Népszava, 1948. március (76. évfolyam, 51–74. sz.)
1948-03-17 / 63. szám
.17 NÉPSZAVA 1948 márc. kormányküldöttségek vezetőinek beszédeit. Ezután Dinnyés Lajos miniszterelnök a letárgyalt és elfogadott törvényt Tildy Zoltán köztársasági elnökhöz vitte , és kérte, hogy azt írja alá. Az aláírás után a törvényt Dinnyés Lajos miniszterelnök is ellenjegyezte. Az ünnepélyes aktust a képviselők hosszantartó lelkes tapssal üdvözölték. Ezután Nagy Imre elnök bejelentette, hogy az országgyűlés által alkotott törvénynek mint az 1948. évi XXIII. tc.-nek kihirdetése az Országos Törvénytárban megtörténik. Ezzel az országgyűlés történelmi jelentőségű centenáriumi ünnepi ülése véget ért. gyarság érez a centenárium ünnepén. Méltatta a száz évvel ezelőtti forradalom értékét, hangoztatva, hogy a magyar nép sorsában sok a közös vonás a Szovjet Unió népeinek sorsával. Ezután Vorosilov marsall felsorolta az orosz népnek azokat a kiváló férfiait, akik a történelem során a magyar nép szabadságharca mellett foglaltak állást. — A nagy Lenin — mondotta Vorosilov marsall — csaknem félévszázaddal ezelőtt, 1900-ban a szégyen bélyegét ütötte rá az orosz cári kormány bűnös politikájára, mert orosz csapatokat küldött más népek elnyomására. — A szovjet nép nevében —mondotta ezután Vorosilov marsall — boldogan üdvözöljük a magyar népet, amelyet a Moszkvában aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés fűz a Szovjet Unióhoz. Az új Magyarország elfoglalta méltó helyét az élen járó demokráciák családjában. Együtt küzdünk az imperialista reakció és az új világháborúra bujtogatók ellen. Az új demokratikus Magyarország a többi élen járó demokratikus országgal együtt harcol az egész világ békéjéért és demokráciájáért — fejezte be beszédét hosszú, lelkes éljenzés és taps mellett Vorosilov marsall, Gyilosz Mitovda miniszter Jugoszlávia népeinek azt az óhaját tolmácsolta, hogy a két szabad és független nép között minél erőteljesebben megszilárduljon és kimélyüljön a jó viszony. A szomszédállamok küldötteinek üdvözlő beszédei Stefan Voitec, a román népi köztársaság elnöki tanácsának tagja hangoztatta, hogy a magyar nép kiérdemelte a világ csodálatát, mert fegyyverérel a kezében felkelt demokratikus szabadsága és nemzeti függetlensége megvédésére. Korzicky lengyel miniantiarelnökhelyettes azt mondotta, hogy 1848 százéves fordulójának ünnepén, ha levonjuk a múlt tanulságait a jelen számára, felismerjük, hogy ma a demokrácia erői elegendők a reakció korszerű szint szövetsége erőinek megtörésére és Európa új zraandárai minden kísérletezésének visszautasítására. A bolgár kormányküldöttség nevében Anton Jugoff bolgár belügyminiszter beszélt. Azt mondotta, hogy a bolgár nép a magyar népben őszinte barátot lárt és reméli, hogy a magyar-bolgár barátságot a közeljövőben barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény koronázza meg. Fierlinger csehszlovák iparügyi miniszter beszédében azt hangoztatta, hogy azok a kritikus napok, amelyeket átéltünk, méginkább közelebb hozzák országainkat. A csehszlovák nép rokonszenvvel kíséri az új, demokratikus Magyarország eredményeit, amelyekhez teljes szívvel kíván további sikert. Tuk«kova miniszter, az albán delegáció vezetője, népe és kormánya legőszintébb baráti üdvözletét tolmácsolta. Az országgyűlés hosszantartó lelkes tapssal fogadta a külföldi Somlyó Gyula, a Hungária Vegyien Kohóművek Bt. ny. főtisztviselője elhúnyt. p (X) Iktrosária Vegyi- és Echöművek Rt. Israzsatteárja és alkalmazottai ,somorúan jelentik, hogy Somlyó Gyula a vállalat Iry. tUj Szviíclfija küzdelmes, bartdzsai érdekében kifejtett munkás, harcos életének (IC. évíb-n elhunyt. Temetése I. hó 36-án délben volt. Nyugodjék békében! Százezrek a Kossuth téri nagygyűlésen A Kossuth tér a centenárium jelentőségéhez méltó ünnepi pompával készült fel a nagygyűlésre. A parlamentet valósággal elborították a nemzetiszínű és vörös drapériák és a friss márciusi szélben lengő lobogók ékesítették a hatalmas tér minden más palotáját is. Az ünneplő tömegek felvonulása már a kora Tizenkét óra után néhány perccel kürtszó harsan, őrzi az ünnepély kezdetét, majd felzene: a Himnusz és az ország háza előtti díszemelvényén feltűnik Tildy Zoltán köztársasági elnök, Nagy Imre házelnök és Dinnyés Lajos miniszterelnök alakja. Az ünneplő