Pesti Hírlap, 1914. augusztus (36. évfolyam, 181-211. szám)

1914-08-09 / 189. szám

országban, amelynek most felejtsük el minden vitáját, elmúlt szenzációját és panam­aheccét élt ez a tisztikar: egyszerű, komoly, szerény és szegény emberek a negyedik emeleten és az ötödiken. És láttuk és tudjuk az életüket, min­den gyerek tudja minden gondjukat, s és most mikor trombitáltak, minden patkószög a he­lyén volt. A helyén volt minden utolsó patkó­szög; ott, ahol kellett, pont annyi, amennyi kel­lett. Ismételnem kell, mert ordítani szeretném, az utolsó patkószög i­s a helyén volt, ez az egyik legszebb erkölcsi dicsősége ennek a tisz­tikarnak, amelynek a sarkantyújáig nem ért fel bizonyos polgári rétegeknek a köztisztes­ségről való fogalma. Mialatt mi veszekedtünk, téptük, rúgtuk egymást, mialatt gyanús száz­ezrek és milliók sinkófálódtak­­ide-oda,­ azalatt náluk, ezeknél a gondterhelt,­ családos, negye­dik emeleti tiszteknél szép csöndben minden patkószög a helyén volt. Kell hogy a könny bo­ritsa el az ember szemét. M. F. • J­api hirek. — (Lakunk mai száma) 32 oldal terjedelmű. A melléklet tartalma: Arcokról, amelyekről olvasni lehet. (II. .Miklós, Trasputin, Gre­v és Poincaré.) Írta: Lakos Alfréd. — A tárcában: A talizmán. Irta: Szini Gyula. — Háború és közélelmezés. Trta: Hr Szegő Ernő. — Szabadalmak sorsa világháború­ba­n. Irta: Gergely V­ilmos mérnök. — Regém-csar­nok. — Készülődés az ínséges napokra: a zöldség­neműek konzerválása. Irta: Kardos Árpád. — Szer­kőtői ü­zenetek. — Kivonat a hivatalos lapból. — .Napirend. — A hirdetések között: Vegyes. — Arópia hirdetések. 1914.­ augusztus 9. vasárnap. PESTI HÍRLAP 13 . Színház és zene. * (Bojkott a francia filmek ellen.) Az a barbár bánásmód, melyben ..a kultura vezérlő csillaga'.", Franciaország, a határai közül hazasiető magyar, osztrák és német alattvalókat részesítette, méltán keltette a legnagyobb felháborodást a kö­zönség körében. Széleskörű, agitáció kidűlt meg, h­ogy a francia barbárságot a magyar társadalom az egész vonalon visszafizesse. A francia pezsgőnek,­ a­­párisi divatcikknek jóidőre befellegzett, de így jár a franc­a film is, melynek Magyarország­­ volt egyi­k legjelentősebb fogyasztó piaca, h­ogy ez lenni mégszűnt, kitűnt már a tegnapi estén, amikor azokban a mozikban, melyekben francia gyártmányú mozgóképeket mutattak be, a publi­kum zajosan tüntetett, annyira, hogy az egyik nagyobb budapesti mozi, a Tivoli, amely most nyá­ron is játszik, sietett több" estilapban közhírré ten­ni, hogy a közönségnek tüntetésekben is megnyil­vánult óhajára hétfőtől kezdve már nem mutat be Franciaországban gyártott filmeket. Igen va­lószínű, hogy • a Th­oli példáját rövidesen 'követi r ,többi mozi. is, épen a közönség agresszív kedvére­­ -tekintettel.­­ És í. hogy t. i. a mozisok a francia film levonásával a mozisikk tüntetésekre alkalmat nem adnak, bizonyára szívesen hallják a főkapitánysá­gon is, mely megfogyatkozott létszáma folytán, örül, ha a közrendet tudja fentartani, nem hogy mé­g a mozisok tüntető publikumára is gondja le­gyen. Épen erre való tekintettel a mozisok épen s­em csodálkoznának, ha a főkapitány a felügyelete alatt álló mozikat utasítaná, hogy azok a francia filmek bemutatásától egyelőre tartósáfoljanak , aminthogy annak idején a közönség tüntetéseinek Mi ásít alatt szabályozta a főkapitányság az orfeu­mok. .