Népszava, 1914. november (42. évfolyam, 273–310. sz.)
1914-11-22 / 294. szám
1910 november 22. «* Mit csinálnak az angol katonák? Az angol újságok nap-nap után azt híresztelik, hogy a német katonák humnok módjára viselkednek: lopnak, fosztogatnak, gyilkolnak. Azt már tudjuk, hogy ez nem igaz, de hogy az angol katonák nem a híres angol gavalléria szabályai szerint viselkednek a harctéren, azt most tudjuk meg a foglyul esett angol tisztek parancskönyveiből Például egyik tiszt parancskönyve így nyilatkozik az angol katonák gavallériájáról: — Minthogy igen gyakran megtörtént, hogy az angol csapatok kifosztották a megszállott házakat és sok kárt okoztak, emlékeztetni kell a katonákat arra, hogy csapataink jelenleg szövetségesünk országában harcolnak. Ha a föntemlített mulasztások megismétlődnek, akkor a parancsnokló tábornoknak a legszigorúbb fegyelmi intézkedéseket kell tenni. Ebből világos, hogy maguk az angol csapatparancsnokok is beismerik, hogy katonáik fosztogatnak és csak az fáj nekik, hogy nem német földön, hanem francia vagy belga területen folyik ez a derék munka. Ez a parancs egyébként még azt is mondja egyúttal a derék angoloknak, hogy várjatok addig, amíg német területen leszünk, ott majd szabad lesz a fosztogatás. Itt következik két másik napiparancs: — A főparancsnokság megállapítja, hogy a harcban álló csapatoknál még mindig gyakran előfordul, hogy egyes brit erők a csapatok mögött maradnak, mégpedig azért, mert nem teszik meg a szükséges erőfeszítést ahhoz, hogy a csavarokhoz visszakerüljenek. A parancsnokló tiszteknek meg kell tenniök a szükséges intézkedéseket, hogy a pusztításokat megakadályozzál Az első elárulja azt, hogy az angol katonaolykor gyáván is viselkedik, hogy hadifogságba kerüljön, máskor pedig megcselekszi azt, hogy rabol. Bizony, se egyik, se másik nem tartozik a hadi erények közé. — „Mária testvér". A Vígszínház szombat este elég nagy és megérdemelt sikerrel mutatta be Edward Knoblauch háromfelvonásos drámáját: a „Mária testvér"-t. A „Faun" és a „Mérföldkövek" híres írója ezúttal is kiválóan ügyeskezű színpadi szerzőnek bizonyult, sőt helyenként többnek is. „Mária testvér"-je mélyebben szánt, mint eddigi darabjai, szándékaiban, mondanivalóiban irodalmibb, nemesebb és bensőségesebb, mint a „Faun" vagy a „Mérföldkövek". A darab cselekménye a franciaporosz háború idején játszódik, egy francia kolostorban, ahová német katonák törnek be. Az apácák elmenekülnek, csak a legifjabb novícia, az érintetlenlelkű, színtiszta Mária testvér rekedt ott, aki egészen piciny gyermek volt, amikor a klastrom élettől elzárt, fülledtlevegőjű, hazug világába került. Most, amikor először csapja meg az élet levegője, a fiatal leány beleszédül a szenzációba, vérétől hajtva, ösztönszerűen átadja magát a német katonának, az első embernek, aki fölébresztette benne is az embert. A menekülésükből visszatért álszenteskedő, szemforgató apácák persze elűzik, kilökik maguk közül a „bűnös" testvért, aki annak az egy boldog, áldott órának gyümölcsével kilép a hazug falak közül a világba. A jól megrajzolt milien és a vallásos maszlagokkal félrevezetett leány sorsa megfogta a közönség érdeklődését, amit csak fokozott a színészek nagyszerű játéka. Mária szerepét Varsányi Irén bensőséges, ragyogó művészettel játszotta meg, a német katonát Csortos alakította pompásan. Kitűnőek voltak a többiek is: Haraszthy Hermin, Kész Rózsi, Szerémy, Fenyvesi és Vendről — Guesde és Sombár miniszterek maradnak. Polgári lapok azt jelentették, hogy Guesde és trombat szocialista miniszterek ellen igen nagy az elkeseredés a párisi munkások között. Most azt jelentik Párisból, hogy az egyesült szocialista párt parlamenti csoportja Sembat és Guesde előadásai után, amelyekben azok a kül- és belpolitikai helyzettel foglalkoztak, újból egyhangúan bizalmat szavazott nekik. Sajtócenzúra Ausztráliában. Londoni levelezőnk írja: Amíg Angliában a kormány eddig nem tett kísérletet arra, hogy politikai kérdésekben elnyomja