Népszava, 1948. március (76. évfolyam, 51–74. sz.)

1948-03-17 / 63. szám

.17 NÉPSZAVA 1948 márc. kormányküldöttségek vezetőinek beszédeit. Ezután Dinnyés Lajos miniszterelnök a letárgyalt és el­fogadott törvényt Tildy Zoltán köztársasági elnökhöz vitte , és kérte, hogy azt írja alá. Az aláírás után a törvényt Dinnyés Lajos mi­niszterelnök is ellenjegyezte. Az ünnepélyes aktust a képviselők hosszantartó lelkes tapssal üdvözöl­ték. Ezután Nagy Imre elnök be­jelentette, hogy az országgyűlés ál­tal alkotott törvénynek mint az 1948. évi XXIII. tc.-nek kihirdetése az Országos Törvénytárban meg­történik. Ezzel az országgyűlés tör­ténelmi jelentőségű centenáriumi ünnepi ülése véget ért. gyarság érez a centenárium ünne­pén. Méltatta a száz évvel ezelőtti forradalom értékét, hangozta­tva, hogy a magyar nép sorsában sok a közös vonás a Szovjet­ Unió népeinek sorsával. Ezután Vorosilov marsall felsorolta az orosz népnek azokat a kiváló férfiait, akik a történelem során a magyar nép szabadságharca mel­lett foglaltak állást. — A nagy Lenin — mondotta Vorosilov mar­sall — csaknem félévszázaddal ez­előtt, 1900-ban a szégyen bélyegét ütötte rá az orosz cári kormány bűnös politikájára, mert orosz csa­patokat küldött más népek elnyo­mására. — A szovjet nép nevében —mon­dotta ezután Vorosilov marsall — boldogan üdvözöljük a magyar né­pet, amelyet a Moszkvában aláírt barátság­i, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződés fűz a Szovjet­ Unióhoz. Az új Magyar­ország elfoglalta méltó helyét az élen járó demokráciák családjában. Együtt küzdünk az imperialista reakció és az új világháborúra bujtogatók ellen. Az új demokratikus Magyarország a többi élen járó demokratikus or­szággal együtt harcol az egész vi­lág békéjéért és demokráciájáért — fejezte be beszédét hosszú, lelkes éljenzés és taps mellett Vorosilov marsall, Gyilosz Mitovda miniszter Jugo­szlávia népeinek azt az óhaját tol­mácsolta, hogy a két szabad és füg­getlen nép között minél erőteljeseb­ben megszilárduljon és kimélyüljön a jó viszony. A szomszédállamok küldötteinek üdvözlő beszédei Stefan Voitec, a román népi köz­társaság elnöki tanácsának tagja hangoztatta, hogy a magyar nép ki­érdemelte a világ csodálatát, mert fegyy­verérel a kezében felkelt demo­kratikus szabadsága és nemzeti füg­getlensége megvédésére. Korzicky lengyel miniantiarelnök­helye­ttes azt mondotta, hogy 1848 százéves fordulójának ünnepén, ha levonjuk a múlt tanulságait a jelen számára, felismerjük, hogy ma a demokrácia erői elegen­dők a reakció korszerű szint szövetsége erőinek megtörésére és Európa új zraandárai minden kí­sérletezésének visszautasítására. A bolgár kormányküldöttség nevé­ben Anton Jugoff bolgár belügy­miniszter beszélt. Azt mondotta, hogy a bolgár nép a magyar népben őszinte barátot lárt és reméli, hogy a magyar-bolgár barátságot a közel­jövőben barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyez­mény koronázza meg. Fierlinger csehszlovák iparügyi miniszter beszédében azt hangoz­tatta, h­ogy azok a kritikus napok, amelyeket átéltünk, méginkább kö­zelebb hozzák országainkat. A csehszlovák nép rokonszenv­vel kíséri az új, demokratikus Magyarország eredményeit, amelyekhez teljes szívvel kíván további sikert. Tuk­­­«kova miniszter, az albán delegáció vezetője, népe és