Népszava, 1976. június (104. évfolyam, 128–153. sz.)

1976-06-05 / 132. szám

197­6. június 5. Aczél György Békés megyében Aczél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese kétnapos látogatást tett Békés megyében. Aczél György felkereste a békéscsabai 611-es szá­mú Ipari Szakmunkáskép­ző Intézetet, a Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intéze­tet, majd az MSZMP Bé­kés megyei oktatási igaz­gatóságát. Aczél György pénteken a megyei vezetők társasá­gában Gyulára utazott, ott megtekintette az Erkel Ferenc Művelődési Köz­pontot, a budapesti Haris­nyagyár gyulai üzemét és a Dürer Nyomdát. Óvári Miklós Zala megyében Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára két­napos látogatást tett Za­la megyében. A vendéget csütörtökön Zalaegersze­gen Varga Gyula, a me­gyei pártbizottság első tit­kára tájékoztatta Zala megye gazdasági és poli­tikai helyzetéről. Óvári Miklós csütörtökön dél­után a megyei pártbizott­ság székházában a zalai értelmiség képviselői szá­mára előadást tartott az időszerű kü­l- és belpoliti­kai, illetve gazdaságpoli­tikai kérdésekről. Óvári Miklós pénteken Zalaszentgrótra látogatott, ahol a járás vezetői tájé­koztatták a terület gazda­sági és politikai életéről. A Központi Bizottság tit­kára megtekintette a já­rási művelődési központot és könyvtárat, a Rekord Ruházati Szövetkezetet. Elutazott az NSZEP pártminkásküldöttsége Pénteken elutazott ha­zánkból az NSZEP párt­munkásküldöttsége, amely az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására. Elli Glöcknernek, az NSZEP KB osztályvezető­helyettesének vezetésével május 31. és június 4-e között tanulmányozta az MSZMP nőpolitikai mun­káját. A küldöttséget fo­gadta Pullai Árpád, a Központi Bizottság titká­ra. A delegációt a repülő­téren Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályveze­tő-helyettese búcsúztatta. Tizenegy napos tanítási ciklus A Művelődésügyi Köz­löny legfrissebb számában megjelent az oktatási mi­niszter utasítása a 11 na­pos tanítási ciklus részle­ges bevezetésről az alsó fokú oktatási intézmé­nyekben. Az előzetes, több évi tapasztalatok körültekintő elemzése után a Pedagógusok Szakszervezetével egyet­értésben megalkotott uta­sítás értelmében szeptem­ber 1-től 11 napos ciklus­ban taníthatnak a tanácsi óvodákban, az általános iskolák normál tantervű és a kisegítő iskolák önál­ló alsó tagozatos osztályai­ban, az általános és a ki­segítő iskolák alsó tagoza­tos napközi otthonaiban, valamint a nemzetiségi nyelvet tantárgyként ok­tató általános iskolák al­só tagozatos osztályaiban és napközi otthonaiban. Az új tanítási rend a tanév időtartamát nem érinti, továbbra is meg kell lenni a rendtartásban előírt 198 tanítási nap­nak. vi­tás Nagyjavítás kezdődött Kazincbarcikán, a Bor­sodi Vegyi Kombinát mű­trágyagyárában. A nitrogén-műtrágya­gyár üzemei, gépei és berendezései egymást kö­vetően állnak le. A több a MMV Mi-bun mint egy hónapig tartó munka során a műtrá­gyagyár üzemeiben ös­­­szesen mintegy 900 gépet, gépegységet és berende­zést, továbbá több mint ezer műszert vizsgálnak át és javítanak ki. mennie, mert előadást tar­tott. „Társadalmi munka” — mentette ki magát az illető. A közösség, a kol­lektivizmus lett beszélge­tésünk tárgya. Nem ép­pen rokonszenvező hang­súllyal mondta ki a kül­földi vendég a közösség szót. Noha az