Népszava, 1975. augusztus (103. évfolyam, 179–204. sz.)
1975-08-23 / 197. szám
1975. augusztus 23. Nemzetközi könyvkiállítás Moszkvában Leonyid Brezsnyev üdvözlete Pénteken Moszkvában nemzetközi könyvkiállítás nyílt. L. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára üdvözletet küldött a könyvkiállítás részvevőinek és vendégeinek. A Szovjetunió kész arra, hogy minden módon elősegítse a kulturális cserék kibővítését, amely hozzájárul a béke erősítéséhez, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez — hangsúlyozta üdvözletében. A moszkvai nemzetközi könyvkiállításon 25 ezer különböző kiadványt mutatnak be, több mint kétharmad részüket külföldi részvevők állítják ki. A kiállításon kereken 40 ország vesz részt, a szocialista országokon kívül többek között Ausztria, Anglia, Argentína, Belgium, Kanada, az Egyesült Államok, Franciaország, az NSZK, Finnország és Japán is. • Magyarország 1200 kiadvánnyal képviselteti magát a kiállításon, és részt vesz a különböző kategóriákban meghirdetett versenyben is. A kiállítási anyagot a Kiadói Főigazgatóság és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közösen állította össze. KÖZELET Duschek Lajosné, az MSZBT Országos Elnökségének tagja péntek délelőtt a Barátság Házában fogadta és az elnökség nevében üdvözölte a Budapesten vendégszereplő ukrán jégbalett művészeit és vezetőit. A török kormány ajándéka A Pécs belvárosában helyreállított Jakováli Hasszán dzsámiban és a hozzá csatlakozó helyiségekben ősszel nyíló Magyarországi török emlékek című állandó kiállítás számára dzsámi felszerelési tárgyakat adományozott a török kormány Baranya megyének. Az értékes ajándék megérkezett a pécsi állomásra és onnan a közeli napokban végleges helyére kerül. Az 1600 kilogramm súlyú küldeményben többek között értékes szőnyegek, a dzsámi mihrábja — imafülkéje — előtt felállítandó kandeláberek, kéziratos korán és díszesen faragott korántartó állványok találhatók. Szolgáltatás Pécsett és Zuglóban „KÉTLAKI” IPAROSOK Pécs I. kerülete — tarka szőttes. A 46 ezer itt élő embernek a vidék dimbesdombos szépségén kívül a bányászkolóniák, a csatolt falvak, a gyárvárosi üzemek és a húszéves új városrész emeletes házai jelentik ezt a közigazgatási egységet. Mert településszerkezeti egységről aligha beszélhetnek. Maguk a legilletékesebbek is elismerik: mostohán kezelt területe ez Pécsnek. Közművesítés dolgában elhanyagolt, lakáskörülményeiben elmaradott, a nagy távolságok még a központtól is elszakítják. És lakói avval sem dicsekedhetnek, hogy jó náluk a szolgáltatás. Amikor Házi Bertalanék megvették a tv-t, vagy amikor Kristóf Lajosék hazahozatták az automata mosógépet, és mikor beállt Sára Ignác az udvarra az új Trabanttal, egyiküknek sem jutott eszébe: mi lesz, ha ezeket a civilizációs masinákat javíttatni kell? A nyugdíjas Sümegi házaspárnak még az is gondot okoz, ha sarkaltatni kéne a cipőt. Osztoznak is rajta, ki a soros, aki befurikázik 16 kilométert a városközpontba, műhelyt, mert abban az emeletes épületben, ahol ő lakik, lehetetlen lett volna ... Pécs másik két kerületében nem ennyire „vészes” a lakossági szolgáltatás helyzete. A belvárosban jól működik a szocialista szektor is, meg szép számmal vannak a régi műhelyekkel rendelkező mesteremberek is. Az Uránvárost, mint afféle egyre növekvő, új városrészt, az állami szolgáltatóipar fejlesztésével kívánják ellátni. A városi tanács ipari osztályának vezetője, dr. Pálvölgyi Imre Pécs ellátásának összképét nem ítéli rossznak. Azzal a tendenciával is számolnak, hogy a belterületen a szocialista szektor egyre inkább ki fogja szorítani az iparosokat, viszont a perifériákon még jó ideig emelkedni fog az iparigazolványt igénylők száma. Amit nem is kívánnak befolyásolni. Hiszen a szolgáltatás bármely módja jobb a semminél. Márpedig igen fontos feladat, hogy