Népszava, 1927. április (55. évfolyam, 74–97. sz.)

1927-04-29 / 96. szám

14 részletének fizetése a 85., 86., 87., 88. és 89. sz­ámú halottak után azonnal fizetendő. A kióstársos üzenetei: T. M., Kisújszállás. Sz. elvtárs nem azonos azzal, akivel Sz. Balázs elvtárs együtt katonáskodott. Földmunkások zsebnaptára nem jelent meg, így azt nem is lehet kapni. Jogi tanácsadó: H. I., Pitvaros. A törvény szerint büntetendő az a cseléd, aki több helyre szegődik, vagy több gazdától vesz foglalót. De ha az egyiknél még nem­ volt kész a magállapodás, akkor természe­tesen nem forog fönn a két helyre való elsze­gődés esete. Az már bizonyítás dolga, hogy megtörtént-e vagy sem. B. A„ Szeged. Miután fia még kiskorú, az ipart önállóan csak úgy űzheti, ha ön ebbe beleegyezik, amit nyilatkozatiba kell foglalni és az árvaszékhez beterjeszteni- Az árvaszék azután tárgyalást tűz ki és ha nincs valami jelentős akadálya, a fiút nagykorúsítja. Cz. S., Hódmezővásárhely. A szülő végrende­lettel se hagyhatja az egész vagyonát két vagy több gyermeke közül csak azok egyikére. Ha nincs végrendelet, akkor a gyermekek a ha­gyatékon egyenlően osztoznak. Amit ilyen osztozkodás esetében mindegyik kapna, annak a fele az úgynevezett köteles rész, amit a szülő végrendelettel se vonhat el a gyermekétől. Ezt csak akkor von­hatja el, ha van törvényes oka a kitagadásra és ha forma szerint ki is tagadja A köteles résztől a gyermeket nem lehet olyan módon se megfosztani, hogy a szülő még éle­tében a kedvenc gyermekének ajándékozza a vagyonát, mert az ilyen ajándékozást a köteles részre jogosult sikerrel megtámadhatja. Szok­ták ezt úgy is csinálni, hogy nem nevezik ajándéknak az ajándékot, hanem színlelt adás­vételi szerződést kötnek. Azonban ez is meg­támadható, ha bizonyítani lehet, hogy az adás­vétel csak burkolt formája volt az ajándéko­zásnak. Arra azonban nem is gondolhat, hogy iügyvéd nélkül kezdjen bele a dologba K. L., Déneslak. „Komisz paraszt" — föltét­lenül becsületsértés már csak azért is, mert­­hiszen sértő szándékkal mondotta az illető. A följelentést a járásbíróságnál kell megtenni egy egyszerűen megírt beadványban, amely­ben elmondja hogy ez meg ez, itt és itt, ekkor és ekkor ezt a kitételt használta velem szem­ben és ezért följelentem őt becsületsértés miatt, kérem a tárgyalásra ezt meg ezt a tanút is megidézni, a­kik hallották a sértést. A bíróság­­é erre kitűzi a tárgyalást, amelyen önnek okvet­len­ül meg kell jelennie ha nincs ügyvédje, máskülönben megszüntetik az eljárást és el­marasztalják önt a költségekben. M. A., Jászdózsa. Ha a választmány megadta az ügyvédnek a megbízást, akkor valamennyi­­földigénylőnek meg kell a kikötött tisztelet­díjat fizetnie, annak is, aki külön nem adott meghatalmazást. GAZDASÁGI tanácsadó A kertben. Öntözőviz a Herlben. A növények öntözésére a hideg kutviz nem alkalmas. A hideg víz éles és tápszegény, a növényt nedvesíti, de nem táplálja, sőt ha nagy melegben öntözün­k hideg vízzel, a nö­vényt leforrázza életműködésében meg­akasztja Hideg kutvizzel öntözni hiábavaló fáradság. Az igazán jó öntözővíz az állottvíz, folyóvíz, esővíz. De ezekkel a tápdús vizekkel sem szabad meleg napsütésben öntözni. Tu­lajdonképen kétféle öntözést különböztetünk meg: fölsőt és alsót. A fölső lehet permetezés, locsolás. Az alsó az árokbavezetés és az elöntés. A kerti növények közül elöntést szerez a ká­poszta, saláta és a