Népszava, 1948. március (76. évfolyam, 51–74. sz.)

1948-03-17 / 63. szám

feladatot és azt végre is hajtjuk. Megvalósítjuk végre negyvennyolc hagyatékát, a szabad, boldog ma­gyarok független, virágzó köztár­saságát. Rákosi Mátyás elvtárs nagyhatású beszéde után felcsendült a Szózat, majd Szakasits Árpád zárta be a nagygyűlést: — Tört­énelmi jelentőségű nagy­gyűlésünket berekesztem — mon­dotta. — Vigyék szét szerte az or­szágban a hiteket és igéit, dolgoz­zunk a magyar szabadság megerő­södésén, népünk jólétén, dolgozzunk keményen a munkásegységért, a magyar nép egységéért. A vasárnapi ünnepségek A centenáriumi ünnepséívek már va­sárnap reggel megkezdődtek. A ragyogó márciusi napsütésben a főváros közön­ségének lelkes seregei vettek részt az­­ ünnepségeiken. A díszesen fellobogózott tereken és utcákon fel-felcsapott a hangos éljenzés, meg-megújult az ünnepi érzéstől áthatott emberek kirob­banó lelkesedése. Vasárnap reggel 9 órakor adták át a főváros közönségének a főváros és a Kossuth Szövetség együttes összefogásá­ban újjáépített Kossuth-mauzóleumot. Bognár József polgármester­­ mondott köszönetet a főváros nevében a mauzó­leum újjáépítéséért. Délelőtt felavatták a Bajza­necai Petőfi-házat, amelyet a főváros saját költségén hozatott rendbe. Megh­a­tó sze­retettel, éber körültekintéssel rendezték el az anyagot, amely Petőfi életútját jelzi a személyes kapcsolatokkal meg­szentelt tárgyakon keresztül. Egykorú képek, nyomtatványok az emlékezetes március 15-i nap részletes történetét elevenítik meg. A Petőfi-házat Bognár József polgármester adta át felemelő szavak kíséretében a fővárosnak, hang­súlyozva, hogy négy hétig tartó rohammunkával, éjjel-nappal dolgozva, építették újjá a halhatatlan költő ereklye­múzeumát. A márciusi­ napok megünneplését nem lehetett volna szebben megkezdeni, mint az újjáépített Petőfi-ház felavatásával — m­ondotta. Bölöni György arra mutatott rá, hogy száz esztendő után most érkez­tünk el oda, hogy Petőfit fenntartás nél­kül ünnepeljük. A külföldi vendégek a köztársasági elnöknél Vasárnap délben 12 órakor fogadta Tildy Zoltán köztársasági elnök a cen­tenáriumi ünnepségeikre Magyarországra érkezett külföldi küldöttségeket. Az el­nöki palota nagytermében Mihályfi Ernő miniszter üdvözölte az egymás­után érkező külföldi­­ vendégeket. A bol­gár, jugoszláv, osztrák, majd a lengyel kormányküldöttség után érkezett Fier­linger csehszlovák iparügyi miniszter Erban népjóléti miniszter társaságában. A csehszlovák kormányküldöttség után Mihályfi Ernő­ Vorosilov mars­allt fo­gadta, aki Grecsuha társaságában érke­zett. A fogadáson részt vettek­ az olasz vendégek is, valamint a francia kül­döttségnek már Magyarországon tartóz­kodó tagjai és az amerikai urasyarok. Tildy Zoltán köztársasági elnök, Dinnyés Lajos miniszterelnök, Szakasits Árpád elvtárs és Rákosi Mátyás elvtárs mi­niszterelnökhelyettesek társaságában szívélyesen üdvözölte Magyarország vendégeit és hosszan elbeszélgetett ve­lük. A fogadáson a magyar kormány számos tagja részt vett. Svernik, Sztálin, Molotov, Aibar és Faruk táviratai N. Svernik, a Szovjet­ Unió Leg­felső Tanácsa elnökségének elnöke az 1848-as magyar forradalom száz­éves fordulója alkalmával a követ­kező táviratot intézte Tildy Zoltán köztársasági elnökhöz: „Kérem önt. Elnök ú­r, fogadja szeren­csekívánatai­mat Magyar­ország nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanekkor küldöm a magyar nép és az ön személyes jólétére és boldogulására irányuló jókívánságai­mat. N. SVERNIK" Sztálin generalisszimusz, a Szov­­j Lajos miniszterelnökhöz az alábbi jet­ Unió miniszterelnöke Dinnyés­­ táviratot intézte:­­ „Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából küldöm önnek. Minisz­terelnök Úr és a magyar kormánynak szerencsek­ívánataimat. Kívánok az új, demokratikus Magyarországnak további si­kereket az építő munkában. J. SZTÁLIN" V. Molotov, a Szovjet­ Unió ml­­mával Molnár Erik elvtárs, kül­niszterelnökhelyettese és külügy­­ügyminiszterihez az alábbi távira­minisztere 1848 centenáriuma alkal­­mát intézte: „Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából fogadja Miniszter Úr a magyar demokratikus köztársaság felvirágozására, úgyszintén az országaink közötti barátság és együttműködés további megszilárdítá­sára irányuló jókívánságaimat. V, MOLOTOV" Dr Ribar, a jugoszláv népi szö­vetségi köztársaság nemzetgyűlése elnökségének elnöke a magyar köz­­­társasági elnökhöz intézett távira­tában legmelegebb üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta. A ma­gyar nemzeti ünnep alkalmával Faruk egyiptomi király is távira­tot intézett a magyar köztársasági elnökhöz. Táviratot küldött Tildy Zoltánnak a Londoni Magyarság 48-as Bizottsága és a Franciaországi Magyarok Demokratikus Egyesü­lete. A szabad görög rádió március 16-i adásában meleg szavakkal em­lékezett meg a magyarországi cen­tenáris ünnepségekről. Ebből az alkalomból Markosz tábornok a sza­­bad görög rádión keresztül elisme­rését és rokonszenvét fejezte ki. A londoni rádió hétfő esti magyar­nyelvű adásában Bevin brit kül­ügyminiszter az 1848-as forradalom századik évfordulója alkalmából üzenetet küldött a magyar néphez. Száz esztendő története a sajtó tükrében első három oldalát teljesen­ törli a cenzúra. A szabadságharc gyászos leveré­sétől felszabadulásunkig eltelt meg­próbáltatásokban ugyancsak bővel­kedő esztendők sajtóemlékeit gyűjti össze a harmadik terem. A Bach­korszak sajtója, a függetlenségi sajtó, a dualizmus sajtója, a moz­galmi sajtó, a reakció sajtója s a földalatti mozgalmak mindennel da­coló sajtótermékeit látjuk itt vi­szont. Majd a felszabadulás utáni idők rendkívül hasznos és propa­gatív erejű faliújságjait s végül a mai demokratikus sajtó 575 lapját, mely élni akaró, saját erejére tá­maszkodó országunk diadalmas eredményét tükrözi. Fél 1 óráikor ünnepélyes külsős­- sztrájk napján, 1918-ban a Népszava erek között nyitotta meg Tildy Zol­tán köztársasági elnök a Magyar Nemzeti Múzeum által rendezett 48-as emlék és ereklye kiállítást, va­lamint a magyar újságírók országos sz­abadsajtó kiállítását. Az ünnepé­lyes megnyitáson rés­zt vettek a kül­földi küldöttségeik é­s a kormány tagjai. A Nemzeti Múzeum impozáns csarnokait a m megeleve­nedett törté­nelem drámai levegője töltötte be. Ha van­­aki nem ismerné a magyar nemzet viharfelhőikkel terhes múlt­ját, hősi küzdelmeit, úgy az itt ki­állított anyagból rekonstruálhat­ja, mi történt az elmmralt századok alatt, hogyan ébredt öntudatra a mélyben­élők hatalmas serege. Az első folyosón a hírszolgálat fejlődése szemléltető képekben: a tűzjeltől indul el s a heroldon, krónikaírón, íródeákon keresztül ér el a mai újságírás legfejlettebb formájáig. Az első szobában a jobbágyok kivégzését­ hirdető halá­los ítéletek, kalodák, hólyérpallo­eok, inkvizíciós okmányok, meg­annyi dokumentum a sötét kor­szakból. Majd a könyvégetés idejé­ből való kötetek, Kádár Kata boszorkányperének teljes anyaga. Megrázó kontrasztot képeznek az egyik üvegszekrényben felsorakozó reformlapok, a másikban a reakció szennyes áradatának sajtótermékei. A második teremben levő üveg­szekrény őrzi a munkássajtó szüle­tését és hőskorát 1866—1895-ig. 1869-ben jelent meg Aranytrombita­ címen Táncsics Mihály lapja, majd az 1890-es Népszava első számát köszöntjük, amely harcos tá­borba tömörítette az elnyomottakat. Az 1895-ben megjelent Népszava gyászkeretben jelenik meg Engels Frigyessel a címlapján, hogy első­nek adózzon Engels emlékének. Új Népszava címen, megizmosodva újabb és újabb rétegeket vonva a küzdelembe, indul meg a Szociál­demokrata Párt második hivatalos orgánuma. 