Népszava, 1914. november (42. évfolyam, 273–310. sz.)

1914-11-24 / 297. szám

1914 november 27. NÉPSZAVA területekre támaszt. Szerbia nincsen abban a helyzetben, hogy mielőtt maga területbeli kompenzációkat kap, a maga testéből terü­leteket szakítson ki. A rov­án parlament állásfoglalása. (Bukarest, november 23.) Az összes lapot a november 28-án összeülő parlament ülésszaká­val és annak eshetőségeivel foglalkoznak. Hogy ez az ülésszak meddig fog tartani, azt a bizonytalan külpolitikai helyzetre való tekin­tettel nem lehet előre megállapítani. Minden­esetre élénk vita fog kifejlődni a külügyi kér­désekről s Románia állásfoglalásáról. Politikai körökben bizonyosra veszik, hogy Bratianu miniszterelnök mindkét Házban egyenlő nyi­latkozatot fog tenni abban az értelemben, hogy Románia semleges marad mindaddig, amíg érdekei más magatartást nem tesznek szük­ségessé. Az ülésszakban több törvényjavaslatot fognak tárgyalni, többek között az ostromálla­pot kihirdetéséről szóló törvényjavaslatés a román hadsereg nem akiat a háborút. (Bukarest, november 23.) A bukaresti „Ma­gyar Újság" azt írja, hogy az oroszoknak tetsző háborús propaganda vezetői nem dol­gozhatnak már olyan zavartalanul, mint ezelőtt. Mind hangosabb és hangosabb tilta­kozásokat hallhatunk a háború ellen s míg a háborús tüntetések megszokott közönsége jórészt olyanokból kerül ki, akik nem köte­lesek bevonulni fegyveres szolgálatra, a háborút ellenzők folyton gyarapodó seregé­nek hívei között csupa olyanokat látunk, akikre az annyira óhajtott háborúban aktív szerep vár. Tegnap a „Seava" című bukaresti lapban egy egész sereg tartalékos katona, közlegény és tiszt vegyesen, tiltakoznak a háború ellen. Kijelentik a tiltakozók, hogy az utca kezdje meg a katonaköteles embere­ket is, várjon mi a véleményük ? Azok, akik a bulgáriai bevonulásban résztvettek, még emlékezni sem akarnak több hadi fölkészü­lésre. Román:­fi tüntetése a monarchia mellett. (Szucsava, november 23.) A bukovinai ro­mán nép hatalmas tüntetéssel fejezte ki ra­gaszkodását a monarchia iránt. Körülbelül harmincezer főnyi román paraszt gyüleke­zett Szucsavában, hogy tüntessenek azok el­len az agitációk ellen, amelyeket a román királyságban felelőtlen emberek rendeznek. A Johannita-kolostor előtti téren­­gyülekez­tek és innen a városba indultak tüntető fel­­vonulással. A bolgárok és görögök, (Róma, november 23.) Itteni illetékes kö­rökhöz arról érkeznek hírek, hogy a súlyos incidens, am­ly a bolgár-görög határon tör­tént, úgy katonai, mint diplomáciai formák­ban elintézést nyert a bolgár és görög kor­mány megegyezése folytán. Ennek követ­keztében legalább e pillanatban a két állam közöti ellenségeskedéstől tartani nem lehet. Megjelent hét­főn este 6 dmftop a­­ lap ára 2 fillér­. Ka­p­ható minden ut­cai lapárusítónál és a tőzsdék­ben. Minden elvtársunk agitáljon, hogy a lap minél szé­lesebb körben elter­jedjen. A h­áb­orús világ Mm. * * * A népfölkelésre kötelezetteknek altiszti és tartalékostiszti kiképzése. A „Budapesti Tudó­sító" közli: Az egyévi önkéntesi karpaszomány viselhetésére vonatkozó jog elismerése az illető népfölkelésre kötelezetteknek ugyanazt a hely­zetet és bánásmódot biztosítja, mint az egyévi önkénteseknek; az illetők tehát a lehetőséghez képest külön osztagokban fognak kiképeztetni és amennyiben a többi feltételeknek megfelel­nek, annak idején altisztekké fognak kinevez­tetni. Az első katonai kiképzés befejezése után a szóbanforgó népfölkelésre kötelezettek, ha az e tekintetben megállapított általános feltételek­nek megfelelnek, a szükséghez képest a tarta­lékos tiszti képesítés elnyerését célzó kiképzés­nek fognak alávettetni és jó eredmény elérése esetében