nedves talajt kedvelők. A káposztát a bolgárok locsolni is szokták, ami­kor káposztapillangó hernyója ellen védekez­nek s az iszapos locsolóvízzel naponta lemos­sák a hernyókat a levélről. De már a fejbe­borulástól kezdve nem locsolnak, mert az isza­pos sár beszorul a beboruló káposztalevelek közé, ami élvezhetetlenné teszi. Az elöntés le­het bővízzel, csatornákon, árkokban vezetve és lehet edényekkel a növények tövéhez hordva, készített mélyedésbe öntve Elöntésre a dél­utáni és esti idő alkalmas, hogy reggel kiszá­radás előtt föllazíthassuk a föltalajt s ezáltal a föld kiszáradását megakadályozzuk. Heten­ként egy-kétszeri elöntés és utána kapálás, la­zítás elégséges. Az öntözés nem helyes alkalmazása nagyon szokásos a kiskertekben. Első és általános hiba a friss kutvizzel való locsolás, öntözés. Napszámra locsolnak a hideg kutvizzel és nem látnak semmi eredményt. De locsolnak és per­meteznek olyan növényeket is, mint a bab, ku­korica, burgonya, uborka, amelyek nem kíván­ják, még az elöntést is a bab, uborka, tök, bur­gonya ritkán kívánja és utána, amint szikka­d ott, mindjárt kapálni kell, hogy a talaj ki ne száradjon, mert az ártalmasabb, mintha el nem öntöttük volna. A kert részére öntözővíztartály szükséges. Lehet az egy hordós kád vagy betonból készí­tett víztartó, de csakis állott víz öntözésével NÉPSZAVA IM !­apanis­za. fogunk hasznothajtó sikert elérni. A szakker­tészek a szükséghez képest trágyaféléket is­ ve­gyítenek az állott vizbe, mert­ a víz táplálékot juttat a növényeknek könnyen fölvehető alak­ban,­­föloldva vízben. Ha mindazok az elvtár­saink, akik kis kertecskéjüket ezideig kutviz­zel öntözték, — áttérnek az_ állott vizze­l_ való rendes öntözésre, sőt az esővizet fölfogják az öntözés céljaira — fele munkával kétszeres sikert fognak elérni. Az elöntés után pedig a föltalajt meglazítani, porbanyitani el ne mu­lasszák, különben az öntöző viz által a föld összetömörül és sokkal gyorsabban kiszárad, mintha nem öntöztünk volna. A fölső réteg megpuhítása biztosítja a talaj nedvességét a növényeknek. _ F. J. A mezőn. Bőtermő kukoricafajta. .- Válasz K. J. elvtársnak szódmezővásárheli. -­ A kukoricafajtákat három osztályba soroz­zuk.­­ Korai. 2. Középkorai. 3. Késői. A korai fajtáik között bőtermő nincs és nem is lehet, mert a rövid tenyészidő alatt nem nevelhet nagy csöveket. A középkorai fajták között már vannak bőtermők, de az igazi nagy termést csakis a késői fajták adják. Korai fajták: az alcsuti (apró, simaszemű, 12—16 cm. hosszú csővel, narancssárga színű apró szemekkel). A növény szármag­assága 150—180 cm. A csinkvántinó, narancsszínű, göm­bölyű, sárga szemeik, 10—1­5 cm. csőhossz. Nö­vényszára 120—150 cm. Fehér, ötvennapos, ame­lyet a fővároskörnyéki tejtermelők zsengén főzni eladnak és a szárát, mint zöldtakar­mányt föletetik. A korai fehér és fekete cse­mege a mazsolakukorica és a pingolettó (pig­noletto) sárga, hosszúkás szemű. Középkorai fajták: A putyi, sárga, göm­bölyűszemű, középhosszú csövű (16—18 cm.). A bánkuti simaszemű, a putyinál sárgább, na­rancsszínű, gömbölyű szemekkel, csőhossza ugyanaz. Aztán van a rózsa, rózsamuskotály, sági, valamint a közönséges fajták vidéken­ként. Késői fajták: Fleischmann-féle lófogu, sárga, bánkuti lófogu, sárga, fehér ti soros, sima­szemű, aranybányai sárga, narancsszínű, laposnyáki sárga, sima , soros, babócsai (sze­gényember kukoricája) fehér, lófogu, bőtermő, fehér