19ü0-ban a Népszava és a Volksstimme égő piros köntösben jelenik meg, hogy így köszöntse a század első május 1-ét. Nem kis büszkeséggel böngésszük az 1900-ban megjelent Népszavát, amely „a me­zei és ipari munkásság érdekeit képviselő lap". „Nem akarunk há­borút", tltakozik a Népszava­­ 1914 júniusában­, minden erejét össz­pontosítva, hogy megóvja tömegeit a vérontástól. A pesti nagyüzemi Kossuth László sírjánál Vasárnap délután a pestmegyei Alsó­dabas község került a centenáriumi ünnepségek középpontjái­a. Ebben a községben töltötte utolsó éveit Kossuth László, Kossuth Lajos édesapja. Ham­vai is itt nyugszanak az alsódabasi temetőben. Kossuth László sírját, ünne­pélyes keretek között koszorúzták meg vasárnap délután Tildy Zoltán köztár­sasági elnök jelenlétében. Az ünnepsé­gen részt vett Dinnyés Lajos miniszter­elnök, Szakasits Árpád elvtárs, minisz­terelnökhelyette­s, Molnár Er­­k elvtárs, külügyminiszter, Veres Péter honvé­delmi miniszter, Nyárddy Miklós pénz­ügyminiszter, Olt Károly népjóléti mi­niszter, Mihályfi Ernő miniszter, vala­mint a politikai élet számos vezető egyénisége. Az ünnepi beszédet Dinnyés Lajos miniszterelnök tartotta. Annak a háznak falán, a­melyben Kossuth László, lakott, a történelmi emlékbizottság emléktáblát helyezett el. Az emléktáblát vasárnap délután leplezték le. A ház tulajdonosa bejelentette, hogy a háznak egy szobáját a létesítendő Kossuth-múzeum céljaira Alsódabas község rendelkezésére bocsátja. Az ifjúság fáklyás felvonulása Szövetsége ünnepi estjén megjelentek: Tildy Zoltán köztársasági elnök, Szaka­sits Árpád, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő­ elvtársak, Veres Péter honvédelmi mi­niszter. A színház közönsége lelkes ünneplésben részesítette az elnököt és Vorosilov marsallt. A színes műsorban, a NÉKOSZ központi énekkara és köz­ponti táncegyüttese és a vidékről fel­jött tánccsoportok szerepeltek. Vasárnap este Dinnyés Lajos minisz­terelnök vacsorát adott a centenáris ünnepség alkalmából Budapestre érke­zett külföldi küldöttségek tiszteletére. A vacsorán a miniszterelnök pohár­köszöntőt mondott. Dinnyés miniszterelnök beszédé?? Vorosilov marsall válaszolt. Az egyházak ünnepsége A magyarországi egyházak szombaton, vasárnap és hétfőn emlékeztek meg istentiszteleteik során a forradalom év­fordulójáról. Minden magyarországi ró­mai katolikus, református, evangélikus é­s izraelita templomban, kápolnában és imaházban hálaadó istentisztelet vagy szent­mise volt. A tállyai evangélikus templomban, ahol 146 évvel ezelőtt Kossuth Lajost meg­keresztelték, könyörgő istentisztelet volt. A történelmi nevezetességű debreceni­nagytemplomot most építették újjá és Vasárnap délután az ifjúság hatalmas méretű fáklyás felvonulással ünnepelte március idusának előestjét, öt órára megtelt a Hősök tere népi kollégistákkal, a SZIT munkásfiataljaival,­ a­ vidékről feljött ifjúsági küldöttségükkel. Negyed 8-kor az ifjúság végighaladt az Andrássy úton. Az Operaház erkélyén nézte végig a felvonulást Tildy Zoltán köztársasági elnök és hitvese, Dinnyés Lajos mi­niszterelnök, Szakasits Árpád elvtárs és Rákosi Mátyás elvtárs, miniszterelnök­helyettes, valamint a közé­let számos kiválósága. A szovjet küldöttség élén Vorosilov marsall és Zamercev tábornok. A díszmenet ezután a Bajcsy-Zsilinszky úton át a Múzeum-kert elé vonult, ahol az ifjúság fogadalmat tett. Március 15-e előestjének m­ásik ki­emelkedő műsora a „Szabad Ifjúság Márciusi Estje" volt a Városi Színház­ban. A Képi Kollégiumok Országos adták át rendeltetésének. Az ifjúság múzeumkert­ ünnepsége A centenáris ünnepségek hétfőn reg­gel folytatódtak. A kora reggeli órák­ban a honvédség és a rendőrség alaku­latai zenés ébresztővel keltették fel a főváros népét. Nemsokára megteltek az utcák és mindenütt csoportokban vo­nultak zászlók és jelvények alatt az ünn­epségek színhelye felé. Vs9 órakor a köztársasági elnök, az országgyűlés tagjai és a külföldi delegációk meg­koszorúzták a Petőfi-szobrot, majd a Kossuth-szoborhoz vonultak,­­a­hol..a szo­bor megkoszorúzása után megszemlélték a Kossuth téren a katonai és rendőri díszszázadokat. Megkoszorúzták ezen­kívül a küldöttségek a Kossuth-mauzo- A nagy március ünnepére Havadás Tibor*: IRODALOM ÉS HALADÁS A világtörténelmi kihatású párizsi forradalom drámai erejű rajza, a nagy kortársak: Lamartine, Heine, Marx, a magyar Dobsa Lajos, Hugó Károly szerepe. Egykorú képekkel: Fűzve IT.— Kötve 23.— DANTE-KIADÁS (i­nste il.— Kötve il.— Petőfi, Kossuth, Táncsics kapcsolata mai irodalmunk nagy alakjaival és vezető eszméivel. Murányi-Kovács Endre: " 1.848 FORRADALOM PARISBAN i I

Next