a sajtó szabad véleménynyilvánítását és például a Labour Leader még most is lankadatlan energiával küzd a háborús politika és a militarizmus, a népek mészárlása és egymásra való uszítása ellen, a brit gyarmatokon, amelyeket eddig a szabadság mintaországainak tekintettek, nagyon hamar elsajátították az orosz és egyéb rendőrmódszereket. Különösen Ausztráliára vonatkozik ez, ahol éppen most megint munkáskormány van uralmon, a The Socialist, a melbournei szocialista pártlap most Európába érkezett legújabb számában üres hasábok tanúsítják a cenzúra szorgalmát. Az ausztráliai cenzornak különösen nem tetszett Keir Hardie elvtársnak, a londoni Labour Leader-ből átvett cikke, amelyből minden mondatot kihúzott, amelyben Keir Hardie leleplezi Angolország külpolitikájának kétszínűségeit. Úgy látszik, hogy az önkormányzatú gyarmatokban veszedelmesebbnek tartják a nyílt kritikát, mint az anyaországban. Vagy azt hiszik, hogy a gyarmatok munkásságával szemben többet szabad maguknak megengedniük, mint az anyaország munkásaival szemben. Vagy talán éppen a munkáskormány mer magának többet megengedni a munkássággal szemben, mint a kapitalista kormány ! — A Társadalomtudományok Szabad Iskolája a Társadalomtudományi Társaság nagytermében (VI. Anker-köz 2, II. em. 4) folyó hó 25-én, szerdán kezdi meg téli félévének előadásait. A jelen félévben a következő előadások tartatnak a Társadalomtudományok Szabad Iskolájában: Dr. Bosch Imre: A háború és a vámpolitika; Dániel Arnold: Steinmetz a háború filozófiájáról; dr. Farkas Gejza: A háború lélektana; dr. Forgarasi Béla: Bevezető a történet filozófiájába; dr. Fülöp Zsigmond: A leszármazástan jelentősége a biológiában; dr. Halasi Béla: Az orosz imperializmus; dr. Jászi Oszkár: Szociológiai olvasmányok (szeminárium); dr. Kunfi Zsigmond: Szociológiai elméletek a háborúról; Laczkó Géza: Zrínyi; dr. Mandel Zoltán: Háborús jogrend és a szocialista állam; dr. Nagy Dénes: Bevezető a társadalomtudományba; dr. Rácz Gyula: Az angol és német érdekellentétek; dr. Rónai Zoltán: Nemzetközi jog a háborúban; Somogyi Mihály: A háborús élelmezés és a táplálkozási reform; Schöpflin Aladár: Háború és az irodalom; dr. Varga Jenő: A technikai fejlődés és a hadviselés. A Társadalomtudományok Szabad Iskolájába szerdán, csütörtökön és pénteken este 6—8 óra között lehet beiratkozni. Szervezett munkások korona beiratási díj ellenében hallgathatják az iskola előadásait. Akiknek munkanélküliségét a szervezet igazolja, azoknak a beiratási díj lefizetését az iskola igazgatósága elengedi. A filharmonikusok november 27-iki (VII.) népszerű filharmóniai hangversenyének legkiválóbb száma a „Nürnbergi mesterdalnokok" előjátéka Wagnertől, amely monumentális zárókő gyanánt fejezi be a műsort. Ugyancsak Wagner „füridőzsongás"-ával együtt e két mű képezi a másik részt. Előadják még az utolsóelőtti hangversenyről elhalasztott közzenét a Goldmark -féle „Tücsök" című operából; hazai zenénket pedig Buttykay „Salambo" szimfóniája képviseli. Jegyek kaphatók a Népopera valamennyi jegyirodájában a szokásos árakon. — Ingyenes irás-olvasástanítás. Az V. kerületi Népháza (V. Vág utca 14) ingyenes iróolvasó tanfolyamot nyit felnőttek részére. Jelentkezni lehet a tanfolyam vezetőjénél (Népház, I. emelet) 23-tól minden hétfőn és csütörtökön este 7—8 között. — „Kriszkindli." A Népopera szombaton újdonságot mutat be, mégpedig a közhangulatnak megfelelően alkalmi revüt. „Kriszkindli" a darab címe, amely vidám mese keretében három, a háború folytán férj nélkül maradt aszszony kalandjai révén végig vezet a ma aktuális és a jövő óhajtott eseményein. A „Kriszkindli"-t Faragó Jenő és Mérei Adolf írták, három primadonna-szerepét Pálmai Ilka, Szoyer Ilona és Berky Lili játszszák. A komikus vezetőszerep Újvári Lajosé. „Olaszország nem ont vért" Serno Matild, az ismert olasz irónő — amint a „Bud. Tud." jelenti — „Olaszország nem fog vért ontani" című cikkben fordul lapjának, a Nápolyban megjelenő „Il Giorno"-nak