még jobb, még kielégítőbb legyen. „Minden igaz. A városi tanács kerületi kirendeltségén Utasi Eta ipari ügyintéző nagy sóhajtással fogadta a lakóktól hozott panaszlista minden mondatát. Válaszának — ,,minden igaz” — széttárt karjával adott nyomatékot. Pécsnek ebben a régi, munkáslakta kerületében, minden jó szándék ellenére is bajok vannak a szolgáltatással. Ennek okát elsősorban a helyi körülményekben kell keresnünk. Abban, hogy a szocialista szektor fejletlen, és abban, hogy kisipari munkára is csak alig van lehetőség, mert nincsműhely. A másik oknak országos ismérvei vannak. A szolgáltatás fejlődése ugyanis nem tartott lépést az igények növekedésével. Egyfajta szükségállapot eredményezte országszerte a „kétlaki” iparosok megjelenését. Ez a szükségállapot hozta létre a több ízben módosított 1958-as 9. számú törvényerejű rendeletet is, amely a „kétlaki” iparost legalizálta. Hivatalosan úgy mondjuk: munkaviszony melletti engedélyt kaphat minden olyan szakember, aki megfelel az alapkövetelményeknek, és olyan szakterületen kíván tevékenykedni, amelyre szüksége van a lakosságnak. Országszerte élnek a szakemberek ezzel a lehetőséggel. Pécsett például a 924 iparosból 120 azoknak a száma, akik vállalati, üzemi munkájuk mellett délutánonként, esténként rádiót, mosógépet javítanak, tetőt cserepeznek, lakást festenek vagy cipőket sarkalnak. A város első kerületében is akad belőlük 39. Kropy György műszerész, aki a Pécsi Hőerőmű Vállalat dolgozója, egy bérházban vett ki helyiséget, azért, hogy műhelyt csináljon belőle. Sziklai József kovács — egyetlen munkaviszony melletti iparengedélyes kovácsa Pécsnek, s e szakmát önálló iparosként is csak két ember képviseli a városban — kénytelen volt a Szülői házban összehozni a Többen is lehetnének „Beleszólnak-e” a munkaviszony melletti iparengedélyesek ebbe a még jobb, még kielégítőbb szolgáltatásba? A főváros XIV. kerületében, Zuglóban. Pál Gáspárné, a tanács ipari osztályának vezetője adott tájékoztatást. Jelenleg 1074 iparosuk tevékenykedik a szolgáltatásban, közöttük 87 az állandó munkaviszony mellettiek száma. Az osztályvezetőnő megítélése szerint nagy szükség van rájuk. Nem is ártana, ha többen lennének. De erre senkit nem lehet kötelezni. Még akkor sem, ha maholnap egy nadrágfelhajtással, egy kercbe- étellel, vagy egy sarkalással nem lehet kihez fordulni. Meg aztán, ki csodálkozna azon, hogy mondjuk egy asztalos, aki letölti a napi nyolcórás munkaidejét, és elfárad, nem kíván már este dolgozni? Talán a nyugdíjas réteg az egyetlen, akik közül a jobb szolgáltatás érdekében toborozni lehetne embereket. De hogyan? Pécsett úgy vélik, hogy ennek a toborzásnak az lenne a legmegfelelőbb módja, ha igénybe vennék a vállalatok segítségét. Úgy például, hogy a szolgáltatás hiányszakmáinak nyugdíj előtt álló szakembereivel ismertetné a gyár, az üzem , a város, a kerület, a község igényeit. (Ennek csupán egyetlen szépséghibája van. Az, hogy minden gyár a maga számára kívánja elsősorban megnyerni a nyugdíjas szakembert!) Tény viszont, hogy alig akad olyan vállalatvezető, aki szívesen írja alá dolgozójának a működési engedélyhez szükséges javaslatot. Amin, őszintén szólva, nincs mit csodálkozni. Hiszen a szabó is, a vízvezeték-szerelő is, a szobafestő és az asztalos is véges teherbírással rendelkezik. Aki egy teljes munkanap után még rádolgozik a nyolc órára ötöt, hatot otthon a műhelyében, az másnapra nem tudja tökéletesen kipihenni magát. Fáradtan kezd el dolgozni a havi fizetésért. A kontárok ellen igaza van viszont Pál Gáspárnénak is, aki a munkaviszony melletti iparosokkal — ha nem is szolgáltatásunk teljes megoldását látja bennük — csökkenthetőnek tartja a kontárok számát. Márpedig kontár, a különféle szakmához épphogy csak konyító „mesterember" mindenhol akad bőven. És végső soron szolgáltatásunknak nem