illető bí­rálta a tőkés világot, va­lami torz felfogással azt is hangoztatta: a szocia­lizmus úgy helyezi előbb­re a közösséget, hogy az­zal elnyomja az egyént, az egyéni szabadságot, a kez­deményezést, az egyéni érvényesülést, nem bonta­koztatja ki a személyisé­get. Újabb bizonyítékul szol­gált arra, hogy egyrészt jobban meg kell magun­kat mutatni odaát, más­részt a témáról nemzet­közi szemszögből is be­szélni kell. A döntő persze az, hogy itthon mélyeb­ben kell a köztudatba ül­tetni a közösség és az egyén viszonyában a he­lyes szemléletet. Ez az időszerű nevelés, oktatás, ez politika, a modern em­berformálás, ez a minden­napok gondja, ez az ér­dekek viszonyának helyes megtalálása. Az emberi magatartás helyes mércé­jét kell ismertté sőt rokon­szenvessé tenni azáltal, hogy megértetjük. Ezzel alakítjuk ki azt az új em­bert, akiben megvannak a kor követelte vonások. Úgy mondjuk, hogy a ma emberében harmoni­kusan legyenek jelen a közösségi és az egyéni tö­rekvések: a közösség az elsődleges, mert csak az a teremtő légkör, amely­ben az egyéniség, a sze­mélyiség kifejlődhet, vi­rulhat. A közösség valójá­ban szabadság, amely ke­retet ad az­ egyéni képes­ségek érvényesülésének. Ha odaát ezt tagadják, vagy eltorzítják, nyilván­való, hogy az ott uralkodó osztály, a tőkések érdeké­ből történik; csökkenteni szeretnék a szocializmus vonzóerejét, elriasztani attól a társadalomtól, amely a kispolgári önzés, a „kaparj kurta, neked is jut” gondolkodással szem­ben a társadalmi felemel­kedést tűzi ki célul. A fel­­emelkedést, amely csak a kapitalizmus ellen mehet végbe, később pedig a ka­pitalista gondolkodás csö­­kevényeivel szemben zaj­ló hétköznapi csatákban folytatódik. A kapitalista ihletésű torzítások lénye­ge az, hogy a közösség, a többségi érdek ridegen fittyet hány az egyes em­berre, birkanyájszellemet képvisel, elszürkít. Ezt nemcsak odaát hirdetik, ha nem is ilyen „egyenes­ben”, ahogy ezt megfogal­mazom, hanem irányunk­ba is a nemzetközi érint­kezés megnövekedett le­hetőségein keresztül. Íme, nemzetközi terré­numon vagyunk. Az euró­pai enyhülés közepette is folyik a két rendszer kö­zötti ideológiai küzdelem, amelynek egyik csatája éppen a kollektivizmus és individualizmus körül sis­tereg. Ezért nem közöm­bös, milyen a kapcsolat a főváros egyik kertvárosá­ban építkező munkás ma­gatartása és a nemzetközi vetületű ideológiai harc között. A csata igazi színtere: az emberek tudata. Fon­tos tehát, hogy ott erősöd­jék a harmónia, főleg pe­dig tükröződjék a maga­tartásában. Azokéban is, akik nem fogalmazzák meg magukban a marxiz­mus—leninizmus tanítását az egyén és a társadalom, az egyéniség és a szocia­lizmus viszonyáról. A mindennapi élet gya­korlatában kell az új em­bereszményt diadalra vin­ni, hogy felépüljön a fej­lett szocializmus, megva­lósuljon a messzetekintő pártprogram. Ehhez kell a harmoni­kus ember, aki úgy él, hogy a köz is nyer általa. Ez nem egyszerűen ki­­okoskodott magatartási modell a mai ember szá­mára, hanem társadalmi szükséglet. Ezt sugallja egész politikánk, amely a­ dolgozó ember szükségle­tének kielégítésére irá­nyul minden tekintetben. Ezt szolgálja az érdekek­ről vallott felfogásunk, amely átsugározza az in­tézkedések hálózatát, tör­vényhozásunkat, rendele­­teinket, törekvéseinket, harmóniát, a közösségi, a csoport- és az egyéni