•varieték­­műsorát­ is — nyelvi szempont­éból . . . Magunk részéről azonban meg vagyunk győződve, hogy a magyarországi mozisok minden felső nyomás nélkül, önként csatlakoznak a megin­dult mozgalomhoz, melynek célja gazdaságilag is tudtára adni a franciáknak, hogy vissza tud ütni a magyar. * (Rendőri felügyelet színészek kezében.) Tudvalevő, hogy a színházak tartoznak napi­­rendőrségi díjat is fizetni, amiért a direktor és szí­nháza az előadás folyamán rendőri felügyelet­ben részesül a kirendelt ügyeletes rendőrtisztviselő révén. És ez a rendőri díj tekintélyes összegként szerepel a színigazgató számadásában, még a fő­szezon derekán is, hát még most ! Nagyváradon é­pen ezért úgy intézik el a rendőri díj dolgát, hogy a férfiú szit­nészeket a rendőrségen kioktatták a rendőrtisztviselői kötelességekről, teendőkről, sap­k­át és karszalagot kaptak és felváltva rendőri szolgálatot végeznek majd a színházban, aszerint, hogy kinek nem lesz d­olga a színpadon. (A Vasárnapi Krónikát­ olvasóink mától fogva nem találják meg azon a helyen, ahol esz­tendők óta híven megjelent. A lap terjedelmében, nyomdai előállításában és szállításában a­­ há­ború miatt beállt rendkívüli, viszonyok arra kényszerítik a­ szerkesztőséget hogy ezt a rova­tot a mellékletről a főlapra tegye. A Vasárnapi Krónika tehát így új formájában Krónika cí­men hétköznapokon is meg fog jelenni. Termé­szetesen ezentúl is Molnár Ferenc írja. (A trónörökös beszámolója.) Mint Bécsből táviratozzák, Károly Ferenc József főherceg, trónörökös és felesége, Zita főhercegasszony, Budapestről visszatérve, a hetzendorfi kastély­ba mentek, ahol egyelőre, lakni fognak. A trón­örökös magánkihallgatáson jelent meg a király­nál s ez alkalommal jelentést tett budapesti tar­tózkodásáról és a királyi megbízás teljesíté­séről. (Nemesség-adományozás.) Bécsből jelen­tik: A Korr. "Wilhelm jelenti, hogy ő felsége Frank Móric Károly udvari- és kamarai szál­lítónak a nemességet adományozta Frank tud­valevőleg három millió koronányi gyermekkór­ház-alapí­tvártyt létesített. (Diákpostások Debrecenben.) A moz­gósítás miatt Debrecenben jelentékeny késések származtak a levelek és táviratok kézbesítése körül. Az igazgatóság úgy segített a bajon, hogy elfogadta lelkes diákok jelentkezését, akik szívesen vállalják a levelek és táviratok kéz­besítését. Debrecenben most­ már fürge diákok helyettesítik a levél- és távirat-kihordókat. (Az új bécsi japán nagykövet bemutatko­zása a királynál.) Bécsből táviratozzák. A ki­rály szombaton délben Schönbrunnban ünne­pies kihallgatáson fogadta Aimaro Sato új ja­pán nagykövetet. A nagykövet átnyújtotta ő felségének elődje visszahívó levelét, majd a sa­ját megbízó levelét.. A király kegyesen beszél­getett a nagykövettel és megengedte, hogy a nagykövetség személyzetét bemutassa. Az ural­kodó, azután a követség urait, egyenkint meg­szólítással tüntette ki. (A Városi nyilvános könyvtár és a háború.) A Városi nyilvános könyvtár erejéhez képest hozzá, akar járulni a háborús állapotok okozta bajok eny­hítéséhez. Elsősorb­an a gondozatlanul m­áradt­ gyermekek felügyeletére és foglalkoztatására fek­teti a fősúlyt.. E hó 10-étől kezdve az Almássy-tvrt. fiókkönyvtárát reggel 8 órától este 8 óráig