kormá­nya legőszintébb baráti üdvözletét tolmácsolta. Az országgyűlés hosszantartó lelkes tapssal fogadta a külföldi Somlyó Gyula, a Hungária Vegyi­en Kohó­művek Bt. ny. főtisztvise­lője elhúnyt. p (X) Iktrosária Vegyi- és Echöművek Rt. Israzsatteárja és alkalmazottai ,somo­rúan jelentik, h­ogy Somlyó Gyula a vállalat Iry. tUj Szviíclfija küzdelmes, bartdzsai érdekében kifej­tett munkás, h­arcos életének (IC. éví­b-n elhunyt. Temetése I. hó 36-án délben volt. Nyugodjék békében! Százezrek a Kossuth téri nagygyűlésen A Kossuth tér a centenárium jelen­tőségéhez méltó ünnepi pompával készült fel a nagygyűlésre. A parla­mentet valósággal elborították a nemzetiszínű és vörös drapériák és a friss márciusi szélben lengő lobo­gók ékesítették a hatalmas tér min­den más palotáját is. Az ünneplő tömegek felvonulása már a kora Tizenkét óra után néhány perccel kürtszó harsan, őrzi az ünnepély kezdetét, majd felzene: a Himnusz és az ország háza előtti díszemelvé­nyén feltűnik Tildy Zoltán köztár­sasági elnök, Nagy Imre házelnök és Dinnyés Lajos miniszterelnök alakja. Az ünneplő tömeg­ lelkes él­jenzése közben kezdi meg Szakasits Árpád elvtárs miniszterelnökhelyet­tes, nagyhatású megnyitó beszédét az Országos Nemzeti Bizottság és a Történelmi Emlékbizottság nevé­ben. Először a köztársasági elnököt, a külföldi vendégeket és a térre felvonult sokszázezer főnyi tömeget üdvözli, m­­ajd megállapítja, hogy a magyar nemzet életében nincs még egy olyan dicsőséges nap, mint a március 15-i­ki forradalom napja és nincs egyetlen korszak sem, amely­nek vezérei olyan közel kerültek volna a nép legszegényebb és leg­elnyomottabb rétegeinek szívéhez, mint Kossuth, Petőfi, Táncsics és a többi hős. — A magyar nép csak a felszaba­dulás után tudta szíva szerint meg­ülni ezt­ a napot — folytatta ezután Szakasits elvtárs — mert az elmúlt idők urai »amenytől sem­ rettegtek jobban, mint attól, hogy március ér­telmét és jelentőségét érvényesülni engedjék. De hiábavalónak bizo­nyult minden erőszakosság, csalárd­ság és történelem­hami­sítás: a ma­gyar nép megőrizte lelkében a dicső­séges március naptókélt és ehhez fűzte felszabadulási reményeit. Csak a magyar dolgozók nagy és egyre növekvő mozgalma tudta és akarta a márciusi szel­­lem igazi jellegét meg­ártani. — Sok­aan­ beszéltünk az elmúlt há­rom év alatt a huszonöt esztendős ellenforradalomról. Igazunk volt ebben és nem is lehet eleget beszélni róla, azonban túlságosan keveset be­széltünk arról a magyar ellenforra­dalomról, amely­­ valójában nem huszonöt eszten­deig, hanem csaknem száz évig tartott. 184S március 15-én megindult a sza­badságmozgalom hódító útján, de már 16-án megkezdődött az ellenfor­radalom a bécsi kamar­illán keresztül a magyar hazaárulók segít­­ségé­vel. A magyar nép mégis csudákat ,m­i­ve­­­t és tovább harcolt, pedig Euró­pában már mindenütt kihunytak a forradalom tü­­zei. Szakcs­ts Árpád hangsúlyozta ezután, hogy a szabadság tüzeit az elnyomatás sötét korsz­okában a­z osztálytudatos munkások és parasz­toik­ élesztgették. A m­i köt­­«lessé­günk, hogy ennek­ a h­egyomá­nynak a szellemében folytas­suk és >­­•«­"srez­zük a forradalom "művét.