Pesti Hírlap, 1914. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1914-06-03 / 128. szám

191­8. június 3., szerda. • _ ______Pesti Hírlap_____ amit hosszú nyilatkozatában elmond, meg lehet állapítani, hogy a monarchia és Olaszország ott lenn az albán partokon, egészen külön vizen eveznek. Ezt bebizonyították az eddigi fejlemé­nyek is, de a fejedelem udvarnagyának sem áll érdekében, hogy az ellenkezőjét állítsa, ha tényleg az a zavartalan összműködés állna fönn a két rivális nagyhatalom között, mint azt Berchtold és San Giuliano konstatálták. Ma különben ismét olyan hírek keltek szárnyra, hogy Vilmos fejedelem ott akarja hagyni Durazzót és Skutariban helyezi át szék­helyét. Ez a hír azonban aligha felel meg a té­nyeknek. Skutari ugyan nagyobb város Duraz­­zónál, lakói fejedelemhű keresztény albánok, a nemzetközi csapatok is ott vannak helyőrsé­gen és így a biztonság tekintetében nagyon al­kalmas rezidencia. De ezzel aztán Vilmos fe­jedelem végleg elkeserítené a mohamedánokat. Ellene mond a fejedelem távozásának Duraz­zóból az is, hogy a várost most ismét védelmi állapotba helyezték. Aztán ma horgonyt vetett Durazzó előtt a mi Dreadnought hajóhadosztá­lyunk is. Ez is a biztonságérzetet keltheti, mert veszély esetén a nehéz hajóhadosztályunk na­gyon tekintélyes számú tengerészcsapatot szál­líthat partra. Az újabb fejleményekről a következő táv­irati tudósításokat kaptuk: Turkhan pasa ismét segítséget kér. Durazzó, jún. 2. Turkhan pasa miniszterelnök a következő táviratot intézte gróf Berchtold közös külügy­miniszterhez: Miután a csendőrség nagy része a déli tartományokban van, az albán kormány ké­ri a hatalmakat, hogy halad­ék­talanul uta­sítsák Philips ezredest, hogy Durazzó biz­­tonságának érdekében az általa Szk­utari­­ban parancsnokolt európai csapatkontin­gens ötszáz főnyi különítményét Durazzóba küldje. Miután ezzel az ötszáz emberrel a főváros biztonsága teljesen biztosítva van, a kormány eredményesebben dolgozhatik majd a lakosság megnyugtatásán, melyet, tu­datlanságát és hiszékenységét felhasználva, néhány idegen agitátor félrevezetett. Euró­pa ily módon lényegesen meg fogja köny­­nyíteni Albániában a rend és nyugalom fentartását, melyre az országnak oly nagy mértékben szüksége van. A helyzet Durazzóban. Durazzó, jan. 2. Durazzóban nagy félelem uralkodik. At­tól tartanak, hogy a Durazzóban lakó mohame­dánok is fellázadnak. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a hollandi tisztek parancsnoksága alatt álló csendőrök tömegesen szöknek. Május 31-én éjjel 37 csendőr szökött meg teljes fegyverzettel és a felkelőkhöz csatlakozott. Berlin, jun. 2. — Saját tudósítónktól. — A Lok­alanzeigernek jelentik Durazzóból, hogy ma nyolcszáz katholikus mirdita érkezett oda és további hétezer áll készenlétben Alesz­­sziában, ami által a közvetlen veszély Durazzó­ban elkerültnek tekinthető. A mohamedán mir­­diták a vallási fanatizmus paralizálására van­nak Durazzóban. Siakban és Quajában holnap lesznek a tárgyalások. A fejedelem Skutariba költözik (?) Páris, jun. 2. A Le Journal-nak jelenti Durazzóból ki­küldött külön tudósítója: Vilmos fejedelem me­nekülni készül Durazzóból. Kilencezer főnyi katholikus malisszorral, akik vakon követik ve­zérüket, Bib Dodát, a fejedelem Skutariba akar menni, ahol állítólag a kaszárnya biztos vé­delmet nyújt neki és családjának. Tény az, hogy Durazzóban a fejedelmi konokban lázas sietség­gel csomagolnak, ládákat szegeznek le és min­den jel arra vall, hogy a fejedelmi család utazni készül. Két leghívebb tanácsadója, Castaldi olasz kapitány és Buchberger volt