olvasóihoz. A cikk elején az írónő boldognak mondja hazáját, amiért megkímélődött a háborútól. Az olaszoknak magától értetően meg van a hozzá való bátorságuk, hogy ha szükség merülne föl, hát érvényre juttatnák a régi latin erényeket. Azonban a háborúról nincs ok és csak ostoba és homályos önző elemek kisérlették meg, hogy Olaszországot háborúba kergessék. Igazságtalan dolog volna Franciaország ellen, amelynek népsok tekintetben hozzánk és Anglia ellen, amellyel tradicionális barátságot tartunk, harcba szállani. De még sokkal igazságtalanabb, becstelenebb és kegyetlenebb dolog volna harminc szövetséges év után azt a szörnyűséget követné el, hogy szövetséges testvérei ellen forduljon, Németország ellen, amelytől csak ha barátság kiapadhatatlan bizonyságait élveztük vagy Ausztria-Magyarországot hátbatámadni, mialatt fölötte nehéz az idők járása. Ezzel örökre bemocskolnék az olasz becsület fényességes pajzsát. — A kolera. A „Budapesti Tudósító" jelenti . A belügyminiszterhez november 20-án érkezett jelentések szerint Kolozsborsán (Svolozs megye), Bártfán, Eperjesen, Giráldson (Sáros), Hernádfőn (Szepes), Nagyerzsébetlakon (Torontál), Kapuszögön (Ung) 1—1, Sósfüreden (Sáros) 2, Hédelen (Zólyom) ."s koleraesetet állapítottak meg. A fölsorolt14 eset közül 4, úgymint Eperjesen és Girálton 1—1, Sósfüreden 2 galíciai menekültek, a többi 10 pedig a polgári népesség körében fordult elő. A katonai betegmegfigyelő állomások közül Budapesten 1, Nyíregyházán 2, Munkácson 17, Ungvárott 18-án 27, 19-én pedig 32 kolerabeteg katonát helyeztek el. A belügyminiszter a zólyom megyei Héder községet kolerafertőzöttnek nyilvánította. „Takarékos főzés" a címe annak a 40 oldalas füzetnek, amelyet a székesfőváros zuglói női kertészeti, gazdasági és háztartási tanfolyamának tanárai adtak ki az okszerű táplálkozás elveinek és a takarékos főzés gyakorlati módszereinek terjesztése érdekében. Dr. Madzsar József táplálkozásunk reformkérdéseiről írta benne az első cikket, amelyben az élettan tudományos eredményeit, az egyes tápláló anyagok rövid ismertetését tárgyalja mindenki által könnyen megérthető népszerű módon. Dr. Somogyi Mihály rövid kis tájékoztatást írt a táplálkozás számításairól, a táplálékszükségletről, a táplálóértékekről, azután pedig Svastits Vilmosné egy középosztálybeli hattagú család két heti élelmezésének étlapjait, költségvetéseit és főzőreceptjeit közli. Napról-napra ki van a füzetben számítva a reggelire, ebédre és vacsorára szükséges összes költség és az illető élelem kalóriaértékei is napról-napra föl vannak tüntetve. A füzetnek alkalomszerű fontosságot ad a mai rettenetes világháború, amely egyrészről nagyon sok család keresetét megcsökkentette, másfelől az élelmiszereket minden várakozáson fölül megdrágította. A füzet kapható a zuglói polgári leányiskolában és minden jobb könyvkereskedésben postai költséggel együtt 25 fillérért. — A hadvezérek kora. A történelem legtöbb hadvezére világraszóló tetteit java férfikorában vitte véghez. Nagy Sándor, Hannibal, Caesar és Napoleon, fiatal korukban voltak hódítók. Nagy Sándor, mint egész ifjú ember aratta legnagyobb sikereit és 33 éves korában halt meg. Hannibal körülbelül 30 éves volt, amidőn győzelmei Rómát a romlás szélére döntötték. Caesar 40 éves korában ért hatalmának tetőpontjára és Napóleon még 40. életéve előtt azt hihette magáról, hogy Európa kétharmad részének ura marad. Ilyenek voltak a múlt hadvezérei. Egészen más képet mutatnak a jelen híres emberei. Már az 1870—71-iki háborúban látunk magaskorú hadvezéreket és ma? — Bülow 68 éves, Hindenburg 67 éves és az ellenfél oldalán Joffre, Pau és Gallieni közelebb állanak a 70-hez, mint a 60-hoz és az angolok vezére, French, 62 éves. A mi vezéreink közül Conrad és Potiorek szintén túl vannak a 60-on. .— Munkáselőadás az Urániában. November 29-én, vasárnap délelőtt 10 órakor színre kerül „A világháború krónikája". Jegyek 40 fillérért kaphatók a Népszava kiadóhivatalában, V331, Conti-utea 4. 9