­1848 márciusán­k b­razi szelle­mével kell megtöltenünk a ma­g­yar életet. Soha egységesebb nem volt a ma­gyar nép mint most i­s soha na­gyobb láinggal nem lobogott benne az alkotó kedv, a jövő reménysége. Megújhodott az ország, újjászü­le­tett a nép és éppen a centenárium napjaira délelőtti ó­ráiban megkezdődött. Mindenütt példás a rend és a fe­gyelmezettség. Az arcok derűsek, a tekintetekben a szabadság ünnepé­nek öröme izzik. Már jóval tizenkét óra előtt zsúfolásig megtelik a nagy tér, amely lobogódíszével felejt­hetetlen képet nyújt, esett a munkásegység teljes megvalósulása is. (Hosszantartó, lelkes éljenzés.) Méltatta a külföldi kormány a küldöttségek látogatásának jelentő­­ségét. Különös történelmi jelentő­sége van annak, h­ogy éppen azok­nak a szomszédos nemzeteknek a küldöttségei a legnépesebbek, ame­lyek ellen egy évszázadon keresztül lazították a magyarságot. Mi, múlt­ból valamennyien tanultunk. Többé nem egymás ellen, hanem együttes erővel küzdünk az idegen imperia­listák elnyomó szándékai ellen nemzeti függetlenségünkért, né­pünk szabadságáért és a béke meg­óvásáért. — Külön nagy a jelentősége a Szovjet­ Unió kormányküldöttsége látogatásának. (A hála­mas tömeg lelkesen ünnepli a Szovjet­ Uniót és Vorosilov marsallt.) Annak az orosz népnek a képviselői jöttek most hozzánk, amelyet zsarnokai annak­idején szabadságharcunk leveré­sére kényszerítettek, annak a nép­nek a képviselői, amely hősi áldo­zatával a második világháborúban visszaadta szabadságunkat. Erről az ünnepünkről is egész népünk nevében hálás kö­szönetet mondunk a szovjet népnek, bölcs és nagy vezéré­nek, Sztálin generalisszimusá­nak. (Szűnni nem akaró lelkes éljenzés.) Szabad­ságharcos hőseink iránti hűségünket és szomszédaink iránti barátságunkat a legtökéletesebben azzal fejezzük ki, ha minden erőn­ket a béke és a szabadság meg­védésére összpontosítjuk. Éljen a népek testvérisége! Éljen a Szov­jet­ Unió! Éljen az egész magyar nép megbonthatatlan egysége! — f­ejezte be nagyhatású beszédét Sza­kasits Árpád elvtárs. A köztársasági elnök beszéde­ ­ u­ án Tildy Zoltán köztársasági elnök mondotta el ünnepi beszédét — M­a nem úgy akarunk ünne­­­pelni — mondotta — mint az el­­ ívélt, 1848 lényegivé' szemben álló korszakok ünnepel,ek. nem ábrán­dokat akarunk festeni egy „dicső­sétres korszak" külső díszeiből, nem sóhajtozni és búsulni akarunk a ,,régi nagyság" emlékein, de újra életté tenni azokat a lángoló erőket, amelyek a magyarság igazi énjé­ből 1848-ban kirobbantak és azután egy időre kihunyni látszottak. Azt akarjuk, hogy a százados fordulón éledjenek újra az 1848 igazi nagyságát adó népi erők és egyesülten be is tudják teljesí­teni mindazt, ami száz évvel ezelőtt útjára elindult: a nép igazi szabad­ságát, a maradéktalan emberi egyenlőséget, hazánk felvirágzását és nemzeti függetlenségének bizto­sítását. A köztársasági elnök ezután is­mertette a negyvennyolcas forra­dalom politikai és történelmi előz­ményeit. A tény, hogy a nemzet túl­nyomó nagy többsége annyi el­szántsággal vállalta a harcot, mu­tatja, hogy a magyar nép men­­nyire összeforrott a szabadság és az emberi haladás ügyével.