tömeg lelkes éljenzése közben kezdi meg Szakasits Árpád elvtárs miniszterelnökhelyettes, nagyhatású megnyitó beszédét az Országos Nemzeti Bizottság és a Történelmi Emlékbizottság nevében. Először a köztársasági elnököt, a külföldi vendégeket és a térre felvonult sokszázezer főnyi tömeget üdvözli, majd megállapítja, hogy a magyar nemzet életében nincs még egy olyan dicsőséges nap, mint a március 15-iki forradalom napja és nincs egyetlen korszak sem, amelynek vezérei olyan közel kerültek volna a nép legszegényebb és legelnyomottabb rétegeinek szívéhez, mint Kossuth, Petőfi, Táncsics és a többi hős. — A magyar nép csak a felszabadulás után tudta szíva szerint megülni ezt a napot — folytatta ezután Szakasits elvtárs — mert az elmúlt idők urai »amenytől sem rettegtek jobban, mint attól, hogy március értelmét és jelentőségét érvényesülni engedjék. De hiábavalónak bizonyult minden erőszakosság, csalárdság és történelemhamisítás: a magyar nép megőrizte lelkében a dicsőséges március naptókélt és ehhez fűzte felszabadulási reményeit. Csak a magyar dolgozók nagy és egyre növekvő mozgalma tudta és akarta a márciusi szellem igazi jellegét megártani. — Sokaan beszéltünk az elmúlt három év alatt a huszonöt esztendős ellenforradalomról. Igazunk volt ebben és nem is lehet eleget beszélni róla, azonban túlságosan keveset beszéltünk arról a magyar ellenforradalomról, amely valójában nem huszonöt esztendeig, hanem csaknem száz évig tartott. 184S március 15-én megindult a szabadságmozgalom hódító útján, de már 16-án megkezdődött az ellenforradalom a bécsi kamarillán keresztül a magyar hazaárulók segítségével. A magyar nép mégis csudákat ,mivet és tovább harcolt, pedig Európában már mindenütt kihunytak a forradalom tüzei. Szakcsts Árpád hangsúlyozta ezután, hogy a szabadság tüzeit az elnyomatás sötét korszokában az osztálytudatos munkások és parasztoik élesztgették. A mi köt«lességünk, hogy ennek a hegyománynak a szellemében folytassuk és >•«"srezzük a forradalom "művét.1848 márciusánk brazi szellemével kell megtöltenünk a magyar életet. Soha egységesebb nem volt a magyar nép mint most is soha nagyobb láinggal nem lobogott benne az alkotó kedv, a jövő reménysége. Megújhodott az ország, újjászületett a nép és éppen a centenárium napjaira délelőtti óráiban megkezdődött. Mindenütt példás a rend és a fegyelmezettség. Az arcok derűsek, a tekintetekben a szabadság ünnepének öröme izzik. Már jóval tizenkét óra előtt zsúfolásig megtelik a nagy tér, amely lobogódíszével felejthetetlen képet nyújt, esett a munkásegység teljes megvalósulása is. (Hosszantartó, lelkes éljenzés.) Méltatta a külföldi kormány a küldöttségek látogatásának jelentőségét. Különös történelmi jelentősége van annak, hogy éppen azoknak a szomszédos nemzeteknek a küldöttségei a legnépesebbek, amelyek ellen egy évszázadon keresztül lazították a magyarságot. Mi, múltból valamennyien tanultunk. Többé nem egymás ellen, hanem együttes erővel küzdünk az idegen imperialisták elnyomó szándékai ellen nemzeti függetlenségünkért, népünk szabadságáért és a béke megóvásáért. — Külön nagy a jelentősége a Szovjet Unió kormányküldöttsége látogatásának. (A hálamas tömeg lelkesen ünnepli a Szovjet Uniót és Vorosilov marsallt.) Annak az orosz népnek a képviselői jöttek most hozzánk, amelyet zsarnokai annakidején szabadságharcunk leverésére kényszerítettek, annak a népnek a képviselői, amely hősi áldozatával a második világháborúban visszaadta szabadságunkat. Erről az ünnepünkről is egész népünk nevében hálás köszönetet mondunk a szovjet népnek, bölcs és nagy vezérének, Sztálin generalisszimusának. (Szűnni nem akaró lelkes éljenzés.) Szabadságharcos hőseink iránti hűségünket és szomszédaink iránti barátságunkat a legtökéletesebben azzal fejezzük ki, ha minden erőnket a béke és a szabadság megvédésére összpontosítjuk. Éljen a népek testvérisége! Éljen a Szovjet Unió! Éljen az egész magyar nép megbonthatatlan egysége! — fejezte be nagyhatású beszédét Szakasits Árpád elvtárs. A köztársasági elnök beszéde u án Tildy Zoltán köztársasági elnök mondotta el ünnepi beszédét — Ma nem úgy akarunk ünnepelni — mondotta — mint az el ívélt, 1848 lényegivé' szemben álló korszakok ünnepel,ek. nem ábrándokat akarunk festeni egy „dicsősétres korszak" külső díszeiből, nem sóhajtozni és