Népszava, 1973. március (101. évfolyam, 50–76. sz.)

1973-03-15 / 62. szám

2 Biszku Béla a Blszku Reld, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Somogyi Sándornak, a budapesti pártbizottság titkárának kíséretében szerdán látogatást tett a III. kerületben. Meglátogatta a Magyar Selyemipar Vállalat kikészítő gyárát. 121. kerületben anul találkozott a gyár munkásaival, a szocialista brigádok vezetőivel, majd a délutáni órákban a III. kerületi pártbizottság székházában a kerületi politikai, állami, gazdasági élet vezetői részére időszerű belpolitikai kérdésekről tájékoztatót tartott. (MTI) Népfront vezetők találkozása egyházi vezetőkkel Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke szerdán fogadta a magyarországi egyházak vezető főpapjait és felelős tisztségviselőit. A találkozáson részt vett Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára, S. Hegedűs László és Szentistványi Gyuláné titkárok. Az Állami Egyházügyi Hivatal, részéről megjelent dr. Miklós Imre államtitkár, elnök, valamint Balla István elnökhelyettes. Kállai Gyula rövid tájékoztatót adott a legfontosabb bel- és külpolitikai kérdésekről. Ismertette a népfront-mozgalom eddigi tevékenységét az általános tanácstagi választások előkészítésében. Beszélt az állam és az egyházak kapcsolatának mai helyzetéről és annak további távlatairól. Hangsúlyozta, hogy a Hazafias Népfront tovább munkálkodik a politika egység megszilárdításán, a szocializmus teljes felépítésére mozgósítva legszélesebb tömegeket, és ebben a törekvésében számít az egyházi emberek, a hívők közreműködésére. A tájékoztatót követő beszélgetésen felszólalt dr. Ijjas József kalocsai érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke; dr. Bartha Tibor, a tiszántúli református egyházkerület püspöke, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke; dr. Káldy Zoltán, a magyarországi evangélikus egyház elnök-püspöke; dr. Horváth Richard templomigazgató, a Katolikus Szó főszerkesztője; dr. Ferencs József, a magyarországi unitárius egyház püspöke ; Palotay Sándor, a szabad egyházak tanácsa elnöke és dr. Timkó Imre, a hajdúdorogi görög katolikus egyházmegye káptalani helynöke, a hittudományi akadémia professzora. NÉPSZAVA • • Ünnepségek 18 jegyében (Folytatás az 1. oldalról) vátáink szívében, tudatában, A bizottság tagjaihozAz 1848-as szabadságharc 125. évfordulója tiszteletére, szerdántöbb megyében megkezdődött a forradalmi ifjúsági napok eseménysorozata. A Magyar Néphadsereg kiskőrösi — Petőfi Sándor nevét viselő laktanyájában rendezett ünnepségen átadták a költő életnagyságú ércszobrát —, rászólásukban rámutattak egyes kiadványok, művészeti alkotások, tudományos ülések és a vetélkedők jelentőségére. Kiss József szobrászművész alkotását —, a Honvédelmi Minisztérium ajándékát. Az ünnepségen részt vett Kálazi József vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes. Szalkszentmártonban a 112 Petőfi-vers falujában egész napos ünnepséget rendezett a kalocsai járási KISZ-bizottság. Kétszáz békéscsabai úttörő és KISZ-fiatal szerdán kerékpár-emléktúrát tett Mezőberénybe, ahonnan 1849 júliusában Petőfi Sándor utolsó útjára indult Komáromban ünnepélyesen felavatták a Petőfi-ligetet. Vácott, a Petrovics-család egykori házában tartottak megemlékezést. Nyírvasváriban, Rétságon. Pécsett szintén megkezdődött az eseménysorozat. Békéscsabán, a Lékai János középiskolai kollégiumban munkásmozgalmi emlékszoba nyílt, körülbelül másfél millió forintot — a Vasmű bölcsődei alapjára fizetik be. Ünnepélyes zászlófelvonás Az 1848—49-es szabadságharc és forradalom 125. évfordulója tiszteletére szerdán a kora esti órákban a Parlament előtti Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. Szoboravatás Kiskörösön Akcióba léptek a csepeli fiatalok A forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatát a csepeli fiatalok tulajdonképpen már március 13-án megkezdték, és akcióik — tovább, mint általában az országban — április 20-ig tartanak. Március 13-án a csepeli munkásotthonban Petőfi Sándor a munkásfiatalok között címmel rendeztek műsort, tegnap délután pedig a kerületi KISZ-bizottság és a Csepel Vasés Fémművek 300 fiatalja megtartotta nyitóünnepségét. A több száz fiatal a Csepel Vas- és Fémművek 1-es számú kapujától, a Lenin-szobortól a Sportcsarnokig vonult, ahol műsoros ünnepi gyűlésen vettek részt. Mint arról Tóth Mihály, a Csepel Vas- és Fémművek KISZ-bizottsága ágit. prop.