lehet mindegy a színvonal sem. Nem lehet mindegy, hogy értő kezek végzik-e azt a munkát, amiért esetenként komoly összegeket fizetnek az emberek. Félmegoldás hogy igénybe kell vennünk jó szakembereink plusz energiáját szolgáltatásunk hézagainak pótlására. Közbülső forma, amit szükséghelyzet teremtett. De számtalan községben, kis falvakban, nagyvárosaink perifériáin a kisiparosok mellett szinte egyetlen segítségként tartjuk őket számon. Bizonyára még sokáig élniük kell tanácsainknak a rendelet adta lehetőséggel, hogy a lakossági szolgáltatás ki tudja elégíteni a növekvő igényeket. Szabó Iréné NÉPSZAVA A barátság fesztivál értékelése A lenini Komszomolet ifjúsági barátság fesz- Központi Bizottsága a Mativál — amely az elmúlt gyár Kommunista Ifjúsági esztendők legsikeresebb Szövetséghez címzett táv- ifjságpolitikai tömegfeliratban fejezte ki koszo- , . netét azért a szívélyessé . „ Ez elérte a vért és vendégszeretetért, kitűzött politikai célokat, amelyben küldötteit az I. A fesztivál jelentős esemagyar—szovjet ifjúsági menye volt a szovjet és a barátság fesztivál során magyar nép, a két ifjúság magyar vendéglátóik ré a két ifjúsági szövetség szesítették. ,,A lenini Kom kapcsolatainak barátságaszámnos nagyra értékeli a nasc fesztivál eredményeit, melyek újabb nagyszerű bizonyítékai annak a hűségnek, amelyet országaink fiatal nemzedékei a szocializmus és a kommunizmus eszméje, az SZKP és az MSZMP politikája, a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei iránt éreznek” — hangzik a távirat. Az augusztus 8—16. között megtartott fesztivált értékelte a KISZ Központi Bizottságának intéző bizottsága. Megállapította, hogy az a magyar—szov- Tisztavatás a BM tartalékostiszt-képző iskolán Pénteken avatták tiszt- Egyesült Gyógyszer-észé a Belügyminisztérium Tápszergyár dolgozóit tartalékostiszt-képző isko- közöttük Hrenk Istvánná Zájának idén végzett hall- zászlóanya, szocialista gatóit. Az ünnepségen brigádvezető s az új Havasi László rendőr ve- ti®ztÍk szülei hozzátartozórőrnagy képviselte azon Reszt vettek az ünnepségén a társ fegyveres belügyminisztert. Ott volt testületek, valamint a hatat az iskolának csapatzánkban ideiglenesen álzászlót adományozó lomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselői. A Himnusz elhangzása után felolvasták a belügyminiszter díszparancsát, amely tanulmányaik sikeres befejezése alkalmából köszöntötte az új tartalékos tiszteket. Ezután fogadalmat tettek a Belügyminisztérium új tartalékos tisztjei, majd Fekszi László határőr ezredes, az iskola parancsnoka mondott ünnepi beszédet. A tisztavató ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget ..... A vágatbiztosítás új módszerei Közösen kutatja alá- mindkét bányában hasongatbiztosítás új módszerénk a geológiai viszonyok reit a Közép-dunántúli és és a vágatbiztosítás móda Dorogi Szénbányák Vál-szerei is csaknem azonosalat. Jól összehangolt kisak. A nagy jelentőségű sérleteikben azt vizsgál- kísérletekhez ebben az lak, milyen anyagokkal és esztendőben 2,5 millió fotechnikai eszközökkel terint támogatást ad az Ordestk még biztonságosabszágos Műszaki Fejlesztési bá a föld alatti munkát. Bizottság, másfél milliót A sikeres együttműkö pedig a Magyar Szénbábes alapja az a tény, hogy nyászati Tröszt a Gyorsuló fejlődés, gondokkal . Hogyan alakult a termelés és a munkaerőhelyzet a megyében? — A szocialista ipar termelése 1971—1974 között a terv szerint, vagyis 21 százalékkal nőtt, ennek azonban csak 69 százalékát fedezte a termelékenység javulása, ami bizony elmarad a tervezett mögött. Az okok közül a legjelentősebb az, hogy az új üzemeknek bizonyos időre van szükségük, amíg termelésük eléri az előírt színvonalat. A megye mezőgazdasága is gyorsan izmosodott, öt állami gazdaságunk területi egységre vetített termelési értéke 60 százalékkal, termelékenységi