egyfoly­tában, a Százados-úti fiókkönyvtárát pedig na­ponta 3-tól S-ig tartja nyitva. Mind a két fiók­könyvtárat felnőttek és gyermekek díjtalanul használhatják és ott szépirodalmi és ismeretter­jesztő, valamint ifjúsági műveken kívül a legna­gyobb napilapok is mindig megtalálhatók. A könyvtár központi helyiségében (gróf Károlyi­ utca 8—10.), két új termet nyitnak meg a közönség számára. Egyet a gyermekek részére, naponta 10­­-ig, negyven ülőhelylyel, a másik pedig előrelát­hatólag a hét végével nyílik meg reggel 8-tól este 8-ig­. Az összes napilapok valamennyi kiadásai ol­vashatók, ezeket a szerkesztőségek egy része ingyen engedte át. Ezeket a helyiségeket is teljesen in­gyen látogathatja bárki. A könyvtár azonban a bizonytalan viszonyok miatt a könyvkölcsönzést otthoni olvasásra teljesen beszünteti, a közlekedés nehézségére való tekintettel pedig a központi ol­vasótermet este 8 órakor bezárja. (A világháború költségei.) A Quarterly Reviewben egy angol nemzetgazdász tanul­mányt közöl a világháború költségeiről. Szerin­te — és itt az osztrák pénzügyminiszternek a Reichsrathban tett kijelentését vette alapul — a monarchiának minden katonája tíz koronába kerül naponta, de ebben még nincsenek benne a nyugdíjak, a kártalanítások és a háborúval járó egyéb kiadások. Ha tehát csupán két millió oszt­rák-magyar katona vesz részt a háborúban és legfölebb hat hónapig, az háromezerhatszáz milió koronájába kerülne a monarchiának. Né­metországnak a háború első hat hetében két­ezernégyszázötven millió márkát kell felhasz­nálnia. A többi nagy állam kincstárából is föl­emészt a háborít negyedév alatt legalább két mil­liárdot. Ehhez járulnak még a véderő fölszere­lésének a költségei. Mérhetetlen lehet a kár, ha­valamelyik flottát elpusztítják. A hadiköltsé­gekhez kell számítani azt a veszteséget is, am­it a nemzeti vagyon és kereskedelem pusztulása okoz. A világháború a kereskedelemnek egy esztendő alatt legalább tíz milliárdba kerül. (Megszüntetett lap.) A belügyminiszter a Rendkívüli ú­jság­ című lap megjelenését és terjesz­tését közleményeinek a hadviselés érdekeit veszé­lyeztető tartalma miatt eltiltotta. (Első magyar leányezred.) Azok a kisebb­nagyobb kisasszonyok, akiket a háború­ láza meg­kapott s akik a haza szolgálatára kívánkoznak álla­ni, meglehetősen tehetetlenül és tíí*!-nantiotnul néz­nek a­ közeljövő előtt, nem igen találva meg azt a módot, amely az érvényesülést' biztosan' meghozná. Egy részük betegápolóként jelentkezett és jelentke­zik s azt,hisszük, hogy ezek érhetnek el leginkább eredményt.• A­ másik", a kisebb rész, úgy véli, h­ogy a sikert,­a győzelmet azzal segrtheti .'•­ •A fiatal harcosodat nem épen sikerült'versekkel biztatja s ezeknek a remekeknek épen nem mondható m­ínes sorokat­­a szerkesztőségeknek küldi, 10 P s­­ives közlés céljából. Akadnak még lelkes­ lányok, akik a hadba­menőket virágokkal, szivarokkal és a moss egyéb' ado­mányokkal ajándékozzák meg, átnyújtva nékik' az ő­­ legkedvesebb falatjaikat," a­ babos süteményeket !». Persze­ nagy számmal szerepelnek­ azok is, akik a templomokban, vagy otthon, a diadalért imákat mondanak, noha­­ meglehetősen nyilvánvaló, hogy a győzelmet ily­ módon kissé bajos biztosítani, alap­ján annak, hogy a golyókat nem az imádságok irá­nyítják. A sok minden