tisztjelöltekké, illetőleg hadapród­jelöltekké lesznek kinevezhetők. A kiképzési időszak letelte után közvetlenül a csapat­testekhez beosztott többi népfölkelésre kötele­zettek, akik az említett további szakkiképzés­ben nem részesültek, hasonlókép, miist az egy­évi önkéntesek, hadapródokká lesznek kinevez­hetők, ha az ellenség előtt személyes bátorsá­gukkal, a rájuk bízott raj, szakasz vagy őrjárat körültekintő és ügyes vezetésével kitűntek, jó példával buzdítólag hatottak, vagy pedig álta­lában nehéz viszonyok közepette szakasz­parancsnokságra gyakorlatilag alkalmazhatók­nak bizonyultak, föltéve, hogy maguk tartása szolgálaton kívüli viszonyukban sem kifogásol­ható. Egyébiránt jogukban áll ezeknek a nép­fölkelésre kötelezetteknek a véderőről szóló törvény értelmében a háború tartalmára a közös hadsereghez vagy a honvédséghez önként belépni, amely esetben a katonai kiképzési és állományviszonyok okozta korlátokon belül a csapattestet is szabadon választhatják és ha egyéb feltételnek is megfelelnek, a tiszti rend­fokozat elnyeréséhez szükséges kiképzésben is részesülhetnek. A Gyógyszerészek és a pótsorozás. A gyógy­szerészek testülete a honvédelmi miniszterhez beadványt intézett a mostani pótsorozás alkal­mából s ebben a beadványban sürgősen kérte, hogy­ a gyógyszertárak tulajdonosait, valamint a gyógyszertári gondnokokat ne hívják katonai szolgálatra, mert ezzel a gyógyszerszállítás ügyét sok helyen egészen lehetetlenné tennék. A gyógyszerészeknek illetékes helyen ígéretet tettek, hogy kérésüket a lehetőséghez képest teljesíteni fogják. Hadifoglyok és internáltak hazatérése. A „Budapesti Tudósító" a következő tájékoztatást közli. A külügyminisztérium régóta azon volt, hogy a semleges államok közvetítése útján az ellenséges külföldi kormányokkal Ausztria és Magyarország hadiszolgálatra nem alkalmas állampolgárai, valamint a magyar és osztrák asszonyok és gyermekek szabadonbocsátása dolgában elvi megállapodásra jusson. Leg­elsőbben Angliával létesült ilyen egyezmény. Az akadálytalan hazatérést — ha az illetők a hazatérésre való jogosultsággal élni akar­nak — biztosították nőknek és gyermekeknek, 18 évnél fiatalabb és 50 évnél idősebb férfiaknak és a 18 és 50 év között való férfiaknak is, ha orvosi vizsgálat alapján katonai szolgálatra alkalmatlannak találják őket vagy ha orvosok, sebészek és papok. Azután Franciaország nyilat­kozott késznek, hogy bármilyen korú asszonyok­nak és leányoknak, 1854 szeptember 20-ika előtt, vagy 1897 szeptember 20-ika után született, vala­mint 15 és 60 év közötti olyan férfiaknak, akik harcképtelenségét a francia kormány által eszközlendő orvosi vizsgálat megállapítaná, s a Svájcon át való hazautazást megengedi. A francia kormány a hazaszállítandó férfiak korá­ról okmányszerű bizonyítékot­­követel. Azok, akik még Franciaországban időző családtagjaik hazaszállítása végett a külügyminisztérium közvetítését vették igénybe,­­ vagy ezentúl igénybe venni akarnák, a hazaszállítandó férfiak koráról tanúskodó okmányokat (keresztlevél vagy születési bizonyítvány, vagy más alkalmas igazolvány) juttassák mielőbb a külügyminisz­tériumhoz. A hazatérőknek a francia kormány által összeállított szállítmányát (jegyet — még­pedig III. osztályra szólót — csak a módosabb­jának kell váltania) a svájci határon az inter­nált polgári személyek hazaszállítására alakult berni iroda veszi át. — Oroszország megengedi, hogy valamennyi magyar és osztrák asszony és leány­, továbbá valamennyi 17 évnél fiatalabb és 15 évnél idősebb férfi, tisztek és bíróilag üldözött személyek kivételével, hazatérhessen. Azokhoz a könnyebbségekhez, amelyek az ellen­séges országban visszatartottak érdekében különösen kívánatosaknak látszanak, tartozik az otthonvalókkal való levelezés is. Ezt a kér­dést Oroszországra, Szerbiára és Montenegróra vonatkozóan úgy rendezték, hogy a „Gemein­sames Centralnachweiseb­ureau. A­uskunftstella für Kriegsgefangene, Wien. .., Jasomirgott­strasse 6" az internált hadifoglyokkal és polgári személyekkel való levél- és pénzküldemény­közvetítést vállalja. A francia posta újabban teljesen beszüntette az internált polgári szemé­lyekkel való levélközlekedést.