mutatója pedig éves átlagban 19 százalékkal emelkedett. A termelés fejlődésével lépést tartott a fogyasztás is. A megye kiskereskedelmi áruforgalma tavaly meghaladta a 8 milliárd forintot, s ezzel az egy főre jutó összes forgalom tekintetében országosan is az első helyre kerültünk. Ebben természetesen nemcsak a munkástelepülések jobb ellátása jelentkezik, hanem az idegenforgalom gyors felfutása is. Ami a munkaerőhelyzetet illeti, az elmúlt négy esztendőben sem sikerült kialakítani az igények és lehetőségek összhangját. Változatlanul sokan jönnek hozzánk dolgozni a szomszédos megyékből, a legtöbb vállalat mégis munkaerőhiánynyal küszködik. Változatlanul az a véleményünk, hogy továbbra is törekedni kell a teljesítménybérformák szélesítésére, a nők és a fiatalok bérezési arányainak javítására. Ezért a jövőben a vállalati bérVeszprém megye az ország „komplex” megyéi közé tartozik: egyaránt megtalálható benne a fejlett ipar, a korszerű mezőgazdaság, a nagyarányú idegenforgalom. Ez az öszszetettség egyszersmind a gondok, feladatok bonyolultságát is jelenti. Erről beszélgettünk Szabó Kálmánnal, a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsának vezető titkárával, aki az SZMT tagjaival együtt már a közelgő, szeptemberi megyei küldöttértekezletre készül. — A IV. ötéves tervben számottevően gyorsult a megye gazdasági fejlődése — kezdte a beszélgetést Szabó Kálmán. — öt év alatt 31 milliárd forint értékű beruházást kellett végrehajtanunk, ami meghaladja az előző két ötéves terv együttes fejlesztését politika kialakításában a szakszervezeti bizottságokra az eddigieknél is nagyobb feladatok várnak. — Hogyan fejlődött a szocialista munkaverseny? — A szakszervezetek termelést segítő tevékenységét, a különféle munkaűrforgalmak szervezését alapvető érdekvédelmi feladatunknak tekintjük. A szocialista brigádok száma négy év alatt mintegy 12 százalékkal nőtt, ők alkotják a munkaversenymozgalom bázisát. A kongresszusi munkaversenyben egyébként a dolgozóknak mintegy 80 százaléka vesz részt, örvendetes, hogy köztük nagy számban találhatók fiatalok, nők, műszakiak és értelmiségiek. Az első szakasz eredményeialapján 600 megyeivállalat és szövetkezet kapott kitüntető címeket, két szocialista brigád elnyerte a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, a Pápai Húsipari Vállalat Marx Károly brigádja pedig az Állami díj III. fokozatát kapta meg. Még mindig gondot okoz azonban, hogy néhány helyen nem megfelelő tárgyilagossággal és gondossággal segítik és értékelik a szocialista brigádok munkaverseny-vállalásait. Fel-felbukkan még az a téves szemlélet is, amely a munkaversenymozgalom szervezéséért, irányításáért és értékeléséért kizárólag a szakszervezeteket teszi felelőssé. • Mennyiben vesznek részt a dolgozók kezdeményezéseikkel, javaslataikkal a munkahelyek irányításában? — Ez a kérdés tulajdonképpen az üzemi demokrácia helyzetével függ öszis. A megyei új termelési kapacitásai közül legjelentősebb a csaknem 10 milliárd forintba kerülő péti műtrágyagyár, az Ajkai Timföldgyár bővítése, korszerűsítése és az inotai 200 megawattos gázturbina. Ebben az évben kezdte meg működését az évi 2500 lakáskapacitású új házgyár. A vállalati beruházások közül kiemelkedik a Bakony Művek Zsiguli-programja, a Peremartoni Vegyipari Vállalat új üzeme, a Pápai Textilgyár rekonstrukciója, a Nitrokémia fejlesztése, a szén- és bauxitbányák gyors ütemű gépesítése. A mezőgazdaságban elsősorban a korszerű termelési rendszerek, az új technológiák és a szakosított állattenyésztési telepek létrehozása nagy jelentőségű. Hogyan alakultak a dolgozók élet- és munkakörülményei, mit tettek ennek érdekében a szakszervezetek? — Megyénkben ma már a munkaképes korú nőknek 67 százaléka dolgozik, s ez elképzelhetetlen lett volna a gyermekintézmények nagyarányú fejlesztése