-titkára beszélt: a csepeli ifjúsági napokon nem a látványosságra törekszenek, inkább gazdag tartalommal akarják kitölteni. A legfontosabb célkitűzéseik, hogy a Csepel Vas- és Fémművek 1973. évi gazdasági tervének teljesítésére mozgósítják a fiatalokat. A Csepel Vas- és Fémművek pártbizottsága kiadta a jelszót: legyen 1973 a nagy fellendülés éve! Egy-két villanás a gazdag programból: csütörtökön 10 órakor a Múzeum parki Petőfi-nagygyűlésen 250 munkásfiatal vesz részt. Ezenkívül a XXI. kerületben megkoszorúzzák Petőfi szobrát. A munkásotthon ifjúsági klubjában rendezvényt tartanak. Holnap, 16-án 200 kerületi gimnazistát fogadnak a Csepel Vases Fémművek fiataljai, ahol megismertetik őket a gyár történetével, és megmutatják nekik a Csepeli Munkásmozgalmi Múzeumot, valamint levetítik a Csepel 80 éves fennállása című filmet. Március 16. és 23. között 90 szovjet komszomolistát fogadnak. Sor kerül a kerületi VIT-vetélkedő döntőjére. Megünneplik a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóját és a KISZ újjászervezésének, évfordulóját is. Az MHSZ-szel közösen kiírt vetélkedőn mintegy 78000 fiatal vett eddig részt. Március 28-án vitát indítanak az Ifjúsági Törvény végrehajtásáról; április 4-én 800 munkásfiatal megy a Hősök terén rendezett nagygyűlésre. Április 14-én kommunista szombatot tartanak, amelyben mintegy 13 000 ember részvételére számítanak. Csepelen minden grandiózus — így a kommunista műszak is. A fiatalok munkabérüket — Vályi Péter hazaérkezett észak-amerikai útjáról Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese szerda délután hazaérkezett észak-amerikai útjáról. Az Amerikai Egyesült Államokban Frederick B. Dent kereskedelmi miniszter. Kanadában Mitchell Sharp külügyminiszter meghívására tett hivatalos látogatást Ugyancsak hazaérkezett Nagy János külügyminiszter-helyettes, dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes és Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, akik a miniszterelnök-helyettest északamerikai útjára elkísérték. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Hollai Imre külügyminiszter-helyettes. Jelen volt Alfred Puhan, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete és R. B. Edmonds, Kanada budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Földreform — 1945 Egy apró ügy periratai mellett nem tudom, vajon , hány vonatszerelvényt töltene meg az a papírtömeg, ami — ha feljegyezték volna — az ezeréves per anyagát tartalmazná. Vajh ki győzte volna sorra jegyezni a parasztság elnyomottságáról, kisemmizettségéről szóló történeteket, amelyek az ősi jussról, a föld utáni vágyról szóltak. Éppen ma, március 15-én 28 esztendeje, hogy Debrecenben az Ideiglenes Nemzeti Kormány elfogadta a Magyar Kommunista Párt földreformtervezetét, amely az igazi agrárforradalmat kívánta Magyarországon megvalósítani és végleg a történelemkönyvekbe száműzni az igazságtalan nagybirtokrendszert. Azon a csodálatos tavaszon az ország nagy része már felszabadult, s ahol az emberek mélyet lélegezhettek a friss, szabad levegőből, ott megindult a parasztság a határba. A kommunisták által előterjesztett és törvényerőre emelkedett javaslat híre futótűzként terjedt el az országban, mintha a legjobb tömegkommunikációs eszközök álltak volna már rendelkezésre. A parasztok ezrei szorgoskodtak a földeken — sokan közülük ünneplő ruhában, kezükben