Pesti Hírlap, 1914. augusztus (36. évfolyam, 181-211. szám)

1914-08-17 / 197. szám

1914. augusztus 17., hétfő. PESTI HÍRLAP szerződésben kötelezték magukat arra, hogy Ukrajna szabadságát biztosítsák,­­ e helyett pe­dig rabigába görnyesztették országunkat. Három évszázad óta egyre csak arra törekszik a cári politika, hogy a leláncolt Ukrajnát megfoszsza nemzeti ideáljaitól és a népet az orosz népek közé beolvassza. Egy cári ukáz elrabolta az ukrajnai néptől legfőbb kincsét, anyanyelvét. Oroszország­ban ma nincsen egyetlen nép sem, amely annyit szenvedne, mint a leigázott ukrajnai nép. A cárok telhetetlensége fenyegeti nemzeti életünket. Ukrajnának ez a kérlelhetetlen ellen­sége nem akar nyugodni addig, míg hatalmába nem kerítette egész Ukrajnát, míg van olyan ukrajnai nép is, amelynek megvannak a maga jo­gai, amelynek megvan a lehetősége a nemzeti fejlődésre. Oroszországnak a monarchia elleni háborúja meg akarja semmisíteni az ukrajnai nemzeti életet, melyet a monarchia államainak alkotmányos törvényei védenek. Oroszország győzelme a monarchia ukrajnai népei számára is ugyanazt az igát jelentené, amely alatt ma har­minc milliónyi ukrajnai nép sínylődik az orosz birodalomban. A mi utunk világos. A monarchia győzelme a mi győzelmünk is. Mennél nagyobb Oroszország bukása, annál ha­marább az Ukrajna felszabadulásának órája is. Ukrajnai nép! A nemzeti tanács tettre szólít Té­ged e pillanatban, amikor a történelemnek új kor­szaka kezdődik és amikor megvan a lehetőség arra, hogy méltó helyet vívhass ki magadnak Eu­rópa népei között. A nép minden tagjának tettek­kel, összes testi, szellemi és anyagi erejével részt kell vennie a jövő eseményekben, hogy megsem­misíthessük Ukrajna legfélelmesebb ellenségeit. A cári birodalom romjai fölött fog kisütni a sza­bad Ukrajna napja !” A második kiáltvány, mely augusztus 7-én jelent meg, többek között ezeket mondja: „Nagy idők közelegnek, nemsokára itt­­a döntő óra! Kigyulladnak a háború lángjai, me­lyek felperzselik a leláncolt népek béklyóit. Eb­ben a tűzáradatban fogamzik meg Ukrajna jö­vője. Közeleg a nagy nap, újjászületésünk napja. Az ukrajnai nép fegyverre szólítja fiait, Ukrajna szabadságáért. Az „ukrajnai nemzeti tanács" egyhangúlag elhatározza, hogy az összes lövész­egyleteket egyesíti és azok vezetését az ukrajnai hadibizottságra ruházza. Az „ukrajnai h­adibi­zottség" kizárólagos parancsnoksággal bír az ukrajnai önkéntesek fölött, akik „ukrajnai sit­echpevrer-lövészek" nevét viselik. Az ukrajnai nemzeti tanács az ukrajnai hadibizottságnak adja át a vezetést és fölszólítja a népet fegyelemre és engedelmeségre. Felszólítjuk az ukrajnai népet, fiatalt és öreget, gazdagot és eregényt, városiakat és fa­lusiakat egyaránt, hogy sorakozzanak mindnyá­jan az ukrajnai hadibizottság parancsnoksága alatt álló önkéntes-csapatok zászlai alá. E célból az ukrajnai nemzeti tanács elrendeli, hogy min­ eten községben komité alakíttassák, amelyek köz­vetlenül a hadibizottság és ennek kiküldöttei, mint teljhatalmú megbízottak, parancsnoksága alatt állanak. Ezeknek a komitéknek kötelessé­gük, a község minden lakosának a szükséges felvilágosítást megadni és az önkéntes csapatok szervezéséről a nemzeti tanácsot haladéktalanul értesíteni, továbbá a község minden ukrajnai fér­fiát, akit a cs.­is kir. hadsereg mozgósítása nem szólított fegyverbe, felhívni arra, hogy az ukraj­nai lövészek közé sorakozzék. Felszólítjuk továbbá a népet­, hogy e lövész­csapatok támogatására, különösen felfegyverke­zésére, a nemzeti tanács pénztárába adományo­kat küldjön." A megszállott orosz-lengyel területek. Bécs, aug. 16.