nélkül. E cél érdekében az SZMT kezdeményezte az azóta megvalósult széles körű társadalmi összefogást, amelynek eredményeként a IV. ötéves tervben előirányzott 1625 óvodai férőhely helyett több mint négyezer épül. Ma már az óvodás korú gyermekek 66 százalékát el tudjuk helyezni. Különösen Ajkán, Keszthelyen és Tapolcán születtek szép eredmények. Ma már a megye összlakosságának 41 százaléka városokban él, ezért óriási feladat a lakásépítés. A IV. ötéves tervben 23 ezer lakást szerettünk volna felépíteni, jóval többet, mint az előző két ötéves tervben összesen, de ezt a tervünket az építőipar krónikus kapacitáshiánya miatt nem tudjuk teljesíteni. A megyében 27 lakásépítő szövetkezet is alakult, s ezek válalati támogatással több mint ezer lakás felépítését tervezik, s mai napig már 260 csaszó. Elnökségünk többször is beszámoltatta egy-egy terület felelős vezetőit erről a témáról. Szinte minden esetben megállapíthattuk: jelentős a fejlődés, de nem problémamentes. Különösen a termelési tanácskozások előkészítése nem kielégítő, szűk a résztvevők köre, nem alakul ki érdemi vita, nem mindig válaszolnak a kérdésekre, aminek alapvető . Hogyan fogalmazhatnál meg néhány mondatban a következő esztendők szakszervezeti feladatait Veszprém megyében? — Eddigi eredményeink forrása az volt, hogy szoros együttműködést alakítottunk ki a megyei pártbizottsággal és a megyei tanáccsal. A dolgozók nagy tömegeit érdeklő kérdéseket mindig megbeszéltük velük, észrevételeinket, javaslatainkat elfogadták. A jövőben is csak akkor dolgozhatunk hatékonyan, ha ez az együttműködés továbbra is közvetlen és gördülékeny lesz. — A legfontosabb feladatunk a XI. pártkongresszus határozatainak rád be is költözhetett új otthonába. — Az elmúlt négy esztendőben a megye lakosságának készpénzbevétele éves átlagban 10 százalékkal növekedett. A központi bérintézkedések következtében a szocialista iparban és építőiparban a dolgozók háromnegyede részesült béremelésben. A népgazdasági és vállalati érdekek egyaránt azt követelik, hogy minden vállalat saját anyagi alapjaira építve, hosszabb távra dolgozza ki bérpolitikai elképzeléseit. A nagyobb termelőüzemekben ez már megtörtént, s a tapasztalatok egyértelműen kedvezőek. — Javult a megye egészségügyi ellátottsága. Ajkán elkészült az 550 férőhelyes kórház, s bővítettük a sümegi kórházat is. A tízezer lakosra jutó orvosok száma 17-ről 20-ra emelkedett. Változatlan gondunk, hogy az üzemorvosi állások 23 százaléka hoszszú idő óta betöltetlen, annak ellenére, hogy a vállalatok gondoskodnak megfelelő színvonalú rendelőkről, orvosi lakásokról. Nem kielégítő ma még a j járóbeteg-ellátás, zsúfoltak a szakrendelők. Ezen a területen további, nagyon koncentrált erőfeszítésekre lesz szükség, oka, hogy gyenge a vállalat belső információja. Sok gondot okoz a vállalatok belső mechanizmusának megmerevedése is. Megyénkben sok a gyáregység, s az érdemi döntések zömmel a nagyvállalati központokban születnek. Nem általános még az a gyakorlat, hogy a központi döntések előtt kikérjék a helyi fórumok véleményét, megvalósítása, vagyis a termelékenység, a hatékonyság javítása, a termékek korszerűsítése, az észszerűen takarékos gazdálkodás, a vezetés színvonalának általános emelése. Változatlanul segítjük a beruházási, termelési célok elérését, a területpolitika rugalmas alakítását. Mindezt érdekvédelmi kötelességünknek is tartjuk. Emellett természetesen minden fórumon határozottan képviseljük a dolgozók érdekeit és védjük törvényes jogaikat — fejezte be a beszélgetést Szabó Kálmán, a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsának vezető titkára. Orbán Attila Lakás, ávuda, keresd L eddi redd mi küivfvssvff is fiüldüítertekcalvi dóit megye dolgozóinak érdekében Bcsadgdós Saabéi Biálmánnal. a Saab sav rceaetdi • csap rém ntvytvi Tanácsának cvarta titkárával