Népszava, 1914. november (42. évfolyam, 273–310. sz.)
1914-11-26 / 301. szám
A törökök a törökök kedvező hadállása a Szuezi csatornánál. — Orosz vereségek a Kaukázusban. Erzerum táján nagy csata indul. Nagy erővel és lelkesedéssel folyik a félhold hadjárata az orosz cárizmus és az angol iga ellen. Az izlám minden vonalon egyre növekvő erővel támad a mohamedánság ellenségeire, akik nagyon hamar be fogják látni, hogy hódító törekvéseikkel és elnyomó politikájukkal úgy számban, mint erőben igen jelentékeny, hatalmas ellenfeleket neveltek maguknak az izlám híveiből. A legújabb jelentések kevés új eseményt adnak hírül. Az egyik távirat megerősíti azt a tényt, hogy a törökök eljutottak a Szuezi-csatornához és óriási erőket vetettek latba a nagyjelentőségű viziut megszerzéséért. Egy másik hír még arról számol be, hogy a török csapatoknak sikerült elállaniok az angol sereg útját, úgy hogy az angolok már nem juthatnak a csatorna partjaihoz. Úgy látszik tehát, hogy a Szuezi-csatornáért folyó küzdelem rövidesen dűlőre fog jutni, a döntő ütközetek már a legközelebbi napokra várhatók. A Kaukázusban is folyik a nagy készülődés az oroszok és törökök között való döntő csatákra. Orosz hivatalos jelentés adja tudtul, hogy Erzerum táján nagy harcra készülnek; ugyanekkor jelentik a török hírforrások, hogy a törököknek a Kaukázusban kisebb-nagyobb csatározásokban több helyen is sikerült megverniök az oroszokat. Az izlám háborújáról szóló legújabb hírek egyébként a következők: * * A törökök a Szuesi.vetornánál. (Róma, november 25.) A „Corriere d'Italia" tudósítója jelenti Alexandriából: Megdönthetetlen tény, hogy a törökök eljutottak a Szuezi-csatornáig és minden fegyvernemből összealakított előhadaik erőltetett meneteléssel nyomódnak Izmaila felé. Indiai katonák teveháton a csatorna partjához közel összeütköztek a beduin lovassággal. A döntő pillanatban ott termett a török lovasság és szétugrasztotta az indiai tevés csapatokat. A veszteség mind a két részen nagy volt, de az angolok kereken tagadják vereségüket. Az issigol csapatok nem juthatnak a csatornához. (Berlin, november 25.) Milánóból táviratozzák. Az itteni lapok jelentése szerint a törökök El Khaznánál, a Balah-tó torkolatánál mind a két partot elzárták és ezzel lehetetlenné tették, hogy az angolok csapatokat szállítsanak a Szuezi-csatornához. Indiai katonák az angol seregben. (London, november 25.) Az admiralitás közli, hogy egy indiai katonákból álló dandár a török háború kitörése óta részt vesz az angol akciókban. Indiából jött hírek szerint az angol „Odin" és „Asseegle" nevű hajók négy tengeri mérföldnyi távolságról bombáztak egy megerősített török pozíciót. Az indiai csapatoknak eközben a veszteségük a következő volt: nyolc halott közember, két halott tiszt és 51 sebesült Újabb egyiptomi csatározások. (Kairó, november 25. — „Reuter".) Egy bikánii mehari csapat szerdán felderítő útján ellenséges túlerővel találkozott, összeütköztek, miközben a meharik 14 halottat és három sebesültet vesztettek, de állásukat ismét elfoglalhatták. A partvidéki őrség egy csapata, amely ugyanabban az időben felderítő szolgálatot teljesített, eltűnt. Török győzelmek az oroszokon. (Konstantinápoly, november 25.) A „Tasvir-i Efkiar" jelenti: Musban a törökök fényes győzelméről szóló hírek terjedtek el, amelyek szerint Kiteknél visszaverték az oroszokat és győzelmesen üldözik az ellenséget. Újabb győzelmet arattak, amikor az oroszok föl akarták őket tartóztatni. Kurd lovasság kényszerítette a Dutakon át Karakilisszától délnyugatra a Murád (keleti Eufrát) folyó felől előnyomulni készülő oroszokat és több ágyút és egy gépfegyvert vett el tőlük. Az oroszok veszteségei jelentékenyek. Az orosz főhadiszállás jelentése. (Pétervár, november 25.) A kaukázusi orosz főhadiszállás november 20-ikán a következő hivatalos jelentést adta ki: Zacsorogi táján folyó másodrendű operációk tovább folytatódnak. Az Okacsa folyó völgyében az orosz csapatok feltartóztattak és megtámadtak egy török hadoszlopot. Erzerum környékén megkezdődtek az egész fronton a hadműveletek. Lebonyolításuk igen nehéz, mert az utak meg vannak rongálva és a sok esőzés miatt járhatatlanok. Az oroszok kivonultak Tebriszből. (Kopenhága, november 25.) Az orosz csapatok, amelyek Tebriszt eddig megszállva tartották, az utolsó emberig elhagyták a várost. A perzsa állam területén ma egyetlen orosz katona sincsen. Aszerbejdzsánban a törökök folytonos előnyomulása óriási pánikot keltett. A tebriszi orosz főkonzul az ottani német konzulátushoz fordult védelemért és kérte, hogy engedjenek át neki egy német zászlót. * Török alattvalókká fogadott orosz zsidók. (Konstantinápoly, november 25.) 