gyöngy, kaszamáló (csalamádé), vető­magnak való, valamint a közönséges, népies, vastagcsutkájú kukoricák. A korai fajták általában zamatosabbak, táp­láló értékben bővelkednek és emberi étkezésre valók, darálva, lisztté őrölve, vagy mint cse­mege, zsengén főzve. A középkorai fajták még idejében lekerülnek a termőföldről, hogy az ősziek vetése alá a talaj megmunkálható le­­gyen. Ideszámítható még a Baross László-féle bánkuti lófogó is. De a késői fajták csak dér­ülés után kerülnek, le a termőterületről és az ősziek alá a talajt rendesen nem munkálhat­juk meg. Kérdésttevő elvtársun­k vidékén a putyi és az aranybányai (amerikai goldcom) díszlik a leg­szebben. öreg gazda. Állattenyésztés. Pusztít a métely. Szomorkodva olvassuk a dunántuli vár­megyék állategészségügyi jelentéseit. Meg­döbbentő, hogy a szarvasmarhák és juhok tíz­ezreit pusztította el a métely. Az elmúlt esz­tendő ugyanis nedves, esős volt. Kedvezett az időjárás a métely fejlődésének. A métely a vizenyős helyeken, tocsakos legelőkön fejlődik és rátapad a fűszálakra azon át és azzal kerül a szarvasmarha és a juh belébe. Ott meleg­ágya van a tenyészetének. Belerágja­ magát a májba, tüdőbe, belekbe és szaporodik. Férgeit az állat a bélsárban hullatja ki a legelőn és ott a mételyféreg a csigába kapaszkodva fejlődik ki, hogy a nedves füvön ismét az állat belse­jébe juson. A nincstelen szegény embernek csak a kecskéje van, ami drága jószág a család számára, tejellátója a gyermekeknek, betegek­nek. Vigyázzunk tehát kétszeresen a kecskék legeltetésénél. Vízállásos, nyirkos legelőre ne engedjük, mert a métely további pusztítására az idén is számíthatunk. Az időjárás elég esős, hűvös arra, hogy terjessze a veszedelmet. A tocsakos, vizes legelő káros az állatokra. Őriz­kedjünk a kecskék elpusztulásától — saját hibánk által. A Jó könyv oktat, nevel! Olvassuk: Takács: A földmunkásmozgalom célja és közelebbi feladata —.12 P — A mezőgazdasági munkáskérdés— —.08 P — A földmunkásmozgalom története —.20 P Székely Dénes: A kert trágyázása — —16 P Földmunkás-szakkönyvtár: Péterfy Tamás: A házinyúltenyésztés ábécéje —.16 P — A korai burgonya termesztése — —.16 P Szegedi Ferenc: Dohánytermesztés — —.16 P Kapható a Népszava-könyvkereskedésben, Budapest, VII. ker, Erzsébet­ körút 35. szám. Azt akarom mondani... — öreg gazda üzenetei. — Kaptár, 18. E hónap végén már szoktak je­lentkezni a rajok. Az idén hűvös a tavasz és csapadékos, talán 1—2 hét késés lesz a raj­zásban. Szepesi G. A cserebogár irtása abból áll, hogy korán reggel, a hűvösön lerázzuk a fázó cserebogarakat és leforrázzuk, hogy elpusztul­janak. Kiskertből amit lerázunk, azt a barom­fiak is megeszik. A sertés is szereti. Ahol sok van, érdemes gőzben elölni és padláson szárí­tani. Szárításánál arra vigyázzunk, hogy vé­konyan teregessük és mozgassuk, nehogy meg­penészedjen. A penészes cserebogár ártalmas takarmány. Cukormalozsa kukorica fehér és fekete szín­ben van. Vessen mind a kettőből, hiszen úgyis elfajzik és friss magot kell vegyen kétéven­ként. Gadó S., Budapest- A szakkönyvekről ne­künk gyakorlati véleményünk van. . Csakis a gyakorlati értéket bíráljuk, nem az író rang­­ját. Levélben válaszoltunk. Szódás, Kaposvár. A házinyultenyésztésbe beleugranak ezrével az emberek. Itt nem kívá­nok hosszasan foglalkozni, de vegye meg a könyvkereskedésből Péterfy T. „A házinyul­tenyésztés ábécéje" kis