ér­dekben, ■Elsőséget adva a közösséginek. Az egyéni érdek talál­kozik a közösségivel, sőt csak abban leli megvaló­sulását. A jó közösség akarja is, segíti is az egyé­rt­ érdeket, fejleszti a te­hetséget, a személyiséget, az adottságokat, képessé­geket, mert ezek színes összessége alakítja, gaz­dagítja magát a közössé­get, amely maga is gazda­gabb, színesebb akar len­ni. Szocialista közösség, mind magasabb fokon. Az én házépítő ismerő­söm, ha szívére teszi a kezét, el kell ismerje: kö­zösségben vált kiváló szakmunkássá, öreg mes­tereket emlegethet hálá­val. Sőt, a kollektívának most sem tehet szemre­hányást: nem jó nekik sem, hogy albérletben la­kik, nem piszkálják, ha munkaidőn túl nem vesz részt kollektív összejöve­telben. Néha mozognak, de a közösség türelmes hozzá. Talán túlságosan is, hiszen amennyire jó, hogy építkezik és közben üzemi munkáját is jól végzi el, a befelé forduló magatartás a vérévé vál­hat. Tőle és a közösségtől függ, hogyan alakul to­vábbi kapcsolata a világ­gal. A munka után­­ egyedül végzett házépítő tevékenység nem vezet közönyhöz, ha a kollektí­va megértést tanúsít, át­menetinek tekinti ezt az állapotot. Sőt, az egyén gyarlóságai iránt nemcsak érzékenységet mutat, ha­nem megértő humort és újabb segítőkészséget. Ér­deklődés kell ennek az­­embernek, érezze, hogy a közösséget az is érdekli, mi van vele munka után. A közösségi érdek nyer az ilyen érdeklődéssel, a ho­vatartozás melegségét táplálja az emberben. Kóródi József KÖZÉLET Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési miniszter vezetésével ha­zaérkezett Belgrádból a magyar építésügyi kül­döttség, amely részt vett a KGST építésügyi állan­dó bizottság 41. ülésén. Az Albertirsa és Viny­­nyica közötti 750 kilovol­tos távvezeték építésében érdekelt hat szocialista or­szág június 1—4. között Budapesten tartotta telj­hatalmú megbízottainak 3. ülésszakát, amely pén­teken fejezte be munkáját a jegyzőkönyv aláírásával. Tolna megye élelmiszer­­iparának helyzetéről, ered­ményeiről és gondjairól, fejlesztési távlatairól, va­lamint a szülőmunkás­­utánpótlásról tanácskozott pénteken Szekszárdon az országgyűlési képviselők megyei csoportja. Megkezdődött a VII. országos úttörőtalálkozó Pénteken délelőtt a bu­dapesti pajtások, a ven­déglátó testvérkerületek képviselői ünnepélyesen fogadták az ország vala­mennyi megyéjéből érkező küldötteket: összesen 4000 kisdobost és úttörőt. Ezzel megkezdődött a VII. or­szágos úttör­őtalálkozó, amelyen részt vesznek a szocialista testvérorszá­gok gyermekszervezetei­nek meghívott vezetői is. Az egy hétig tartó jubi­leumi rendezvények sorát csapatgyűlések nyitották meg. A kerületekben paj­tások a testvérmegyék küldötteivel együtt idézték fel a mozgalom három év­tizedes történetét. A helyi üzemek, vál­lalatok képviselői „szüle­tésnap­i” ajándékokkal szereztek meglepetést a gyermekeknek. Bejelen­tették: a Chinoin KISZ­ szervezete a kommunista műszakok bevételéből fe­dezi a Braun Éva úttörő­­csapat 80 tagjának nyári táborozási költségeit. Az Egyesült Izzó fiataljai sportudvart építenek a Kaffka Margit úttörőcsa­pat számára. Két újpesti iskola közös tornatermet kap a Duna Cipőgyár dol­gozóinak társadalmi mun­kája eredményeként. A MAHART és a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár KISZ-fiataljainak szüle­tésnapi ajándéka: egy