5000 palesztiniai zsidó kolonista, akik orosz alattvalók, azt kérték, hogy a törökországi főrabbi (grand rabbi) eszközölje ki, hogy ottomán alattvalók lehessenek. A grand rabbi e kérést a portához továbbította, amely tudatta vele, hogy hajlandó mindazokat az idegen zsidókat alattvalóul fogadni, akik kötelezik magukat, hogy a háború után nem kérik vissza régi állampolgárságukat. Törökországban is internálják az ellenséges külföldieket. (Konstantinápoly, november 25.) A legutolsó események hatása alatt a török sajtó amellett kezd kardoskodni, hogy az ellenséges államok alattvalóit angol és francia mintára internálják. Ez alkalmasint legközelebb megtörténik. Erre a célra már ki is jelölték a kisázsiai Koniát és a Fekete-tenger partján fekvő Sinopét. Szabadon bocsátott muzulmán hadifoglyok i Konszaroeinápolyjában. (Konstantinápoly, november 25.) Vasárnap érkezett Konstantinápolyia hetven muzulmán katona, akik mint a francia hadsereg tagjai, német fogságba jutottak. A német kormány intézkedésére szabadon bocsátották őket, miután a szent háború ki van hirdetve s ezek a muzulmánok harcba fognak indulni a török sereggel. Romániában visszatartott török munntió (Szófia, november 25.) A román kormány a határon visszatartott mintegy százötven vagon muníciót, melyet Törökország részére szállítottak. A románok azzal okolják meg eljárásukat, hogy mivel Románia semleges az orosz-török háborúban, nem engedheti meg, hogy területén át az egyik hadviselő félnek hadiszereket szállítsanak. A török kormány ez ügyben jegyzéket küldött a román kormánynak, amelynek eljárását azért kifogásolja, mert a visszatartott hadiszerek még az orosz török háború előtt érkeztek Romániába. 10 NÉPSZAVA 1914 november 276. — Balkán és a háború. Macedónia sorsa. — Alkániában megint forradalom van. —Ukrajna függetlensége. A balkáni háború után mindenki tisztában volt azzal, hogy a béke tulajdonképen csak rövid fegyverszünet. A legyőzött bolgárok soha se fognak abba belenyugodni, hogy Macedónia, amelyet bolgár vérrel vettek el Törökországtól és amelynek lakossága nagyrészt, bolgár, a szerbeké és görögöké legyen. Ezért nem engedtek a bolgárok az orosz csábításnak sem, pedig Szerbia és Görögország nem hajlandók az elvett területeket visszaadni és hasztalan volt még az orosz tanács, sőt az orosz figyelmeztetés is. Amíg Macedóniáért a Balkán államai verekednek egymással, Albániában az immár állandósult forradalom pusztít. Újabb harcok vannak, amelyek a kis országot földúlják. * * Görögország nem kárpótolja Bulgáriát (Athén, november 25.) A „Patris", a kormány félhivatalos lapja, foglalkozván Bulgária kompenzációinak kérdésével, kifejti, hogy Görögország nem hajlandó területi rekompenzációkat adni Bulgáriának. Ezt a görög kormány már közölte is azokkal, akiket illet. Bulgária ma ezt — mindenki tudja — nem hajlandó háborús akciót indítani. Egyáltalában nincs arra kilátás, hogy a Balkánbéke fölborul, hacsak más faktorok közbelépése nem fogja ezt okozni. Az orosz követ véleménye. (Szófia, november 25.) Trubeckoj, a delegált nisi orosz követ, tudvalevőleg Szófiába került, míg helyette dr. Savinskyt küldték Nisbe. A „Dnevnik" szerint a változásnak az az oka, hogy Trubeckoj kereken megtagadta a nisi állás elfoglalását, mert ő is azon a véleményen van, hogy Szerbiának át kell engednie Bulgária számára Macedóniát. Az albán forrongás. (Berlin, november 25.) Athénből jelentik: Albániában egyre komolyabbak a belső mozgalmak. Kemal bég hívei Durazzót ostromolják. Bulgáriában és tráciai Törökországban nagy csapatszállítások történnek, az összes vasutakon katonákat és hadianyagot szállítanak, a polgári forgalom pedig úgyszólván teljesen megakadt Bulgária és Macedónia. (Bécs, november 25.) A bécsi és budapesti lapok jelentették, hogy egy szófiai nagy népgyűlés elhatározta, hogy megkérik a királyt és a kormányt, hogy a hadseregnek parancsot adjon, hogy Macedóniát foglalja el. Ezt a határozatot most terjesztik Radoszlavov és a király titkos kabinetirodája elé. Orosz vélemény. (Szófij,, november 25.) A moszkvai „Golosz Moszkvi" című újság beszámol azokról a fáradozásokról, amelyeket az orosz diplomácia fejtett ki eddig, hogy Bulgáriát és Szerbiát egymáshoz közelebb hozza. Bejelenti, hogy eddig a fáradozások meghiúsultnak tekinthetők. A macedón kérdésben megállapodást nem tudtak létrehozni. A helyzet rosszabbodott azáltal is, hogy Spalajkovics pétervári szerb követ az oroszországi bulgár diákok egy nyílt felszólítására azt válaszolta, hogy kizárt dolog az, hogy Szerbia — bármily rossz helyzetben lesz is — önként lemondjon Macedóniáról, amely különben sem akar elszakadni Szerbiától. A pétervári diplomaták körében ez a szerb makacsság igen nagy aggodalmakat kelt. Az orosz diplomaták véleménye szerint nagy igazságtalanság volna, ha Bulgária üres kézzel kerülne ki a háborúból semlegességének dacára, amikor Görögország megkapta Epyrust Be-