búsulni akarunk a ,,régi nagyság" emlékein, de újra életté tenni azokat a lángoló erőket, amelyek a magyarság igazi énjéből 1848-ban kirobbantak és azután egy időre kihunyni látszottak. Azt akarjuk, hogy a százados fordulón éledjenek újra az 1848 igazi nagyságát adó népi erők és egyesülten be is tudják teljesíteni mindazt, ami száz évvel ezelőtt útjára elindult: a nép igazi szabadságát, a maradéktalan emberi egyenlőséget, hazánk felvirágzását és nemzeti függetlenségének biztosítását. A köztársasági elnök ezután ismertette a negyvennyolcas forradalom politikai és történelmi előzményeit. A tény, hogy a nemzet túlnyomó nagy többsége annyi elszántsággal vállalta a harcot, mutatja, hogy a magyar nép mennyire összeforrott a szabadság és az emberi haladás ügyével. — A mai napon — folytatta az elnök — mindenekelőtt ébredjünk tudatára annak, hogy a legutóbbi nagy világküzdelem során, Európa többi népeivel együtt halálos veszedelemből szabadultunk meg. A faji gőg és a faji gyűlölet barbár tanításával fanatizált nép imperializmusa és az egész fasizmus hideg elszántsággal készítette elő országok megsemmisítését, népek elpusztítását vagy szolgasorba vetését. Ha ördögi terve sikerül, ma már nem volna magyar nemzet s népünk rabláncra fűzve végezné a kiszabott munkát a „Herrenvolk" számára. Nagy hálával emlékezett meg a szovjet nép áldozatos hősiességéről, amely visszadta a magyar népnek a szabadságot és a jövőbe vetett reménységét, majd méltatta azt a nagyarányú építő munkát, amellyel a magyar dolgozók újjáépítették ezt az elárult, rombadöntött országot. A kivívott népszabadságért mindannyian felelősek vagyunk. — Bízom abban, hogy a szabadság és az emberi haladás eszméi és erői szétáradnak a világban és a szabadságszerető milliók szolidaritása megakadályozza azoknak spekulációját, akik újabb háború katasztrófáját zúdítanák a földre. _ — Éljen s legyen örökre megdönthetetlen a magyar szabadság és nemzei függetlenség! Győzedelmeskedjék minden nép életében a szabadságért vívott küzdelem! Éljen a szabad népek békét teremtő testvérisége! A százéves ellenforradalom „Mindennapi Kenyér" a címe annak a legújabb haladó szelleműi ,amerikai Júliánt, amely témájánál, cselekményénél és művészi felépítésinél fogva egyike azoknak az alkotásoknak, mely nem múlik el az, emberben nyom nélkül. A film efty amerikai Jannor-családörténetét tárja elénk, Betty Fields és Zachary Scott felejthetetlen alakításával. (X) a népi demokrácia örököse 43-nek Ezután Rákosi Mátyás elvtárs, miniszterelnök kerdettel mondott ünnepi beszédet Hangsúlyozta, hogy JSi8 centenáriumát a felszabadult ország eg áz dolgozó népe teljes szívvel, lélekkel ünnepli, ami annak a bizonyítéka, hogy negyvennyolc eszmevilágát teljes eészében a magáénak tudja és vallja. A szabadságharc békss ellenségei gyorsan szövetkeztek száz év előtt is a külső ellenséggel rá kihasználták a magyar társadalom szervezetlenségét, politikai tájékozatlanságát is. Negyvennyolc tanulságait idejében leszűrték a népi köztársaság demokratái, akik Hitler rajtóhadjáratának legsötétebb korszakában vetették föl Kossuth Lajos szellemében a nemzeti összefogás gondolatát A munkás-paraszt szövetség hozta meg a magyar parasztnak azt, amiért negyvennyolc szállt síkra: a földet. A népi demokrácia nem csak örökítse, hanem továbbfolytatója és befejezője mindannek, amit negyvennyolc hősei akartak. A magyar dolgozó nép a demokrácia háromévi munkájából egyre világosabban látja, hogy helyes az út amelyre a felszabadulás utánéptünk Három év alatt Hitler utolsó csaíájából a népi demokráciát: nem, zsieifiek megbecsült tagja a magyar, amely hű marad Kossuth Laji szelleméhez és hálás szívvel rója le a kegyelet és az elismerés adóját azokkal a bátrakkal szemben aki száz évvel ezelőtt kibontották és magasra emelték a haladás és a népszabadság zászlóját A magyar nép útja egyenesbe fordult. Mi büszkén vállaljuk a történelmi E MNT! MUNKÁSELŐADÁSUNK Március 21-én, vasárnap este ViS-kor három kis opera a VÍGOPERÁBAN Ririjszkij—Korzakov: MOZART és SALIERI Kadosa Pál: A TÖRVÉNY IS TÉVEDHET Debussy: A TÉKOZLÓ FIÚ Munkáselőadásaink Jegyeit erzsébet körúti jegypénztárunk árusítja. Ugyanitt váltjuk be a Szocialista Színházban tolt jegyszelvényeit. NÉPSZAVA-JEGYIRODA, Budapest VII. Erzsébet körát 17. szám. Telefon: 223-417.