hajóhíd a vízi úttörőknek. NÉPSZAVA KINEVEZÉS - FELMENTÉS A Minisztertanács Föl­desi Jenő határőr vezér­őrnagyot a belügyminisz­ter helyettesévé kinevez­te. A belügyminiszter Föl­­desi Jenőt miniszterhe­lyettesi kinevezése alkal­mából a határőrség orszá­gos parancsnoki beosztá­sából felmentette és Tóth Imre határőr ezredest a határőrség országos pa­rancsnokává kinevezte. A­apocsk­a Az úttörőszövetség meg­alakulásának 30. évfordu­lója alkalmából­ szomba­ton ünnepi műsorral vár­ja a gyermekeket a Szov­jet Kultúra és Tudomány Házának „Napocska” gyermekklubja. A szovjet kultúrcentrum júniusi programja a fel­nőttek, a kisdiákok szá­mára egyaránt sok vonzó, politikai és kulturális ese­ményt kínál. Szovjet és magyar zeneszerzők mű­veit szólaltatja meg a bu­dapesti Bartók Béla Zene­­művészeti Szakközépisko­la kórusa június 8-án a zeneszalonban. Mai szovjet zeneszerzők új műveit sztereolemezek­­ről ismerhetik meg a jú­nius 17-i látogatók. A Ma­gyar—Szovjet Baráti­ Tár­saság megalakulásának 31. évfordulóját köszönti a jú­nius 8-i dokumentumfilm­­műsor, amely az SZKP XXV. kongresszusának eseményeit eleveníti fel. Elutazott az edinburgh-i szakszervezeti küldöttség Pénteken elutazott az edinburgh-i szakszervezeti tanács háromtagú küldött­sége, amely John Henry titkár vezetésével hivata­­los látogatást tett hazánk­ban. A delegációt elutazá­sa előtt fogadta Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. ­ Az országgyűlés előkészítő műhelye­i­ben Az országgyűlési bizott­ságok amolyan kis szak­parlamentek, az or­szág­­­gyűlés előkészítő műhe­lyei. Ott zajlik a legtöbb vita, minden törvényter­vezet vagy miniszteri be­számoló először a bizott­ságok elé kerül, hogy a szűkebb körben mindent Gyarmati János, a 19 tagú építési és közlekedési bizottság elnöke, „civil­ben” az Építőipari Gépe­sítő Vállalat igazgatója, elmondta, hogy a hozzá­juk tartozó két miniszté­rium területéről évente 8—9, komolyabb vizsgáló­dást kívánó témát tűznek üléseik napirendjére. — Feladatunk az, hogy az eredmények értékelése mellett főleg a problémák jelzői, esetleges hibák, té­vedések korrigálói és a törvények végrehajtásá­nak ellenőrzői legyünk. Minderre néhány példa. Két éve egy miniszteri je­lentés alapján megvizsgál­ták a közforgalmú repülés helyzetét és feladatait. A vita nyomán a repülés biztonsági követelményeit és nemzetközi jelentőségét érintő konkrét ajánlással fordultak a Miniszterta­nács elnökéhez. Az 1974- es költségvetés végrehaj­tását elemezve, a képvi­selők szóvá tették, hogy még mindig lassú a külön­, szociális és egészség­­ügyi bizottság elnöke, dr. Pesta László testületük munkamódszerének jel­lemzésével kezdte beszél­getésünket. A közelmúlt­ban elfogadott egészség­­ügyi törvény kimunkálá­sát azzal, segítették elő, hogy több megyében meg­vizsgálták a későbbi vég­rehajtás feltételeit, és vizsgálatukba az Orvos- Egészségügyi Szakszerve­zetet is bevonták. — Izgalmas vitába ke­veredtünk az alkoholisták kényszergyógykezeléséről szóló törvénytervezet elő­készítésekor — jegyezte meg. — Ezt a jogszabályt ugyanis az Igazságügyi és az Egészségügyi Miniszté­r,röntgen” alá vegyenek, finomítsanak, megvitassa­nak. Három bizottság ve­zetőjével arról beszélget­tem: mire vonatkoznak testületük kritikai elemzé­sei, észrevételei, javasla­tai é­s a véleményeik mi­ként hasznosíthatók. Köző beruházások építési üteme és sok a javítani­való az építkezések előké­­szítésén, szervezésén. Ja­vasolták, hogy hangolják jobban össze a különböző építési szervezetek kapa­citását.