Népszava, 1914. november (42. évfolyam, 273–310. sz.)

1914-11-03 / 275. szám

1914 november 3. HE­FS­ZA­­VA ét a konstantinápolyi orosz állomáshajón szol­gáltak és ennek következtében alaposan ismer­ték a Boszporuszt. Az orosz flotta, mihelyt megtudta, hogy a török flottának kis része gya­korlatozás végett a Fekete-tengerre kifutott, október 27-én rögtön Szebasztopolból d­éli irányba kifutott és Szebasztopolban az ottani partvédelemre elégséges hajórajt hagyott visz­sza. Másnap a „Prut" déli irányban elhagyta Szebasztopolt. Az orosz flottának e mozdulatok­kal az volt a célja, hogy a Fekete-tenger bejára­tánál aknákat szórjon el, a bejáraton belül lévő gyönge flottánkat megtámadja és a Boszpo­ruszból esetleg segítséget hozni kivánó flottát az úszóaknák segítségével megsemmisítse. Gyakorlatozó flottánk észrevette az aknalera­kót és a torpedónaszádokat, amelyek azt véd­ték, amire a tegnap és tegnapelőtt közölt ese­ményekre került, a sor. A megmentett orosz tisztek száma öt. Köztük­­v­an egy fregatt-kapi­tány. Valamennyi orosz foglyot Ismithbe vit­tük. A Boszporuson kívül levő flottánk íly módon véletlenségből jelentős sikert aratott, amely biztosítja flottánk jövőjét. Az odesszai kábelösszeköttetés megszakadt. (Konstantinápoly, november 2.) Odesszával megszakadt a kábel összeköttetés. * * Törökország és az * A francia és az angol követségek elutaztak. (Konstantinápoly, november 2.) A francia és az angol nagykövet a nagykövetségek személyzetével este 9 órakor különvonaton elutazott. Dedeagacsba mennek, ahonnan gő­zössel tovább utaznak. A nagykövetek eluta­zásánál teljes rend és nyugalom uralkodott. Az antant magyarázatot kér. .(London, november 2.) A Reuter-ügynökség jelenti: Mielőtt a török kormány Anglia Kon­stantinápolyi nagykövetének az útleveleket átnyújtotta volna, az angol nagykövet kor­mánya nevében jegyzéket intézett a török kormányhoz. Ebben a jegyzékben Anglia az antant nevében felvilágosításokat kért a Fe­kete-tengeri eseményekről, továbbá követeli, hogy a török kormány bocsássa el a török hajókon szolgáló német tiszteket és legénysé­get és szerelje le a „Goeben"-t és a „Bres­lau"-t. A jegyzék azzal végződik, hogy h­a Anglia nem kap kielégítő választ, akkor a szövetségesek megszakítják a diplomáciai vi­szonyukat Törökországgal. Támad a francia-angol flotta. (Konstantinápoly, november 2.) Megbíz­ható hírek szerint az angol és a francia flotta ma délelőtt megjelent a csesmei öbölben, ahol a „Duruk-Reiss" kis török ágyúnaszádot és a „Kinali-Ada" gőzöst akarta megtámadni. A „Duruk-Reiss" parancsnoka, meggátlandó, hogy az ellenség elpusztítsa, előbb a „Kinali-Adá"-t sülyesztette el, majd pedig saját hajó­ját röpítette levegőbe.­­A Csesme-öböl (törökül Tsesme) Kis-Ázsiá­nak Aegei-tengeri partvidékén, Smyrnától kö­rülbelül 10 kilométerre nyugatra fekszik, szem­ben Chios szigetével. A „Dui'n­k-Reiss", amely, hogy a támadást megelőzze, önmagát röpítette levegőbe, 1913-ban épült, tonnatartalma 510, te­hát meglehetősen kis hajó, amelynek óránkénti sebessége 11 csomó és amely mindössze két 10 centiméter és hét 1,7 centiméter kaliberű ágyú­val volt fölszerelve.) Harci készülődés Egyiptomban. (Hága, november­ 2.) A Reuter-ügynökség