Népszava, 1914. december (42. évfolyam, 311–369. sz.)

1914-12-12 / 333. szám

— A maximális gabonaárak. Az ármegálla­pitó bizottság Kéry Gyula főispán elnöklésével Békés vármegye területén a következő maxi­mális árakat állapította meg: Gyulán, Békés­csabán és Orosházán: Buza 39.—, rozs 30.—, árpa 24.50, tengeri 24.—, búzaliszt 64.50 korona, Bars­megyében a buza ára a vármegye egész terüle­tén 39.— kör., a rozs ára az oszlányi járásban 30.— kor., a megye többi részén 29.­— koronában állapittat­ott meg. Az árpa járások szerint 22.50 koronától 29.— koronáig váltakozik, a tengeri ára 22—24 korona között. A búzából készült tésztaliszt az egész megye területén 65.32 kor., a főzőliszt 61.42 kor., a kenyérliszt 45.79 kor, a simára őrölt liszt 47.58 kor. (— Aki kétszer szökött meg az oroszoktól, Bécsből jelentik: Zeisberger dragonyos had­nagy, aki augusztus végén egy felderítő út­ján orosz hadifogságba jutott, de szerencsé­sen kiszabadult orosz álruhában, azután is­mét jelentkezett ezredénél és tovább har­colt, legutóbb megint orosz hadifogságba ke­rült. A fiatal dragonyos hadnagy most ka­landos körülmények közö­tt ismét megszökött az orosz táborból és már ezredénél van. — Üzenet a várba, Mahrisch-Ostrauból írják: Itt fölszállott egy aeroplán, amely Przemyslbe akar jutni. Tömérdek tábori levelet vitt magá­val, üdvözlő sorokat a vár védőseregének, katonái számára hozzátartozóiktól ajándékokat és hírlapokat Még nincs jelentés róla, hogy a repülőgép eljutott-e a várba. — Népopera. A vasárnapi két előadás közül a délutáni 114 órakor kezdődő olcsó helyáru elő­adás a „Vörös ördögök"-nek jut. A darab két női főszerepét ezúttal is Szoyer Ilona és Berky Lili játsszák. A harmadik képben megint nagy hangverseny lesz, amelyen többek között Babits Vilma és Joksch Irma is résztvesznek. Az esti előadáson a „Mozitündér" kerül színre, ugyan­csak Szoyer Ilona és Berky Lili fölléptével. Hétfőn ismét Jadlowker föllépése lesz. Az illusztris tenorista ezúttal a „Faust" címszere­pét énekli. Partnere Adler Adelina lesz. — Ti­zler­ dobta a gyermekét. A rendőrség le­tartóztatta N. Róza tizenkilenc éves cseléd­leányt, aki a Hársfa­ utca 17. szám alatti szol­gálati helyén újszülött csecsemőjét a kályhába dobta. A gyermek félig elégett hulláját a tör­vényszéki orvostani intézetbe szállították. — Rövid hirek. A Wesselényi­ utca 6. számú ház teteje pénteken hajnalban kigyulladt. A tüzet a központi és a VII. kerületi tűzoltók ol­tották el. A kár nem nagy. — Csütörtökön a­ Margit-híd pesti oldaláról a Dunába ugrott egy ismeretlen nő és elmerült a vízben. Barna ruha és fekete kalap volt rajta.­­ A Ráday­ utca 41. szám­­i házban egy tizennégy hónapos fiú­csecsemőt találtak. Az állami gyermekmen­helyre vitték. * Matum* * KaiPc perneleumvárosért• A törököknek Oroszország ellen a Kauká­zusban folytatott harcában igen fontos sze­rep jutott Batumnak, amelyet a legújabb hírek szerint már nemsokára el is foglalnak a törökök. Alig múlt egy nemzedék azóta, hogy Ba­tumot az oroszok elvették a törököktől és ennek a városnak a határhoz való közelsége hozzájárul ahhoz, hogy megtartsa a régi ha­zával való összeköttetését. Batum négy vá­rosrészének még ma is török a neve : Aziszje, Ahvelje, Nurje és Muftje és még a futólag széttekintő idegennek is szemébe ötlik egy mecset,­ valamint a török negyedben lévő bazár. Az örmény elem is igen előtérbe lép és egy gregoriánus székesegyház képviseli. Egészében azonban Batum mégis túlnyomó részben az orosz vidéki város tipikus benyo­mását kelti széles, egyenes, de kövezetlen utcáival, aránytalanul nagy és drága arany­kupolás görög templomával, a