nemesszívűség mellett, amelylyel a nők­ a nehéz napokból kivonni igyekez­nek a maguk részét, immár bátrabb hangok is el­hangzanak, s följegyezhetjük, hogy van olyan kis­asszony is, aki a harctérre kivánkozik­ és pedig leg­alább­ ezredmagával. Annak a kisleánynak a leve­lét, aki ebben a közéleti fogalmazványban a többi kisasszonyt fegyverre szólítja és­ az első magyar le­ányezredet fölállítani kívánja, a mai postával szap­tuk meg s így erről a semmiesetre sem mindennapi ötletről csak most­ szólhatunk. Irén kisasszony, aki a fővárosban lakik és aki több barátnőjével meg­hányta-vezette a dolgot, úgy véli, hogy egy leány­ezrednek a megalakítása nagyobb nehézségekbe nem ütköznék, mert hiszen minden "kétségen kívül áll, hogy nem ezer, hanem hatszor annyi leányjelen­tk­e­ző is akadna. A kisasszony büszkén hangoztatja, hogy ha a leányok az Irodaiban dolgozni képesek é­s magukat fentarthatják, akkor arra is képesítéssel­­bírnak, hogy az egyenruhát és g­allatikisfegyverzetet­ magukra ölt­sék és olyan" pusztítást vigyenek" vég­heg ju .ellenségben, mint annál, a, rendje. Ha­fyl-Shiy­asara az első ezer kisasszony önként jelentkezik, az esetben kom­isz katonaruhába öltöznek és szíve­sen rendelkezésére állanak a hadvezetőségnek, amely négy hét alatt minden tekintetben úgy ki­képeztet­heti őket, úgy, hogy a harctérre nyomban elindul­hatnak. Irén kisasszony és társai abban állapod­tak meg, hogy a szervezendő-első magyar -levnyez­redbe azokat a hajadonokat vesz­ik be, akit 16 éve­sek elmúltak, de Sárik életévüket még­ nem töltöt­ték be. Ha a kormány nem nagyon bíznék bennük és a komisz gúnyából ezer darabot nem akarna az ezred számára átengedni, akkor ők maguk gonds­kodnak egyenruháról, sőt fegyverzetről is. Végül ezt kérdezi a levélben tőlünk, hogy az ötletet helye­selj­ük­-e . Erre a kérdésre természetesen nem felel­hetünk­ m­ost, mint azt, hogy minden jó gondolat kö­zött ez a legjobb, minek következtében a tervezőket arra kéri:"1., hogy néhány nap lefolyása alatt állja­nak össze és mind az ezren vonuljanak föl a h­ad­testparancsnoksághoz, hogy­­azut­án az a szükséges intézkedéseket megtehesse. Óhajtjuk azonban, hogy a hadvezetőség az első magyar leányezred tisztika­rát a fiatalabb és csinosabb huszártisztek közül vá­lassza ki, mert így kétségtelenné válik, hogy ha a tisztek az­ ellenség felé­­rohannak,­ a­kissasszonyezred minden habozás nélkül követi őket. (A magyar orvosok­ és természetvizsgálók vándorgyűlése.) A­ magyar­­ orvosok és termé­szetvizsgálók vándorgyűléseinek állandó köz­ponti választmánya arról értesít, hogy ez idei nagyszebeni vándorgyűlését, a h­adi állapot mi­att a nagyszebeni bizottság­­határozata alapján kénytelen a jövő évre halasztani. A vándorgyű­lés idejéről és program­járól annak idején majd új tájékoztatót küldenek.. (Megbüntetett élelmisze-uzsorás.) Az új­pesti kapitányság Krausz Ödön rákospalotai zöldségárust élelmiszer-uzsoráért­ megbüntette tíz napi élzakléra" és s­zá­z korona pénzbüntetés­re. Krau­sz Ödön a rákospalotai piacon­ a paradi­csom kilóját, tizenhat fillér helyett húsz fillérért, a bab kilóját tizenhat, fillér helyett huszonhat fillérért árusította. (Betegség miatt a halálba.) Szombaton este Zirner Jakab kereskedő ötvenesztendős felesé­ge a Nádor­ utca 19. számú ház harmadik emele­

Next