itt a következő kairói jelentést adta ki: A Szuezi-csatorna mentén harckészen álló an­gol csapattestek egy részét dél felé küldték. mert onnan ellenséges készülődéseket jelen­tettek. (Konstantinápoly, november 2.) Itt hire jár, hogy az antant­ hatalmak megüzenték már a háborút Törökországnak. Alexandriá­ból, tehát angol forrásból jelentik, hogy nagy török haderő vonul az egyiptomi határ felé. Alexandriában nagy az izgatottság. A franciák aggódnak. (Berlin, november 2.) A francia lapok Török­ország föllépésével kapcsolatban kifejezést ad­nak aggodalmuknak, nem fog-e ez más alakot adni a háborús eseményeknek. Fölmerül a kér­dés, vájjon elegendő hadianyaga van-e Orosz­országnak? A török hadsereg tökéletesen harcrakész, úgyszintén a flotta is. Oroszország tegnap hajlandó volt Konstantinápolyban en­gedményekre, Törökország azonban az oroszok Fekete-tengeri flottájának demobilizálását kí­vánta, amit Oroszország nem teljesített. folynak a tearce­k. — Galíciában nagy vesz­teségeik voltak az oroszoknak. Wryoites más, orosz katonát fogtak el. A B­árspátek galilciai Be£t®Jén sikere­sen ssz avietséget. — Keleti határán visszaverték a se oroszokat. Újra folyik a harc az egész vonalon. Orosz földön,­­Varsó körül, Galíciában, a San mentén és a Kárpátok lejtőin, meg ke­leti Poroszország határán. Az oroszlengyel­országi harcokról nem jelentenek közelebbi részleteket, csak annyit, hogy a harc folya­matban van. A San mentén folyó ütköze­tekben — a hivatalos jelentés szerint — vagy veszteségeik voltak az oroszoknak. Szozvadovnál négyszáz katonájuk és há­rom gépfegyverük került az ellenség ke­zére. A Stary-Sambor körül is elfogtak négyszáz orosz katonát. Összesen tehát nyolcszáz orosz jutott újra hadifogságba. A Kárpátok körül, Turkánál sikeresen szo­rongatják az oroszokat. A keleti Poroszország határán dúló har­cokról annyit jelentenek hivatalosan, hogy Szittkkemennél visszaverték az oroszok­­plo reforest kisér­letét. * Orosz földön és £aBisi£ban. (Hivatalos jelentés. — Kiadták novem­ber 2-án délben. Érkezett délután 4 óra 35 perckor.) A „Budapesti Tudósító" jelenti : Oroszlengyelországban a harc folyamatban van. A San menti ütközetekben az oroszok­nak különösen Rozvadovnál voltak nagy veszteségeik, ahol 400 oroszt fogtunk el és 3 gépfegyvert zsákmányoltunk. Stary-Sam­bortól délre egyik harccsoportunk szintén 5 160 oroszt fogott el. Ezen terü­leten és Tur­kától északkeletre támadásunk tovább ha­ladt előre. — Hof­er vezérőrnagy, a vezér­kar főnökének helyettese. (Rozvadov a Visztula és San közében, f­ali­cia legészakibb részében fekszik.) Kereti Poroszország határán. (Berlin, november 2. — „M. T. I.") A nagyf­őhadiszállás közli : Keleten a helyzet változatlan. Egy orosz áttörési kísérletet Szittkhemen mellett visszavertünk. (Szittkhem­en keleti Poroszországban van, a gumbinneni kerületben, közvetlenül a határon.) Az ostromlott Vikrsé. (Milano, november 2.) A milanói „Piccolo" című lap haditudósítója az utóbbi heteket Varsóban töltötte és onnan küldöncökkel Ga­­­latzon keresztül a következő tudósítást kül­dötte lapjának : Hét nap óta folytonos ágyu­dörgést hallok. Ennél a zajnál is zavaróbb az éjjel-nappal fölvonuló kocsik és ágyuk zörgése. Szakadatlanul