­­ Már hosszabb idő óta megvan a lehetőség arra, hogy az Angliában és Franciaországban internáltaknak — amennyiben pontos címü­k ismeretes — 300 koronáig terjedő összegeket, még­pedi­g teljesen illetékmentesen, küldjenek. Az illető összegeket, amelyek Angliába szóló utalványok­nál 25 koronát (1 fontot), vagy ennek több­szörösét kell hogy kitegyék, rendeltetésük meg­jelölésével koronaértékben kell a közös külügy­minisztériumhoz beküldeni.­­ A hadifoglyokra, azaz a harcműveletek folyamán foglyul ejtett hadfiakra vonatkozó kérdezősködések nem a külügyminisztériumhoz, hanem a „Gemeinsames Zentralnachweiseb­ureau, Auskunft­stelle für Kriegsgefangene, Wien,­­.. Jasomirgottstrasse 6" illetékességébe tartoznak. A f­egy­veres erő eltűnt vagy megsebesült tagjaira vonatkozó kérdezősködéseket a Vöröskereszt tudakozó irodája intézi el. Galíciai és bukovinai eltűnt menekültek kinyomozásával a „Zentralstelle für Flüchtlinas für sorge, Wien, II., Zirkus­gasse 5" foglalkozik. —»wmshjw mW 7 Lloyd George bemutatja a számlát. * Új adók és nagy hadikölcsön Angliában. (Londoni tudósítónktól.) Ha akadtak még eddig angolok, akik ezt a háborút angol részről kedélyes kirándulás­nak vagy olcsó tőkeelhelyezésnek képzelték, ezeket Lloyd George pénzügyminiszter költ­ségvetési beszéde, amelyet kedden tartott az angol képviselőházban, alaposan kijózanít-­ hatta. Már .A.s.guith ,miniszterelnök kijelen­tése, hogy a háború az angol kormánynak napi 18—20 millió márkába kerül, sokakat kellemetlenül lepett meg. De amikor Lloyd George most az egész számlát bemutatta és az alsóházban nemcsak a­ költségvetésről számolt be, hanem azt is kifejtette, hogy ezt a pénzt miként kell előteremteni és kik­nek kell azt kiszabni, erre már nem egy har­cias hazai, h­ideg borzongás futott át. Az angol népnek és a világnak nem fog ártani, hogy ha azok előtt, akik a háború áldozatait eddig csak pénzügyi szempontból érezték, világos lesz, hogy mik ezek a pénzügyi ál­dozatok. A sok évig tartó háborúról meg­eresztett kérkedő szónoklatok majd hamaro­san elnémulnak. A feladat, amelyet Lloyd Georgenak meg kell oldania, röviden a következő : A folyó pénzügyi évre, amely 1915 március 31-én végződik, az állam bevételei a költség­vetés előirányzása szerint 207 millió font sterlingre rúgnak. A háború miatt 11 millió fontnyi jövedelem elmaradására számít Lloyd George. A háború tényleges kiadásai az első hat hónapban 1914 augusztustól a pénzügyi év végéig szerinte 328 millió font sterling, ami több mint 6 és fél milliárd márka. Az egész évi kiadások összege tehát nem kevesebb, mint 535 millió font, úgy hogy 339 millió font hiány mutatkozik. Hogyan fedezzék ezt a hallatlan deficitet . A kor­mány mindenek előtt 350 millió font ster­ling (hét milliárd márka) hadikölcsönt vesz föl, ami elég lesz a háború első nyolc hó­nap­ján túl és pedig 1915 júliusig. Ezenfölül új adókat vetnek ki és pedig a folyó pénz­ügyi évben 15 és fél millió font sterling ere­jéig és a legközelebbi pénzügyi évben, tehát a teljes hadi évre több mint 65 millió font sterling erejéig. Az új adóteher, amint ez az Angliában fönnálló hatalmi viszonyok mellett önma­gától érthető,­­ lényegében demokratikus elvek szerint fog megoszlani. Bár ebben az

Next