fejsze és cölöp. A cölöpön kinek-kinek a neve bizonyította, hogy a földosztó bizottság melyik darabot hasította számára az addig úri kényelmet szolgáló földből. Az agrárforradalom során ősi jussként vették birtokba az ország szántóterületének 35 százalékát. Összesen 3 260 000 holdat osztottak fel akkor a nincstelen parasztok között, akik közül 608 ezren jutottak földhöz. A régi kincstári birtokokból állami gazdaságok alakultak. E történelmi idők szereplői elszánt buzgalommal, nagy lelkesedéssel kezdtek munkához. Most már a sajátjukon kellett gazdálkodni, arról árut juttatni a városi lakosságnak. Voltak, akik nyomban a szövetkezést választották — a ma is nagyszerűen működő sarkadi Lenin Tsz volt az első, ahol a parasztság a közös útra lépett. A parasztság egésze évek múlva követte az úttörőket, hogy továbbra is a saját földjén, de közösen, korszerűbb eszközökkel, többet és jobbat termelhessen Egymillió parasztember társult önként, hogy a birtokba vett földön tudását, szorgalmát kamatoztathassa és új életének kibontakoztatása mellett szilárdítsa a munkás-paraszt szövetséget.. Nagy vállalkozásba kezdett ekkor parasztságunk: új szervezeti formát alakított ki az árutermelés egyidejű növekedésével. Elért eredményeik napnál világosabban bizonyítják, hogy az 1945-ben elvetett mag jó talajba hullott — termése egész népünk javát szolgálja. Lendvai Vera A fővárosi választási elnökség ülése A fővárosi választási elnökség szerdai ülésén megtárgyalta az eddig megtartott jelölőgyűlések eredményeit. A fővárosban kedden estig 583 jelölőgyűlést tartottak meg. A jelölőgyűlések a törvényes előírásoknak megfelelően s a korábbi évekhez viszonyítva nagyobb érdeklődés mellett zajlottak le. A választópolgárok a jelölőgyűlések többségén a lakosság ügyeit jól képviselő régi tanácstagokat újra jelölték. Átadta megbízólevelét az új kínai nagykövet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán fogadta ru Ce-vang rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Kínai Népköztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Marjai József külügyminiszter-helyettes, Nagy Lajos, a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője és Pesti Endre vezérőrnagy. Li Ce-vang nagykövet, megbízólevelének átadásakor beszédében a többi között elmondotta: A kínai kormány és a kínai nép mindig nagyra értékelte a kínai és a magyar nép hagyományos barátságát, következetesen kitart a két ország közötti baráti kapcsolatok megőrzése és fejlesztése mellett. Jóleső érzéssel látjuk, hogy az utóbbi esztendőkben a két fél közös erőfeszítéseinek következtében országaink kapcsolatai fejlődtek, kereskedelmi forgalmunk évről évre növeksző, műszaki-tudományos együttműködésünk eredményesen folyik, a kölcsönös látogatások száma egyre növekszik. Mindez megfelel a kínai és a magyar nép óhajának és érdekeinek. Meggyőződésünk, hogy népeink barátsága és a két ország kapcsolatai a jövőben tovább fognak fejlődni. Losonczi Pál a nagykövet beszédére válaszolva a többi között hangsúlyozta: " A Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai fejlesztésének, és a népeink közötti barátság ápolásának szándékát, amelyet beszédében az imént kifejezett, a Magyar Népköztársaság részéről viszonozzuk. Örömmel állapítom meg én is, hogy kapcsolataink fejlődése sok kedvező jelet mutatott az utóbbi időkben. A napokban aláírt árucsere-forgalmi megállapodás gazdasági kapcsolataink új fejlődését ígéri. Ezt mi fontosnak tartjuk. — Küldötteink Párizsban a Vietnam ügyében tartott nemzetközi konferencián közös megállapodást írtak alá a vietnami fegyverszünetre és a béke helyreállítására irányuló egyezmény garantálásáról. Országainknak ez az új és közös nemzetközi felelősségvállalása a kétoldalú kapcsolataink javítását is megköveteli. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta Losonczi Pálnak a kíséretében megjelent Cheng Shao-liang nagykövetségi tanácsost, Szu Ho-ta katonai és légügyi attasét, Ken Tyien kereskedelmi tanácsost, Hszin Csun-hsziu nagykövetségi másodtitkárt, Csen Csi-liu és Szun Pao-li nagykövetségi harmadtitkárt, Csen Kuo-jen és Chu Ho-ling nagykövetségi attasét A nagykövet ezt követően a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. (MTI) NÉVNAP Új magyar bemutató a József Attila Színházban Kevés az igazi drámaíró ebben az országban — már az olyan, aki színpadi művét egyből annak fogalmazza, olyan, akinek üzenete nem előbb a rokon műfajok valamelyikén, hanem rögtön a színpad látomásában jelenik meg. Kevés a színpadi szituációban gondolkodó. Karinthy Frigyes 40 000 titkos drámaírója úgy látszik kihalt — beszakadt alattuk a Duna jege — s aki kimászott az költő lett, vagy novellista. Ez a mű is novellaként született — és írója, Kertész Ákos a „Makra” című kisregénye színpadi- és filméletén felbuzdulva — ezt is feldolgozta drámai műnek. A „Névnap” jó novella, kitűnő írás, s ami jó ebben a színdarabban az változatlanul a novella varázsa. Pedig jól szerkesztett színpadi mű — az író első drámájánál, a sokkal súlyosabb mondandójú Makránál — kerekebb egész. S ráadásul kitűnő előadás. Nagyszerű szereplehetőségeket teremtő mű, azokat hálásan kihasználó, jó színészeknek. S mégis ... De kezdjük az elején. Ez a színpad a mai valóság, az egyszerű, természetes, ahogy szokás mondani szürke hétköznapi valóság színpada, ahogy az író mondja: „... ahol a színész nem tételeket képvisel, nem hirdet igét, nem testesít meg elvont személyeket, ideálokat, hanem a való életet játssza el a közönségnek ... Úgy is mondhatnám, hogy a valóságot szeretném odavarázsolni a színpadra..” S az író meg is fogadta saját alkotási hitvallását, ettől unalmas vagy pontosabban kevés, amit látunk — de szerencsére nem egészen tudta teljesíteni a kitűzött célt, s ezért van benne annyi, ami azért megér egy estét, s amiért, azért a kritikus bátran mondhatja a közönségnek: tessék csak megnézni ezt a hitelesen mai, rólunk fényképezett zsánerképet. Ha ugyanis valaki a valóságot egy az egybe színpadra teszi, ha időben s térben pontosan rögzít, szinte sűrítés nélkül, egy más időben s térben ugyanúgy lejátszódott eseményt, történést stb. akkor, — ha az még ráadásul nem hordoz valami lényeges jelentésű üzenetet sem — nem lesz más, csak színpadi helyzetgyakorlat. „Az igazat mondd, ne csak a valódit” szól Vojtina ars poeticájában Arany. A valóság varázslata epikában is, drámában is a művészi sűrítés fokától, az írói üzenet hiteles megformálásának szintjétől függ, vagyis a legjobban eljátsszott helyzetgyakorlat sem színpadi szituáció még, s a legkelkáposztaszagúbb konyha és gang sem a valóság, ha nem az egyéniben kifejezett, de általános tanulság értékű írói üzenet megjelenítője, ha nem a drámai jellemek konfliktusának természetes környezete. Persze Kertész Ákos tehetséges író — nagyon tehetséges — foglalkozása, filmdramaturg és ő is pontosan tudja, hogy a valóság és a művészi valóság nem azonosak. Az életszerű abszolutizálása lényegében itt is — mint minden Kertész Ákos írásban — az ábrázolt világ hitelességéért van. Az „elhiggyétek és megértsétek, amit mondok”, az ,,eljusson hozzátok, akikhez beszélni szeretnék” szimpatikus írói szorongás, görcsös igyekezete szüli ezt. Csakhogy, a nem hangsúlyozott, nem az üzenet érdekében helyesen szerkesztett valóság a színpadon jelentéktelenné válik. S az az írói üzenet, aminek helyesen tulajdonít Kertész Ákos oly nagy fontosságot — s ami már a Maki’ában is jelen volt — az életforma-változással lépést nem tartó tudatváltozás, a kettő olykor tragédiát is okozó összeütközése, hitelesen élhetne, s biztosan átütőbb erővel szikrázna fel emlékezetbe tapadóbb történettel. Berényi Gábor rendezése, a novellához hűen — elsősorban a lokalitást, s az abból szagló atmoszférát hangsúlyozza, vagyis kevesebb ügyet vet, a rendkívüli, az ünnepi, a