­­ — Mindebben van elő­rehaladás, ha nem is úgy, ahogy szeretnénk, de a le­hetőségek határáig történ­tek intézkedések... A nemrég elfogadott környezetvédelmi törvényt még tervezet formájában vitatta, tárgyalta, csiszolta a négy érdekelt parlamen­ti bizottság külön és együt­tes üléseken. 50 képvise­lőnek volt kiegészítő vagy kritikai észrevétele, véle­ményeik 37 módosító in­dítvánnyá fogalmazódtak. A kialakult viták során az együttes bizottsági ülés 17 indítványt tartott reális­nak és alkalmasnak arra, hogy elfogadásra ajánlja az országgyűlésnek. Ám a vitákon számos olyan fel­ismerés is született, ame­lyek hasznosíthatók, K­ám közösen dolgozta ki. Az igazságügyiek a parla­ment jogi bizottságával együtt olyan álláspontot képviseltek, „hogy kény­szergyógykezelésre csak bűncselekmény esetén és környezeti vagy családi feljelentés nyomán kerül­hessen sor, mert enélkül az egyéni szabadság sérel­mével járna. — Mi volt az orvosok álláspontja? — Mi abból indultunk ki, hogy az alkoholisták többsége nem bűnöző, ha­nem beteg. A feljelentést tehát nem szabad mere­ven értelmezni és a felje­lentő nevét sem szükséges az alkoholistával közölni. Sikerült elérnünk, hogy a kényszergyógykezeléshez már az is elég, ha valaki bizonyíthatóan rettegés­ben tartja a családját. Az 1974-es zárszámadás szociális és egészségügyi részének tárgyalásakor a képviselők bírálták azt, hogy a tanácsok az egész­ségügyi beruházások ösz­­szegének csak 55 százalé­kát használták fel, részben előkészítési hibák, részben kapacitáshiány miatt. Szóltak arról, hogy az egészségügy fejlesztését hosszú távú terv kereté­ben kellene megoldani, mert így jobban előkészít­hetnék a beruházásokat. Vizsgálódásaik alapján azt is meggyőzően bizonyítot­ták, hogy belső átcsopor­tosítással tovább javíthat­nák a szülő anyák intézeti elhelyezését. Az ez évi és az 1980-ig szóló ötéves tervjavaslat bizottsági vitájában „bonckés” alá vették az A parlament kulturális bizottságában népünk köz­­művelődésének minden fontos kérdése terítékre kerül, és gyakran ugyan­csak „helyszíni” üléseken. Dr. Ortutay Gyula, a bi­zottság elnöke példaként megemlítette: Kecskemé­ten és tanyavilágában a tanyai iskolák sajátos gondjait és az ismeretter­jesztés vidéki problémáit vitatták meg. Miskolcon a fizikai dolgozók gyerme­keinek tanulmányi kérdé­seit elemezték. — Itt a falusi iskoláktól kezdve a szakmunkáskép­zés, a középfokú és az egyetemi oktatás szinte minden összefüggését a munkásgyermekek oldalá­ról feszegettük. Aztán meglátogattuk a miskolci egyetemet, beszéltünk a professzori karral, s a kollégistákkal is. Az Országos Tanszer­gyártó és Értékesítő Vál­lalatnál az iskolák tansze­rekkel és szemléltető esz­közökkel való ellátásának hiányosságait vitatták meg. Testületi határoza­tuk nyomán miniszterta­nácsi döntés is született. Témájuk volt a magyar könyvkiadás helyzete, a Kulturális Alap működé­sének bírálata, megvitat­indokolatlanul magas táp­pénzállomány okait és csökkentésének lehetősé­geit. Ez utóbbit a körzeti orvosok felelősségének nö­velésében és a szűkebb munkahelyi kollektívák aktívabb közreműködésé­ben látták. A képviselők ugyanis rámutattak, hogy