Népszava, 1914. november (42. évfolyam, 273–310. sz.)

1914-11-20 / 292. szám

1914 november 21. NÉPSZAVA " 7­7 háborús Balkán. * Háború a szerbekkel. * Hátrál a szerb hadsereg. — A mon­archia csapatai ismét elfoglaltak több szerb helységet. — Az erőt­len montenegrói hadsereg. — A bolgárok Szerbia ellen. Valjevo és Obrenovác elfoglalása után folytatják a monarchia csapatai előnyo­mulásukat mind a két­ irányban. A szerbek egyre beljebb húzódnak Kragujevác felé. Hétfőn Obrenovácon túl mintegy tíz kilo­méterre voltak kisebb csatározások a me­nekülő szerbekkel; kedden ugyancsak a Száva mentén verték ki a szerbeket hadál­lásukból. Sabác, amint ottani tudósítás jelenti, a pusztulás képét mutatja. Az osztrák-ma­gyar katonák azonban már hozzáfogtak a munkálatokhoz, hogy a város középületeit, a vasutat helyreállítsák. Montenegró hadereje, amint az ott fog­lyul ejtett szerb katonák beszélik, eler­nyedt és akcióra képtelen. Ezen a tényen a francia segítség sem tud változtatni. A közhangulat követeli már a háború befe­jezését. A szerbek szorultságukban a bol­gárokat szeretnék megnyerni, de Bulgária nem felejti el a legutóbbi háború tapaszta­latait, nem hisz az álbarátoknak s nem bocsátja meg, hogy Macedóniát elvették tőle, házak dőltek össze, egyes tetőkön ötméteres rést ütöttek az ágyuk. A „Hotel Europa" földig égett Egyetlen ép üzlet sincs. A lakásokban el­pusztult minden, a jobbmódú és idejekorán elmenekült sabáci lakosság házait kirabolták a visszamaradt szerbek. A főutca négy sarkán négy leégett épület. Kettő közülök­ bármely nagy városba beillett volna. Most üszkös falak merednek az égnek, az ablakok kiégve táton­ganak, a legtöbb házat pedig katonáinknak kel­lett alátámasztani, mert bedőléssel fenyeget A Militärstationskommando a „Hotel Central"­ban van elhelyezve, ez a ház itt csak némileg maradt épen. Szemben a házzal a „Hotel de Paris" emeletes épülete egy rom. Jobbról, bal­ról, bárhová megyünk, leégett összedőlt vagy legalább is gránát által alaposan megsérült házakra találunk. A járásbíróság, a kórház, romokban, a két községi iskola tetőzetét a mi katonáink javították ki sietve és Itt ezerágyas kórházat rendeztek be. A legiszonyatosabb ké­pet a sabáei templom nyújtja. A torony maga háromemeletes volt. A kupolát lelőtték, a tor­nyot pedig jobbról-balról lőtték össze. Egyet­len ablak sincs meg, szekerekkel lehetne átko­csizni a réseken. Ebből a toronyból gépfegyver­rel lövöldöztek a szerbek. Megkezdődött egyéb­ként Sabác helyreállítása. Amerikai tempó­ban folyik a parton a munka. Itt a vasúti ez­red építi a keskenyváigányú vonalat, ott a te­legráfpóznákon dolgozik száz meg száz ember. A jobb oldalon pionírok dolgoznak, még to­vább árkászok túrják a földet, a sabáci száva­parti állomási épület mellett pedig ember­ember hátán. Két lokomotív körül nyüzsög­nek, előttük kész a vasúti híd szerbiai pillérje. A hídfő egyike legerősebb hidjainknak, már vasúti vágányok vannak rajta és amikor kö­zelebbről megnéztek, éppen akkor fut rá egy mozdony. Ezer meg ezer ember dolgozik a parton. Olyan munka folyik itt hogy két hét múlva rá sem lehet ismerni a régi partvidékre. Lesnica felé már vigan megy a vonat. * * A szerb harctér. * A visszavonuló szerbek. (Szávapart, november 19.) Valjevo elfogla­lása után több más helységet is birtokukba vettek a monarchia katonái, így Bobovát, Bo­linovácot, Belopoljet, Grabovácot. Hétfőn délben, a Valjevo bevételére következett ül­dözés során Obrenováctól mintegy tíz kilo­méternyire ütközetek folytak a menekülő szerbekkel, akik Lazarevcic felé vonultak vissza, a Kolubara-folyó balpartján. Egy na­gyobb seregük