városi kert­tel, karakterisztikus utcai képével, sok egyenruhájával és szegényesnek látszó, de gyors bérkocsijaival. Batum 30.000 lakosa ellenére, hanyatlóban lévő város. A Fekete-tenger délkeleti szög­letében fekszik és a Poti—Tiflisz—Baku nagy vonalával összekötve, nagy szerepe volt, mint kiviteli kikötőnek. Most azonban a kivitelt főként a naftára korlátozzák. Ba­tum életere az a 600 kilométer hosszúságú cső, amelyen át Bakuból Batumba vezetik a tisztított naftát. (Az oroszok kerozinnak nevezik.) Batum legnagyobb, de legszegé­nyebb városrészében, Muftjeben, amelyet a nép „naftaváros"-nak nevez, vannak a me­dencék és finomítók, a nafta vasúti állomás és a nagy költségekkel épített naftakikötő telepei. A közvetítő kereskedelem többnyire a gazdag örmények kezében van. Batum naftárem­elése azon de inkább csökken, semhogy növekedne,­­ alatt pedig Oroszország saját fogyasztása fokozódik, úgy hogy a kivitel jelentősége csökken. Oroszország külkereskedelmében egyébként Batum kénytelen volt átengedni a fontossá­got a Fekete-tenger kedvezőbb részein lévő kikötőknek. Ennek ellenében a tengeren való kedvező fekvéséből, mint tengeri fürdő és gyógytelep igyekszik előnyt szerezni. De bármily pompás is a Miklós-körút, amely re­mek fasoraival terjed végig a tengerparton, a nedves éghajlat és a mocsarak közelsége maláriához hasonló lázbetegségeket okoz, a fürdőzés pedig nemcsak a köves­ part miatt szenved, hanem a víznek petróleummal való bepiszkítása miatt is. Batum körülbelül ugyanabban a széles­ségben fekszik, mint Róma, de növényzeté­ből következtetve, még jobban dél felé keres­nénk. Nemcsak pompás cédrusok, magnó­liák, ciprusok és egyéb hasonló fák terem­nek meg a környékén, de a kókuszpálma és és a banána is. A „Zöld-fok" joggal tartja magát csinos kiránduló- és villatelepnek a város közelében. A politikai viszonyok változása aligha fogja megváltoztatni Batum helyzetét. Mert még a várakozás ellenére is előrehaladottabb török uralom sem igen tudná megjavítani a kereskedelmi összeköttetéseket. Az amerikaiak és a háború. * M­irttei triffz­tik magát aratása. — Miltjtili nivtá-TS el&addsa, Newyork, november 20. A német amerikaiakat leszámítva, az amerikai közönség ebben a háborúban Németország és Ausztria-Magyarország ellen foglal állást A lapok rengeteg fekete és vörös festék felhasználásával előszeretettel közlik az angol, francia és orosz győzedelmi híreket, míg a német és osztrák-magyar jelentéseknek többnyire nagyon szerény helyecskét szorítanak. A hangulatot talán legtalálóbban jellemzi ez az amerikai mon­dás: „Semlegesek vagyunk, vagyis nekünk teljesen mindegy, kitől kapnak ki a néme­tek." Nem nehéz megállapítani ennek a németellenes magatartásnak az okait. Legelső sorban is megemlíthetjük a német haderőt, amely oly borzalmasan hatásosnak bizonyult, félnek a németektől és ezért nem szeretik őket Ezenkívül a pénzügyi világ hatalmas befolyást gyakorol a közvéle­ményre. A pénzemberek attól félnek ugyanis, hogy Angolország veresége következtében az angolok az amerikai piacra vetnék nagy­mennyiségű amerikai értékpapírjaikat. Már most azon törik a fejüket, hogyan akadályoz­hatnák meg mindenáron ezt a szerencsétlen­séget Azt a különös javaslatot is tették már, hogy az értékpapírok árfolyamát irgalmat­lanul le kell szorítani, annyira, hogy az el­adónak elmenjen a kedve az eladástól Ez a félelem visszatükröződik a sajtóban, amely kilenctizedrészében angol színezetű híradá­sokból táplálkozik. A németellenes maga­tartást a hivatalos védekezések még inkább­ kiélesítik, semhogy enyhítenék. Ami a német szociáldemokrata párt maga­tartásának megítélését