Népszava, 1914. november (42. évfolyam, 273–310. sz.)
1914-11-03 / 275. szám
2 NÉPSZAVA 1914 november 3. Törökország a világháborúban. — A franciák és angolok is megkezdték az ellenségeskedést * * Az oroszokkal való háború a szárazföldön is megkezdődött. — A tengeri harcok tovább folynak. — A francia és angol követségek elhagyják Konstantinápolyt. — Anglia magyarázatot kér a Fekete-tengeri hercokról. A török-orosz háború legújabb eseménye az, hogy a törökök a tengeri harc mellett a szárazföldi csatát is fölveszik az oroszok ellen. Híte jött annak, hogy Kisázsiában, a török-orosz határon, megkezdődött a harc a török és orosz csapatok között. Ez a harc rendkívül nagy jelentőségű eseménye avilágháborúnak. Oroszország ugyanis most arra kényszerül, hogy a Fekete-tenger és Kaspi-tó között levő Kaukázus távoli területére csapatokat szállítson. Fontos körülmény az is, hogy a török-orosz határ Perzsia határával is érintkezik. Minthogy Perzsia szövetségre lépett Törökországgal, nincs kizárva, hogy rövidesen Perzsia is részt vesz az oroszok ellen való háborúban. A török-orosz háborúba bizonyára beavatkozik Anglia és Franciaország is. A francia és angol nagykövetségek már eltávoztak Konstantinápolyból. Anglia követe elutazása előtt jegyzéket intézett a török kormányhoz, amelyben magyarázatot kér az ántánt nevében a Fekete-tengeri eseményekről. Ha a válasz nem lesz kielégítő, akkor az ántánt megszakítja a diplomáciai viszonyt Törökországgal. Hir szerint a francia-angol flotta már meg is kezdte az ellenségeskedést a törökök ellen a kisázsiai partokon. Hír jött arról is, hogy az angolok Egyiptomban is készülődnek a törökök ellen, akik, angol forrás szerint, nagy haderőt vonultatnak azegyiptomi határ felé. * * A török-orosz háború. * Megkezdődött a szárazföldi harc. (Trapezunt, november 2. — „M. T. I.") Trapezuntból érkező jelentés szerint a török-orosz határon a török és az orosz csapatok között megkezdődött a harc. (Trapezunt a hasonló nevű kisázsiai török vilajetnek fővárosa, görög metropolitának, örmény érseknek székhelye a Fekete-tenger déli partján, a Macska torkolatánál, a Kolat-Dag lábánál. Dombokon, lejtőkön és egy citadellával koszorúzott sziklás kis fensíkon épült. Bár tulajdonképen kikötője nincs és a hajóknak a nyilt tengeren kell horgonyozniok, kereskedelme élénk. Lakossága 60.000, közülök 25.000 keresztény.) Megtörtént a hadüzenet? (Kopenhága, november 1.) Tegnap híre járt, hogy Törökország formálisan megüzente a háborút Oroszországnak. A londoni török nagykövet, akit megkérdeztek erről, kijelentette, hogy ezt a hírt sem nem erősítheti meg, sem nem cáfolhatja meg. Háború a tengeren. (Konstantinápoly, november 2.) A kikötői hatóság az orosz hajóstársaság „Koroljeva Olga" gőzösét lefoglalta. A gyösre kitűzték az ottomán zászlót és ottomán legénységet helyeztek el. (Konstantinápoly, november 2.) Az admisiralitás rendeletére a kikötőparancsnokság hivatalosan jelenti, hogy az anatóliai Kavak világítótoronyt a Boszponisz bejáratánál a háborús helyzetre való tekintettel kioltották. A „Yalta" és a „Kazbek" elsülyesztése. (Berlin, november 2.) Konstantinápolyból táviratozzák. Az a tengeri ütközet, amelyben egy török cirkáló torpedókkal tette tönkre a „Yalta" orosz hajót és a „Kazbek" hadinaszádot, a Takil világítótorony előtt ment végbe. A török cirkáló egyetlen egy kitűnően lanszírozott torpedóval sülyesztette el a „Yaltá"-t s amikor az orosz hajó már fedélzetig víz alatt volt, segítségére sietett a „Kazbek". A török cirkáló a „Kazbek"-et két torpedóval találta vízszín alatt és ez is néhány perc alatt merülni kezdett. Míg a „Yalta" egész személyzetét sikerült megmenteni, addig a „Kazbek" matrózai közül sokan a tengerbe vesztek. (Pétervár (Rómán át), november 2.) A „Pétervári Távirati Ügynökség" jelenti: Farataxinnál a „Yalta" nevű hajó, amely az orosz tengerhajós társaság tulajdonában volt, az Azovitengerből a Fekete-tengerbe jövet, nekifutott egy torpedónak, amelyet a „Goeben" nevű török cirkáló lőtt ki. A hajó felszerelését és utasainak nagy részét sikerült megmenteni. A „Kazbek", amely történetesen Farataxin körül cirkált, a sülyedő hajó segítségére sietett, miközben két rálőtt torpedó érte és elsülyedt. A „Kazbek" legénységének több halottja és sebesültje van. Az oroszok veresége. (Konstantinápoly, november 2.) Hivatalos kommüniké a következőket mondja: A „Prut" nevű orosz aknalerakó hajó tisztjeit és matrózait kihallgatták. Vallomásukból kitűnt, hogy a „Prut", amely 8—10 nap óta Szebasztopolban volt, aknákkal volt ellátva és olyan tisztek parancsnoksága alatt állott, akik több esztendőn A török-orosz háború színhelyét mutatja ez a térkép. A tengeri csata, amelyben a törökök elsülyesztették az oroszok hadihajóit, Konstantinápolyhoz közel, Midia mellett volt. Az oroszok tudvalevően a Boszporusz bejáratát akarták aknákkal elzárni, hogy a künn rekedt török hadihajókat könnyű szerrel elsülyeszthessék. A győzelmes csata után a krími félszigeten levő Szebasztopol, Szimferopol és Theodozia orosz kikötőket bombázták a törökök.