Arangyelovác felé vette útját. A Valjevo után birtokunkba került helysé­gek lakói jobbadán elmenekültek. Üresen ma­radt portáikon sok baromfit és háziállatot találtak, ami ellentmond annak, mintha ín­séget szenvedtek volna. A szarvasmarhákat, lovakat magukkal vitték a menekülők, a magtárak üresek voltak. Akik a lakosságból visszamaradtak, rendesen viselkedtek benyo­muló csapatainkkal szemben. Ideiglenes ha­tósági intézkedéseinknek engedelmeskednek, a túszok se zúgolódnak. A meghódított terüle­ten a közigazgatási teendőket ideiglenesen a tábori csendőrség látja el. Kedden délben a honvédek a Boljevci mellett erős betonfede­lékekben tartózkodó s a Száva „U" alakú fordulóját megszállva tartó szerbeket kiverték állásaikból és Ostrusnicáig kergették őket. A honvédek elsöprő rohamot intéztek a szerbek ellen, akik meneküléshez láttak, sokan bele­futottak közülük a Szávába. (Lazarevác a Száva-menti Obrenováctól, ame­lyet a monarchia csapatai vasárnap szálltak meg, délre 35 kilométernyire van. Arangyelovác Lazareváctól délkeletre 25 kilométernyire, Bel­grádtól délre mintegy 60 kilométerre esik.) Sabác az ostrom után. (Sabác, november 19. — Az „E. U." tudósí­tása.) A városba széles fasor vezet Jobbra­balra rombadőlt házak. Ép házat alig láttam, öt ostromot állott ki Sabác. Hol mi lőttük a várost, hol a szerbek és az irtózatos gránáttűz­ben a szó valódi értelmében kő kövön nem maradt. Az első utcában nincs ház, amelyet megkíméltek volna a gránátok. Kétemeletes * * A montenegrói színtér. * A háború befejezését követelik. (Prága november 19.) A „Hlas Naroda"-val közlik Mosztárból a következőket: Tegnap 745 szerb fogoly érkezett ide, akik montenegrói te­rületen jutottak fogságba. Közöttük van egy ezredes is. A foglyok, akik rendkívül kimerül­tek és nagyon ki vannak éhezve, elbeszélik, hogy november 2-án a szerb főparancsnokság­­hoz távirat érkezett, amelyben a montenegrói hadsereg közli, hogy nem lesznek már képesek sokáig ellent állni, ha nem jönne idejében az orosz segítség. A francia tüzérség nem sokat használt a montenegróiaknak, mert a francia ágyuk már nem igen használhatók. A franciák, beszélik a foglyok, nem bírják elviselni a ke­mény montenegrói tél zordonságát A Lovcse­nen nap-nap után öt-hat franciát találnak meg­fagyva. A montenegrói katonákban csak Da­nilo trónörökös tartja meg a lelket hadsereg­parancsaival, amelyekben azt híreszteli, hogy a szerb hadsereg elfoglalta Magyarországot és Dalmáciát Cettinjében a napokban tüntetés volt amelyen a háború befejezését követelték. * * A Balkán népei. * Szerbek és bolgárok. (Bukarest,­­november 19.) Risztics, buka­resti szerb követ ma kérdést intézett a ro­mán kormányhoz aziránt hogy milyen*ál­láspontot foglalna el Románia arra az esetre, ha Szerbia bizonyos területi koncessziókat nyújtana Bulgáriának. Bratianu miniszterelnök kijelentette Risz­tics követ előtt hogy Romániának ez ellen semmi kifogása nincs, amennyiben ezek a koncessziók és Bulgária aspirációi, Romá­nia területi érdekeit nem érintik. (Szófia, november 19.) A szerb hivata­los lap, a „Samouprava" írja a következő­ket : Nem igaz az, hogy Szerbia a múlt évben a szlávság ellenségeivel szövetkezett volna Bulgária ellen. Amióta a románok és gö­rögök Szerbiával megegyeztek, a szlávság ellen semmit sem követtek el. Szerbia nem támadó, hanem védelmi szövetséget kötött Görögor­szággal és Romániával. Bulgáriától függött en­nek a szövetségnek praktikus következménye. Ha Bulgária betartotta volna megállapodásait Szerbiával és az orosz arbitrázs alá rendelte volna magát, nem veszített volna semmit. Szerbia azt állítja, szomorú dolog, hogy