ahol szilárd a munkafe­gyelem, ott általában ke­vesebb a táppénzes. Győr-Sopron megyei pél­dákra hivatkozva azt ajánlották: célszerű len­ne tovább bővíteni a betegállományba helye­zésre jogosult üzemorvo­sok körét. A legjobban ugyanis ők ítélhetik meg a panaszosok állapotát. Az orvoshiánnyal kap­csolatban javasolták: meg kell vizsgálni, vajon az ország 26 ezer orvosából hányan dolgoznak hivatali beosztásban, és ki kellene dolgozni az egészségügy korszerűbb irányítását. Ják a népi ellenőrzés je­lentését a közművelődési célokra fordított anyagi eszközök felhasználásáról, s polémia folyt a pe­dagógusok helyzetéről. A vita folytatásaként Or­tutay Gyula a parlament­ben is felszólalt, majd a Minisztertanács soron kí­vül megvizsgálta a té­mát és igen jelentős bér­rendezésre hozott határo­zatot. A tankönyvkiadásról és fejlesztésének feladatairól tanácskozó legutóbbi ülé­sükön magam is részt vet­tem. Tapasztaltam, hogy­­ az Oktatási és Kulturális Minisztérium közös elő­terjesztését és a szóbeli kiegészítéseit milyen tar­talmas és elmélyült vita követte.­­ A minisztériumok képviselőivel folytatott birs­­zottsági vitáink egyik jel­­­­lemzője az — fűzte hozzá Ortutay Gyula —, hogy közös ügyért tesszük■ Vi­táink összegezéseként min­dig konkrét javaslatok ké­szülnek a kormány vagy az illetékes minisztériumok és főhatóságok részére, amelyekbe 30 napon belül választ is kell adniuk. Ezért minden tanácskozá­sunk előbbre visz egy-egy közügyet. Sz. L Gyurmai János, Dr. Posta László: Mir. Ortutai: Mmnt/uMu. VASASOK AZ ANA­RÉTE­ n első „honfoglalók” — az előrelátó üzemek meg­bízott helyfoglalói, sátorverői — már tegnap dél­után javában szorgoskodtak a zugligeti Anna­­réten. Itt nyitják meg ünnepélyesen ma délelőtt a va­sasszakszervezet hagyományossá vált rendezvényét, az immár IX. vasas ifjúsági napot és juniálist, amelyre — az eddigi tapasztalatok és az előzetes jelentkezés alapján — 20—25 ezer fiatal és idősebb munkást vár­nak. Játékos testedző vetélkedők, hivatásos és amatőr előadóművészek fellépései színesítik a holnapi juniá­­list is. Ám a vasasok nagy találkozója az idén a ko­rábbi évekénél erőteljesebb politikai tartalommal is gazdagodik. Érződött ez már az előkészületek idején, amikor több helyen — például a Hajdúsági Iparmű­vekben, ahol vándorzászlót ajándékoztak az erre az alkalomra meghatározott feltételeket teljesítő brigád­nak — „juniálisi versenyszakaszt” hirdettek meg. Most pedig, a rendezvények sorában, kiemelkedő eseménynek szánják, hogy a borsodnádasdi Zalka Máté, a csepeli Vörös Csepel, az EVIG-beli Béke, továbbá a Ganz-MÁVAG-ból jött Odoros szerszám­­készítő, meg az Elektromos Művek Törekvés brigád­jainak — mind az öt együttes elnyerte a most alapí­tott, a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címet — tagjai beszámolnak egymásnak és a találkozó rész­vevőinek munkájukról, tapasztalataikról, eredmé­nyeikről. eszmét cserélnek a szocialista életmód kér­déseiről. Részt vesznek a kötetlen beszélgetésekben a vasasszakszervezet veterán­jai is, akik felidézik a fiataloknak harcaikat, amelyeket ifjúkorukban az emberibb életért, a munkásegységért, a proletár inter­nacionalizmusért vívtak. Ennek a felejthetetlen két napnak, meg a vasasok tettekkel, munkasikerekkel is bizonyított békeakara­tának maradandó emlékeként. Miklós Dezső :

Next