osztrák-ma­gyar konzul már elhagyta a fejedelmet, mind a ketten visszatértek hazájukba. Egyenetlenség a fölkelő­k között. Durazzó juh 2. A felkelők között, ideérkezett hír szerint, viszályok támadtak, melyek szakadáshoz vezet­tek. Az ország belsejéből számos előkelő albán segítséget ajánlott fel a fejedelemnek. Lussziá­­ban 700 kormányhű albán áll Ibrahim csendőr főparancsnoksága alatt. Városparancsnokká Hompson ezredest nevezték ki. Prenk pasa a ne­ki felajánlott tárcát még nem fogadta el. Akiv pasa elvben késznek nyilatkozott a kabinetben tárcát vállalni. A fölkelők magatartása. Durazzó jul. 2. A fölkelők 31-én délután minden ellen­állás nélkül elfoglalták Siak helységet. A kor­mányépületben, amely ezelőtt a prefektusnak volt a szállása, Dervis Al, a felkelők egyik ve­zére lakik. Ali a következőképen nyilatkozott a felkelők szándékairól: — Mi nem akarunk vérontást és csak akkor támadunk, ha bennünket is megtá­madnak. De meg akarjuk értetni Vilmos fe­jedelemmel, hogy nem tudta magát meg kell­­yettetni Albániában. Mi nem akarjuk a fe­jedelmet bántani, csak meg akarjuk védeni őseink hitét, de kívánjuk, hogy a fejedelem hagyja el országunkat, mert nincs szüksé­günk olyan uralkodóra, aki asszonyainkra és gyermekeinkre ágyukkal lövet. Mi nyu­godtan fogunk viselkedni és megvárjuk Eu­rópa döntését. Kroja a fölkelők kezében. Skutari, jun. 2.­­— Saját tudósítónktól. — Hire jár, hogy Kroja város megadta magát Essad pasa felkelő híveinek. A felkelő vezérek­nél több török zászlót találtak, melyeket a na­pokban ki akartak tűzni, hogy zavargásokat tá­­maszszanak. A mohamedánok kijelentették, hogy hajlandók a felkelőkkel együtt folytatni a had­műveleteket, a keresztény lakosság ellenben kész a fejedelemért és trónért háborúba menni a fel­kelők ellen. Essad pasa — hír szerint — magá­hoz hivatta híveinek a vezéreit, akik hozzá fog­nak utazni. Nehéz hajóhadosztályunk Durazzó előtt. Bécs, jún. 2. Távirati jelentés szerint a „Tegethoff“, „Viribus Unitis“ és „Zrínyi“ hadihajók június 1-én négynapos tartózkodásra Durazzóba érkez­tek. A hajókon minden rendben van. Sebeko missziója, Pétervár, jun. 2. A’­­Ruszkoje Szlovo jelenti Bécsből, hogy Sebeko ottani osztrák-magyar nagykövet gróf Berchtold óhaja folytán utazott Budapestre. Berchtold Sebekoval tanácskozott arról, hogyan lehetne Albániát pacifikálni és Oroszország, hír szerint, Berchtold kívánságára hajlandónak nyilatkozott megtenni a kezdeményező lépést a hatalmaknál és elébük terjeszteni azt az indít­ványt, hogy Skutariból csapatokat küldjenek Durazzóba. Az a körülmény, hogy Berchtold ilyen kérést terjesztett Oroszország elé, jele an­nak, hogy a viszony Oroszország és Ausztria- Magyarország közt javult. Oroszország a beavatkozás ellen. Berlin, jun. 2. — Saját tudósítónktól. — Pétervárról érkezett jelentés szerint az orosz diplomáciai körökben kijelentik, hogy a nemzetközi csapatoknak Albániába való küldése végleg meghiúsult. E szerint az orosz katonai körökben hangsúlyozták, hogy az albániai za­varok tisztán belső természetűek, tehát nem le­het szó a hármas entente beavatkozásáról. Ha Anglia és Franciaország hozzájárulnak, akkor kisebb osztályokat fognak a fejedelem szemé­lyes védelmére Durazzóba küldeni, ezeket azon­ban semmi szín alatt sem szabad másra felhasz­nálni. Szerbia katonai intézkedései. Sarajevo, jun. 2. Saját tudósítónktól. — A Srbska Rjecs jelentése szerint a leg­utóbbi albániai események arra indították a szerb kormányt, hogy Albánia határán előké­születeket tegyen. — A francia kormányválság. — Doumergue lemondott. — Abban a pillanatban, amikor az új