illeti, ebben a német származású elvtársak fölfogása megoszlik. A Volkszeitung, amely elítélte a parlamenti csoportnak a hadügyi költségek megszava­zásánál követett magatartását, kénytelen a középutat követni, nehogy nagyon ellentétbe jusson azokkal az elvtársakkal, akik nem értenek vele egyet. Az amerikai szocialisták sokkal hevesebb támadást engedtek meg maguknak a németországi és az ausztria­i magyarországi pártokkal szemben. Vezetőik és a párt lapja óvatos magatartást tanúsíta­nak ugyan, bár a Call az angol háborús híreket közli és kénytelen közölni, ha egy­­általán tudósításokat akar hozni a háború­ról. A lap pénzügyileg nagyon rosszul áll és — sajnos — úgy látszik nincsen senkije, aki a tudósításokat pártatlanul föl tudná dol­gozni. Az amerikaiak egy részének fölfogását kétségtelenül lényegesen befolyásolja a pol­gári békeromantika. A németországi pártot valami béketársaságnak tartották és most keserűen csalódtak, mert a német szociál­demokrácia nem követte az amerikaiak idealista és a világtól idegen politikáját. Ezzel a fölfogással és ezzel a hangulattal szállt szembe Mooris Hilquit elvtárs egyik előadásában, amelynek lényegét az alábbiak­ban ismertetjük: Bevezetésében Hilquit ismertette a stuttgarti határozatot és vázolta azokat az okokat, ame­lyek a nemzetközi kongresszust arra bírták, hogy elfogadja a háború elhárítására irányuló különböző javaslatokat. A szociáldemokrácia sohasem állította föl azt az alapelvet, de minden háború jogosulatlan, hogy nem kell részt venni az ország védelmére szükséges há­borúban. Föltéve, hogy az Egyesült Államok még mindig Angolország uralma alatt lenné­nek és az ország fölkelne, a szocialisták ki­vonnák magukat a forradalombó. Vagy tegyük föl, megint a rabszolgaság megszüntetéséről és a nemzeti egység megvédéséről lenne szó; elítélnék a szocialisták a háborút! Ki ítélte volna el a háborút, ha az oroszországi véres vasárnap után Európa népei kijelentették vol­na, hogy nem tűrhetnek tovább egy ilyen bar­bár szomszédot és hadat üzentek volna a cári birodalomnak? Amerikában a szociáldemokraták odavoltak a bámulattól, amikor észrevették, hogy a kü­lönböző országok szocialistái csatlakoztak az általános mészárláshoz. Belgiumot és talán Franciaországot azonban nem ítélték el. A leg­több viszálykodást a német szociáldemokrácia magatartása okozta. Annyira mentek, hogy a német szociáldemokratákat szakadároknak és a közös ügy árulóinak nevezték. Ha ez a vád jogosult lenne, akkor bizonyára le kellene mondanunk arról a reményről, hogy a szocializmust valaha megvalósíthassuk. Mert az amerikai szocialistáknak nem szabad abba az öntetszelgő hitbe esniök, hogy ők okosabb és jobb emberek, mint német elvtársaik. Mi­csoda biztosítékuk van arra, hogy hasonló eset­ben másként cselekedtek volna? Nem akarja sem­ igazolni, sem elítélni a szociáldemokrata képviselők magatartását. Csak megkísérli megérteni azt a helyzetet, amelyből a birodalmi gyűlési csoport határozata származott Együgyűség a német képviselők eljárására a polgári békeapostolok véleményét alkalmazni, amint ezt sokan megteszik. Másrészről azt mondják, hogy a németországi párt képtelen volt arra, hogy felismerje a nagy történelmi alkalmat, hogy átalakítsa az egész világot Egy amerikai folyóiratban egy tanár pontosan megszabta az egész világ szocialista pártjainak, hogy miképen kellett volna­ viselkedniük a há­ború kitörésekor. Ugyanennek a folyóiratnak egy másik cikkéb­en „gyáváknak" nevezik a német elvtársakat Hilquit elmondta, hogy ismeri a német szo­ciáldemokrata képviselők csoportjának csak­nem­­valamennyi tagját és biztosíthatja a je­

Next