jó, lélekváltoztató, tudatformáló lehetőségére — az ebből fakadó emberi lázadás humánumának hangsúlyozására. Vagyis — minthogy dramaturgiailag nincs kiérlelve, — a jellemek megírt képét hangsúlyozza és nem viszonyukat a szürke megszokásból való kitöréshez. Holott ebben a műben, ennek színpadi megjelenítése emelkedhetett volna fel addig a konfliktusig, melynek tisztító viharja adhatta volna mindnyájunknak az emlékezés művészi élményét. Mindenesetre a novellában megírt figurák színpadi képe — a rendezőt is dicsérő kiváló színészi munka eredményeként — pontosan sikerült. Horváth Sándor játszsza a férjet, akinek névnapját ünnepük kollégái, barátai. Kedvesen, sokszínűen alakítja ezt a házioroszlánt, a részegség jelenetben félelmetesen pontosan jelenítve ős- és közös férfikorlátoltságokat. Feleségét, Szemes Mari kelti életre. Az ő jelleme lenne a mű katalizátora, s ő képes is megbirkózni, a meg nem írt feladattal. Előttünk válik a káposztaszagú házi sárkányból lírai indulatú, szépségű szerelmessé, s még többé mindent értő és megértő hús-vér aszszonnyá. Olyan lénnyé, akinek gyönyörű szépsége bemelegíti a színpadot, s világánál a díszlet ajtórá lép elő. Jelentős művész emlékezetes alakítása. És emlékezetes marad még két ragyogó karakter alakítás is. Az egyik Soós Lajos korlátolt , ön hiti, fontoskodó s félművelt erőszakossága, a másik — az est talán legérdekesebbre sikerült figurája — Kállai Ilona felesége Ez utóbbi alakítás rétegeiről pszichológiai kötetsorozatot lehetne írni. Kedves mai lány figurát játszott Margittay Ági, s ,jó volt Makay Sándor, Örkény Éva házaspárja is, Szalontay Mihály. 1973. március 15. A HÉT FILMJEI A család őrangyala A téma nem vész el — legfeljebb csak módosul. Ezt bizonyítja az új NDK filmvígjáték is, Roland Oehme munkája. Mert ugye a harmincötven esztendős vígjátékocskákban a tettrekész ifjú ember azért „vállalja fel” a háztartás gondját a híres művészházaspár otthonába, hogy kifürkéssze a családi élet titkait vagy esetleg így lelje meg az utat a karriert ígérő pódiumhoz. És íme a téma mai variációja. Graffunda — a csinos és agilis fiatalember — napszámra mossa a pelenkákat bevásárol, főz, takarít Pisold művészek boldogfontos otthonában. S miért?! Hogy adatokat gyűjtsön doktori diszszertációjához, amelynek témája: „a háztartási munka szerepe a szocialista családok életében”. Ezek után csak azt kell megállapítanunk, hogy mi a különbség a harmincegynéhány esztendős és a mai vígjáték között. Nos, csak annyi, hogy akkoriban a filmipar (a gyártás és a forgalmazás) kötelezte a rendezőt a vígjáték szabályok betartására, a könnyű, jóízű mulatság prezentálására. Manapság viszont ez a tényező — mármint a jóízű mulattatás — elhanyagolható, lényegtelen. Ki törődik vele? Legfeljebb csak a néző, aki keserűen mérgelődik az olcsó, bevált ötleteken. Megteheti. A pénzéért akár sírhat is. A hölgy az autóban szemüveggel és puskával Rejtély, de minek? Ez a kérdés motoszkál állandóan a fejemben, miközben végigunatkozom a módfelett titokzatos, ám,de végtelenül hosszadalmas történetet Rejtély, hogy miért álcázza lélektani drámának olcsó krimijét Anatole Litvak rendező. S az is rejtély, hogy a szép Dany (a nemzetközi reklámügynökség angol részlegének titkárnője), miért furikázik az országutakon a hatalmas túrakocsival, a csomagtartóban egy hullával. Továbbá: rejtély az is, hogy miért kell nekünk forgalmazni ezt a felettébb lassú, tudathasadásos, szerény sex-szel fűszerezett, unalmas francia filmet. Talán okulásként a magyar filmeseknek: íme így lehet ,,szakmailag eladni” a hitvány, semmitmondó történeteket. G. I. — Dél-dunántúli amatőr és országos néprajzi filmpályázatot hirdetett meg a Tolna Megyei Tanács Művelődési osztálya, a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központ és a dombóvári Városi Művelődési Központ. A pályázók filmjeiket a dombóvári Városi Művelődési Központba október 15-ig küldhetikbe.