érkeznek az orosz megerősítések, különösen sok kozák a Don, a Kaukázus, sőt még az Ural tájékáról is. Nagy számmal vannak már itt a szibériai csapatok. Ez annak a jele, hogy az orosz mozgósítás végéhez közeledünk. Varsó egy óriási katonai tábor. A lakosság körében óriási volt a pánik, de most már alább ha­gyott. Attól tartanak, hogy a németek elfog­lalják a várost. A hatóságok és a konzulátu­sok mindent előkészítettek az elutazáshoz. A bankok tőkéiket Moszkvába küldték. A város a rend fentartása végett az előrelát­ható ostrom idejére polgárőrséget szervezett. A pánik különösen a zsidók között volt óriási, akik itt kétszázötvenezren élnek. Azért féltek, mert a németek iránti szimpá­tiával és összeesküvéssel gyanúsították meg őket. Legtöbben el is menekültek. A Visztula fölötti négy hidat aláaknázták. Szigorúan megtiltották alkoholos italoknak, beleértve a sört is, katonák részére való kimérését. A tisztek is csak vizet isznak és az alkohol­tilalomnak a csapatoknál rendkívüli a ha­tása, a katonák tartása kitű­nő. Utóbbi idő­ben többször megtörtént, hogy távíró- és te­lefondrótokat megrongáltak, ezért hadsereg­parancsot adtak ki, amely szerint ezeket a kihágásokat halálbüntetéssel sújtják. Nap­nap után német repülők jelennek meg Varsó fölött, bombáik nagyon sok áldozatot köve­telnek. A német tüzérség Piasesznóban, Var­sótól húsz kilométernyire és a Gora-Kálvá­rián, harmincnégy kilométernyire Varsótól, a Visztula balpartján egy dombláncolatban foglalt helyet. Varsó védelmére háromszáz­ezer embert rendeltek ki. Hitstálnak az oroszok. (Ungvár, november 2.) A Turkától északra diadalmasan vívott harcok egyik következ­ménye és a helyzetnek is biztosan jellemző ténye, hogy a starysambori vasúti állomás Ungváron tartózkodó tisztviselői és alkalma­zottai parancsot kaptak, hogy azonnal indul­janak el állomáshelyükre. Ugyanezt bizo­nyítják az orosz foglyokat kísérő katonák, akik szerint az oroszok a Starysambor és Sam­bor­ közötti területekre vonulnak vissza, ahova csapataink nyomon követik őket. Ezekben az ütközetekben nagyon sok fogoly került a mieink kezére, akik közül kétezer­hétszázat már ide szállítottak. * Sikeres toarsok Szerbiában.—A archia isarssscan bevették g­albisea. Albánok betörése Szerbiába. — Románia és Bulgária magatartása. A déli harctérről ujabb sikerekről érkez­nek hirek. Hivatalos jelentés számol be arról, hogy a monarchia seregeinek táma­dása a Macsván át győzelmesen halad előre. Sabác szerb várost, amelyet a had­vezetőség annak idején kiürített, a monar­chia katonái rohammal bevették. A Drina-Száva szöglete teljesen az osztrák-magyar hadsereg birtokában van és az előnyomuló oszlopok túl vannak már a Sabácot­­és Ljesnicát összekötő vasúti vonalon. A lo­vasság az ellenség nyomában van és fog­lyokat ejtett. A Balkán-államok magatartásában nincs változás. Hír jött arról, hogy albán csa­patok ismét betörtek Szerbiába és több helységet elfoglaltak. Egy román állam­férfiú nyilatkozata szerint a románoknak az oroszok veszteségei után elment a ked­vük attól, hogy az oroszokhoz csatlakozza­nak: a hangulat teljesen a hármas szövetség mellett áll. Bulgária a pénzügyminiszter nyilatkozata szerint a jövőben is jó vi- 3

Next