francia, kamara összeült, Doumergue miniszterelnök át­nyújtotta Poincaré köztársasági elnöknek a ka­binet lemondását. Doumergue azzal okolta meg a lemondását, hogy feladatát bevégezte, a köz­társaságot megvédelmezte ellenségei ellen, telje-e­sítette kötelességét, most új programmra van szükség, átadja a hatalmat másoknak. A kormányválság rendkívüli fontosságra Figyelemre kell méltatni ugyanis azt a körül­ményt, hogy Doumergue elhatározására döntő fontossága volt annak a kérdésnek, vajon meg­maradjon-e a hároméves szolgálati idő, vagy hogy egyáltalában lehetséges-e a kétéves szol­gálatra való visszatérés. Ismeretes, hogy a fran­cia kormányt épen a hároméves szolgálati idő miatt érték a leghevesebb támadások. A radiká­lis párt, amelynek Doumergue a vezére, a há­roméves szolgálati idő mellett exponálta magát, a mostani választások alkalmával azonban a párt nem kapott abszolút többséget. A radikális párt uralma csak abban az esetben volna lehet­séges, ha biztosíthatná magának a szocialisták fegyverbarátságát, akiknek Jaurés a vezére, Jaurés pedig, a radikális párt túlzó elemeivel együtt — akikhez Caillaux, a lemondott pénz­ügyminiszter is tartozik, — a kétéves szolgálati időhöz való visszatérést követeli. Ilyen körülmé­nyek között a Doumergue-kormány helyzete le­hetetlenné vált, a parlamentben való többsége nincs meg és nem maradt egyéb hátra, mint a lemondás benyújtása, annak ellenére, hogy Poin­caré, a köztársaság elnöke, is a hároméves szol­gálat híve. Doumergu­e lemondását a köztársaság el­nöke nyomban elfogadta. Az új miniszterelnök személyét illetőleg még nem történt megállapo­dás, igen valószínű azonban, hogy az elnök a kabinetalakítással Vivianit fogja megbízni, a Clameceau-kormány volt tagját.. Ebben az eset­ben a tengerészeti vagy hadügyi tárcát Delcassé fogja ellátni, a revanche hirdetője, ami a Né­metország és Franciaország közötti viszonyra és így a nemzetközi helyzet szempontjából sem­miesetre sem fog megnyugtatólag hatni. Franciaország szempontjából a legfonto­sabb kérdés, amelyet a kormányváltozás érint, a hároméves szolgálati idő megoldásának kér­dése. Jól informált körökben valószínűnek tart­ják, hogy kompromisszum jön létre; a két el­lentétes álláspontot alighanem úgy egyenlítik ki, hogy harminchónapos szolgálati időben álla­podnak meg. Ez a formula, még külön szabad­ságokkal is enyhítve, az intelligens osztály szá­mára megkönnyítené a katonai szolgálatot, egy­úttal pedig lehetővé tenné azt is, hogy Francia­­ország határai kellőképen meg legyenek védel­mezhetők. A francia kormányválságról szóló távirati tudósításaink itt következnek, Parisból jelentik. A mai miniszterta­nácsban Doumergue miniszterelnök rámutatott arra, hogy a feladat, melyet a kabinet maga elé tűzött, el van végezve. A kabinet programmját az általános szavazati jog vá­lasztói ratifikálták. Azon a nézeten van tehát, hogy új programmot kell kitűzni és más kezekbe kell átadni a hatalmat. Minisztertársainak nyoma­tékos ellenérvei dacéira Doumergue ragaszkodott elhatározásához. Miután azonban Poincaré elnök nincs Parisban, elhatározta a kabinet, hogy hol­nap hivatalosan publikálja elhatározását. Mind va­lószínűbb, hogy Viviani kap megbízást az uj ka­binet megalakítására és e missziót elvállalja. Berlin, jun. 2. — Saját tudósítónktól. — Párisból táviratoztak a Berliner Tageblattnak­. A távozó minisztérium ma reggel kilenc órakor ér­tekezletre gyűl össze, amelyen aláírták a lemondó levelet Tíz órakor átnyújtották Poincarénak a le­mondó levelet. Az elnök a kormány lemondását el­fogadta és tárgyalni fog Dubas szenátusi elnökkel

Next