szakkönyvet, ára 16 fillér és a portó. Abban nincs tudományos fejtegetés, hanem 16 éves tapasztalat, amit minden kezdő nyúltenyésztésnek tudnia kell. Különben sok kár és időveszteség éri. Jóska. Aszalt szilvamagról akar tán fát ne­velni? Hát az nem is sikerülhetett, Jóska fiam. A besztercei magvaváló szilvát ősszel a fáján hagyjuk, amire a szilva héja­ megráncosodik és ennek a teljesen beérett szilvának a magvát ültetjük el csemetenevelés céljára A besztercei szilvát nem szoktuk oltani, hanem kiskorában átültetjük kétszer s a harmadik ültetése a ki­jelölt állandó helyére történik. Sz. A., Maglód. A szegfűdugványozás ugyan­az, mint, a pelargónitáé (muskátlié). A dug­ványt letörjük. Alsó leveleiből letépünk és vizmost a homokban beduggatva megcsiráz­tatjuk. Ha már szépen fejlődnek a meggyöke­resedett dugványok, átültetjük rendes virág­cserépbe. Egyszerűen oltott szegfűnek hívják magyarosan. Gerő I. A hulladéktrágyát vagy komposztot legalább egy évig kezeljük, negyedévenként megforgatjuk, átlapátoljuk és csak a követ­kező esztendőben használjuk föl Az egyévi ke­zelés arra való, hogy a benne levő gyommag­vak kicsirázzanak, elpusztuljanak. A fás ré­szek elkorhadjanak. A csontot és keményebb anyagokat még egy évig kell kezelni, hogy el­porladjanak. A komposztot rendesen drót­szöveten átszitáljuk és csakis az apróját ve­gyítjük, mint trágyát a földbe ásás alkalmá­val. A falevelet, növényi részeket szokták kü­lön is kezelni, hogy fölhasználhassák oda, ahova igazi humusz szükséges. Árpádtelep. A fokhagymát ősszel duggatjuk, most már amúgy is késő. Levél ment a bizal­mas kérdésekre. Gödöllő, „Sz.". A hangyák irtása nagyon egyszerű. Következő számunkban cikket írunk róla. A vadon termő torma nagyon jó, de nem az igazi kereskedelmi édes torma amelyet, betonozott altalajon termelnek és azért mind egyforma hosszú és vastag, mert a beton alsó­rétegen alul nem nőhet, mig a vadontermő torma két méterre is lehatol a puha és táp­dús talajba Szép, egyenletes dugványokat a Monori Magtenyésztőknél láttam a tenyész­állatvásári kiállításon. Maklárné. A szék favirágtea (kamilla) husít, ha nem felíti túl sűrűn. A hársfavirágtea is kellemesen hűsítő hatású. A gyermekeknek az akácfavirágtea azért kedves, mert ha virág­csészéit (a zöld részt) eldobjuk és csak a bim­bókat és virágokat szárítjuk — nem kell bele cukor, az akácvirágméz benne marad és elég édes a tea. Szolnok, Csia. A sertéstápporok lejártak. Az értéktelen étvágygerjesztő anyagok vegyü­leteit, mint hizlaló anyagot árulták drága pén­zen és nagy hűhóval (reklámmal). A kormány betiltotta végre. Az értékes állathoz hívjon állatorvost­ A leírásból úgy sejtjük, hogy me­leg moslékkal megégették a belét. Margitka: A leander oltása, vagyis szaporí­tása gyökereztetés által történik. Az arasznyi hosszú hajtását letörjük a fájáról s beletesszük félliteres fehér üvegbe, patakvizbe. Édes szü­lem a folyóvízbe tett hajtást még lekötözte az üveg szájánál és körül viasszal légmentesí­tette­ a növényszárat, vagyis elzárta az elpené­szedéstől, a viz poshadását megakadályozta. Az üregből kiálló leveles rész üde zölden ma­radt, a szárrész vége gyökereket nevelt Ami­kor a gyökerek 1—2 centiméter hosszúak, az oltványt elültetjük porhanyós, omlós földbe, egy cserépbe. Szudarovics: A tökmag 4—5 évig is cssza­képes. Jobb a tavalyelőtti, mint a tavalyi mag. Az uborkamag ugyanígy van és a dinnye is.

Next