most Bolgár részről megtámadják Szerbiát amely csak védelmezésére kötött szövetséget amiben szlávellenes nincsen. Tudjuk egyébként hogy a londoni konferencián a bolgár képviselők Görögországgal tárgyaltak egy szerbellenes szövetségről. De még szomorúbb, hogy hangsú­lyozni kell, hogy éppen ez a Bulgária akart megegyezni Romániával Szerbia ellen és Ro­mániának ószerbia bizonyos határszéleit kí­nálta és nem akart hallgatni arra az Orosz­országra, amelynek életét köszönheti. Bulgária semleges marad. (Szófia, november 19.) Radoszlavov bolgár miniszterelnök a szobranje kormánypárti kép­viselőinek legutóbb tartott gyűlésén a liberális minisztérium politikáját a következőkben is­mertette : " A kormány a háború kezdete óta minden eszközzel azon volt hogy lehetőleg megakadá­lyozza Bidgáriának­ a világháborúba való sod­ródását. A szigorú semlegesség politikája köz­kívánsága a bolgár népnek is, amelynek nagy szüksége van a nyugalomra és semmikép sem akar valami kalandba keveredni. Ez idő sze­rint mind­­a két hatalmi csoportozat azt kí­vánja, hogy Bulgária továbbra is semleges maradjon. A miniszterelnök ezután azon való sajnálko­zását fejezte ki, hogy vannak bolgárok, akik a jelen kormány ellen való ellenzékiségből annyira meg tudtak magukról feledkezni, hogy az orosz sajtót Bulgária ellen uszították és ezzel nem a kormánynak, hanem az országnak okoztak nagy kárt. Bulgáriának Szerbiához való viszonyára vonatkozóan a miniszterelnök kifejtette, hogy a szerb kormány a Bulgáriá­val való megegyezés elérésére kerülő úton is­mételten puhatolódzott A bolgár kormány azonban magasabbrendű állami érdekekre való tekintettel teljesen elutasítóan viselke­dett ezekkel a kísérletekkel szemben. Szilárd elhatározása a kormánynak, hogy továbbra is ragaszkodik szigorú semlegességéhez. Bulgária eddigi magatartása általános tekintélyhez jut­tatta az országot Bulgáriát ma általában olyan országnak tartják, amelynek még fontos szerep jut a Balkánon és amelynek nagy jö­vője van. Remény van rá, hogy a kormány a népképviselet és a bolgár nép támogatásával mindent vissza fog nyerhetni, amit mások könnyelműsége és oktalansága miatt elvesztett. Radoszlavov beszédét a képviselők általános helyesléssel fogadták. (Szófia, november 19.) Radoszlavov minisz­terelnök fogadta az ellenzék vezéreit és kije­lentette előttük, hogy Bulgária politikai hely­zete rendkívül kedvező, a kormány politikája marad a régi, amelynek egyetlen irányelve az, hogy megvédje Bulgária és a nép érdekeit. Az ellenzék vezérei nagy megelégedéssel fo­gadták ezt a kijelentést és közölték a minisz­terelnökkel, hogy az ellenzéki pártok a kor­mány politikáját mindenben helyeslik. Nem kell új Balkán-szövetség. (Bécs, november 19.) Bukarestből jelentik a „Südslavische Korrespondenz"-nek. A „Bu­karester Tagblatt" „Egy új balkán liga" cím alatt cikket tesz közzé, amelyben a követke­zőket írja: A különböző Balkán-államokból megalakulandó szövetség terve hajótörést szenvedett, mert a szövetség létr­ejöttéhez két feltétel volt szükséges: a macedóniai kér­dés barátságos megoldása, amennyiben Szer­bia és Görögország beleegyeztek volna, hogy Macedónia bolgár területeit Bulgáriához csa­tolják, másodszor a Bulgária és Románia kö­zött kötendő megállapodás Dobrudzsa bolgár részeire nézve, amelyeket Románia a buka­resti béke alapján annektált A diplomáciai tárgyalások azonban nem jártak eredmény­nyel és az új balkán-szövetség nem jött létre." Új harcok Albániában. (Valona, november 19.) Az ideérkezett „Lompo" nevű hajó ezer önkéntest szállított partra, akik Esszad basa parancsnoksága alatt Epirusz felé nyomultak. 20

Next