­ — A mai napon — folytatta az elnök — mindenekelőtt ébredjünk tudatára annak, hogy a leg­utóbbi nagy világküzdelem során, Európa többi népeivel együtt halálos ve­szedelemből szabadultunk meg. A faji gőg és a faji gyűlölet barbár tanításával fanatizált nép imperializmusa és az egész fasizmus hideg elszántsággal készítette elő országok megsem­misítését, népek elpusztítását vagy szolgasorba vetését. Ha ördögi terve sikerü­l, ma már nem volna magyar nemzet s né­pünk rabláncra fűzve végezné a kiszabott munkát a „Herrenvolk" számára. Nagy hálával emlékezett me­g a szovjet nép áldozatos hősiességéről, amely visszadta a magyar népnek a szabadságot és a jövőbe vetett reménységét, majd méltatta azt a nagyarányú építő munkát, amellyel a magyar dolgozók újjáépítették ezt az elárult, rombadöntött orszá­got. A kivívott népszabadságért mindannyian felelősek vagyunk. — Bízom abban, hogy a szabad­ság és az emberi haladás eszméi és erői szétáradnak a világban és a szabadságszerető milliók szo­lidaritása megakadályozza azok­nak s­pekulációját, akik újabb háború katasztrófáját zúdítanák a földre. _ — Éljen s legyen örökre meg­dönthetetlen a magyar szabadság és nemzei függetlenség! Győzedel­meskedjék minden nép életében a szabadságért vívott küzdelem! Éljen a szabad népek békét teremtő test­vérisége! A százéves ellenforradalom „Mindennapi Kenyér" a címe annak a legújabb haladó szellem­űi ,amerika­i Júlián­t­, amely témájánál, cselekm­­ényé­nél és művészi felépítésinél f­ogva egyike azoknak a­z alkotásoknak, mely nem múlik el az, emberben nyom nél­kül. A film efty amerikai Jannor-cs­alád­örténetét tárja elénk, Betty Field­s és Zachary Scott felejthetetlen alakításá­val. (X) a népi demokrácia örököse 43-nek Ezután Rákosi Mátyás elvtárs, miniszterelnök kerd­ettel mondott ün­nepi beszédet Hangsúlyozta, hogy JSi8 centenáriumát a felszabadult ors­zág eg á­z dolgozó népe teljes szívvel, lélekkel ünnepli, ami annak a bizonyítéka, hogy negyvennyolc eszmevilágát teljes e­észében a magáénak tudja és vall­ja. A sza­badság­harc békss ellenségei gyor­san szövetkeztek száz év előtt is a külső ellenség­gel rá kihasználták a magyar társadalom szervezetlensé­gét, politikai tájékozatlanságát is. Negyvennyolc tanulságait ide­jében leszűrték a népi köztársa­ság demokratái, akik Hitler ra­jtóhadjáratának leg­sötétebb korszakában vetették föl Kossuth Lajos szellemében a nem­zeti összefogás gondolatát A mun­kás-paraszt szövetség hozta meg a magyar parasztnak azt, amiért negy­vennyolc szállt síkra: a földet. A népi demokrácia nem csak örökítse,­ hanem továbbfolytatója és befejezője mindann­ek, amit negyvennyolc hősei akartak. A magyar dolgozó nép a demokrácia háromévi munkájából egyre vilá­gosabban látja, hogy helyes az út amelyre a felszabadulás után­­ép­tünk Három év alatt Hitler utolsó csaíá­jából a népi demokráciát: nem, zsieifiek megbecsült tagja a­­ magyar, amely hű marad Kossuth La­ji szelleméhez és hálás szívvel rója le a kegyelet és az elismerés adóját azokkal a bátrakkal szem­ben aki száz évvel ezelőtt kibon­tották és magasra emelték a hala­dás és a népszabadság zászlóját A magyar nép útja egyenesbe fordult. Mi büszkén vállaljuk a történelmi E MN­T! MUNKÁSELŐ­ADÁSUNK Március 21-én, vasárnap este ViS-kor három kis opera a VÍGOPERÁBAN Ririjszki­j—Korzakov: MOZART és SALIERI Kadosa Pál: A TÖRVÉNY IS TÉVEDHET Debussy: A TÉKOZLÓ FIÚ Munkáselőadásaink Jegyeit erzsébet körúti jegypénztárunk árusítja. Ugyanitt váltjuk be a Szocialista Színházban tolt jegyszelvényeit. NÉPSZAVA-JEGYIRODA, Budapest VII. Erzsébet körát 17. szám­. Telefon: 223-417.

Next