ellen fordult s ez Indiában és Egyiptomban nagy forrongást idézett elő a mohamedánok kö­zött. A törökök persze szitják ezeket a moz­galmakat, amelyek általános lázadássá fej­lődhetnek, amelyet Anglia­ most nem lenne képes elnyomni s ugyancsak könnyen vége lehet Anglia gyarmati dicsőségének. A tö­rökökön kívül még egy veszedelmes ellen­sége­ van Angliának, saját szövetségese, az alattomos japán, amely Indiának nagy­ ré­szét szeretné megkaparintani. Ezért fázik is Anglia a japániak segítségétől. Anglia ugyancsak bajban lehet, ha már az Egye­sült Államok segítségével akarná megfé­kezni Törökországot. A mai nap híreit itt adjuk : A mohamedánok szent háborúja. (Bukarest, október 7.) Pétervárról érkező hírek szerint az orosz kormányt külföldön levő diplomatái arról értesítették, hogy az új török komité nagyarányú előkészületeket tesz a szent háborúra. Mindenütt, ahol muzulmánok laknak, megjelennek a komité megbízottai és agitálnak a szent háború érdekében. A török kormány már érintkezésbe is lépett a külföl­dön levő nemzeti egyesületekkel és a mohame­dán papsággal, hogy velük együtt előkészítse az antánt birtokain élő mohamedánok föllází­tását, ami sok helyen már meg is történt. A mozgalom igen nagy aggodalmakat kelt az irvonz politikai körökben. Forradalom készül Egyiptomban. (Milano, október 7.) Az angol hadügyi kor­mány Egyiptomban 100.000 főnyi sereget tart készen, amely főleg hindukból áll. Az egyip­tomi angol hatóságok attól félnek, hogy ha ezeket a csapatokat elviszik, akkor a forra­dalmi mozgalom könnyen veszedelmessé vál­hatnék. (Konstantinápoly, október 7.) Az „Osman­i­sch­er Lloyd" jelentése szerint Alexandriában éss Kairóban véres összeütközések voltak az angol csapatok és a benszülöttek között, akik vonakodtak Európába menni, hogy ott részt­vegyenek a háborúban. Segítsen Amerika. (Washington, október 4.) A washingtoni brit nagykövet közölte az Egyesült Államok­kal, hogy kormánya szívesen venné, ha az amerikai hadihajók a török kikötőkbe siet­nének, miután valószínű, hogy ha Törökor­szág is beleveti magát a háborús forgatagba, a mohamedánok elsősorban a keresztények ellen fognak fordulni. Bryan államtitkár ma adta át a nagykövetnek Wilson elnöknek és a kormánynak erre vonatkozó válaszát, amely a legridegebben elutasítja a kérelmet, azzal a megokolással, hogy az Unió semmi alapot nem lát az angol föltevésre és így min­den preventív intézkedése csak jogtalan bi­zalmatlanság volna a vele szemben barátsá­got és lojalitást tanúsító ottomán birodalom­mal szemben. Japánnak India kell. (Róma, október 3.) A tokiói olasz követség első hragománja, Rivetta jelentése szerint az orosz-japán háború alatt a japánok Indiát valósággal elárasztották a mikádó arcképeivel és titokban nagy agitációt fejtettek ki Japán érdekében. Rivetta szerint Anglia részéről üres fenyegetés, hogy Japánt segítségül hívja, miután ez katasztrófát jelenthetne reá. Elsülyedt angol hajók. (London, október 7.) A „Belgium King" angol gőzös Konstantinápolyból Trapezunt­ba vivő útjában Kap Kurlinál a török vizeken isme­retlen okból elsülyedt. (Berlin, október 7.) Rotterdamból táviratoz­zák, hogy az „Admount" angol gőzös az Északi­tengeren aknába ütközött és elsülyedt. Legény­ségét sikerült megmenteni. A délafrikai harcok. (Pretoria, október 7.) Hivatalos jelentés sze­rint az angolok a délafrikai és német-kelet­afrikai határon szeptember 26-áig tizenöt ha­lottat és negyvenegy sebesültet vesztettek. Hét angol katona német fogságba jutott. Hiányos az angol sereg felszerelése. (London, október 7.) A „Daily Chronicle" aldershoti jelentése szerint ott 136.000 ember van kiképzés alatt, akik a kiképzés befejezté­vel a hadszintérre indulnak. A kiképzés, min­den fáradozás dacára, nem halad kellően előre, minthogy a csapatok nincsenek kellő­képen fölszerelve. A lap a közönség támogatá­sát kéri. A kellemetlen idegenek. (Rosendaal, október 7.) A „Daily Mail" sze­rint az angol rendőrség nem kevesebb, mint 90.000 külföldit talált kellemetlen idegennek és a nagy barakkokban fogságra vetette őket. 5

Next