­­A lengyel lövészifjak, a Retchspost külön tudósítójának távirata szerint, véget vetettek Orosz-Lengyelországban a rablók garázdálko­dásának, úgy hogy most már a megszállott te­rületeken teljes a rend és a nyugalom. *­r­ a Szibéria felé deportálják az idegeneket. Bécs, aug. 16. A Presse jelentése szerint az orosz kor­mány elhatározta, hogy az Oroszországban visz­szamaradt németeket Archangelszkbe depor­tálja. (Archangelszk a Dvina folyó torkolatánál fekszik, a Fehér-tenger egyik kikötője és ren­desen az előállomása a Szibériába deportálan­dó foglyoknak.) Belga kegyetlenségek. Prága, aug. 16. — Saját tudósítónktól. — Két Belgiumból ideérkezett ur elmondotta, hogy hogyan bántak el Belgiumban az idegenekkel. Mult szerdán kiutasítottak bennünket Ostendéből. Csak két órai időt adtak a város elhagyásához és halálbüntetéssel fenyegettek, ha a parancsoknak nem engedelmeskedünk. Amikor a pályaudvarhoz siettünk, németek és osztrákok ellen elkövetett le­g­irtózatosabb kegyetlenségeknek voltunk tanúi. Bisehof német pékmestert szemünk láttára botok­kal addig ütötték-verték, míg eszméletlenül le nem rogyott. A csőcselék az elalélt embert tovább ütötte, amíg csak a lelkét ki nem adta. Azután kezeit és lábait levágták. A rendőrség mindezt tétlenül nézte. Brüsszelben feltartóztatták a vonatokat, az idegeneket kiráncigálták belőle és kiszolgáltatták a csőcseléknek. Mi csak azáltal mentettük meg az életünket, hogy cseh nyelven beszéltünk és igy a tömeg, mely azt hitte, hogy oroszok vagyunk, nem bántott bennünket. Hollandiába menet különböző állomásokon katonaság jött be a kocsikba és az összes idegeneket egészen az ingig átkutatta, mi­közben a legszemérmetlenebb és legfelháboritóbb dolgok történtek. Lisz­bon, aug. 16. — Saját tudósítónktól. — Az Agenzia Stephanie jelenti: Német­ország felszólította Portugáliát, hogy vall­jon szint a jelenlegi konfliktusban. A kor­mány össze fogja hívni a parlamentet és azt a javaslatot fogja eléje terjeszteni, hogy a harcban álljon Angliának a pártjára. Németország pénzügyi készültsége. Berlin, aug. 16. A „Nordd. Alig. Ztg." hasábjain dr Helffe­rich­, a Deutsche Bank igazgatója, cikket közöl Németország pénzügyi felkészültségéről. Dr Helf­ferich­ megállapítja, hogy a most végződő moz­gósítási időszakban Németország pénzügyileg és gazdaságilag a hatalmas követelményeknek job­­ban megfelelt, mint bármely másik ország. Né­metország törtsdéi tovább működtek, mint a többi országokban. Az árfolyamcsökkenések július második felében Németországban is igen teteme­sek voltak, de mögötte maradtak a londoni főleg pedig a párisi árcsökkenéseknek. Ez­ért külö­nösen az államköh­elm­­ papírokra la u­gyan a lon­doni, sem a párisi tőzsde nem tudta a júliusi e-gudációt megejteni és kénytelenek voltak augusz­tus végére kitűzni. Ezzel szemben a berlini tőzs­de a júliusi liaurációt a bankok által nyújtott könnyítések segítségével simán végrehajtotta. A készpénzfizetési eszközök iránt mutatkozott igen nagy keresletnek a német bankok az aprópénz­ben észlelt múló és helyi hiánytól eltekintve, tel­jesen és elviselhető feltételek mellett eleget tet­tek. A birodalmi bank június 23-tól augusztus 7-éig a pénzforgalomnak több mint két milliárd márka mindennemű fizetési eszközt bocsátott rendelkezésére anélkül, hogy kamatlábát 4%-ról több mint 6%-ra emelte volna. Ezzel szemben az angol bank a kritikus időben a kamatlábat ug­rásszerűen 3 százalékról 10 százalékra emelte és erős restrinkciókat hajtott végre. A londoni­­viszonyok fenyegető kiéleződését az is jellemzi, hogy újabban az angol bank diskont üzletét csak úgy folytatja, ha az angol állam garantálja a veszteségek megtérítését A magánbankok Ang­liában és Franciaországban már-már nem voltak abban a helyzetben, hogy a közönség letétj­­ire ki­fizetéseket eszközöljenek. Franciaországban szük­séges volt a bankokat felhatalmazni, hogy kifi­zetéseiket a követeléseinek 5%-ára korlátozzák. A takarékpénztárak csak 50 koronát fizetnek 14 naponként a betétekből ki. Angliában a bankok úgy segítettek magukon, hogy augusztus 2-tól 7-ig ki sean nyitották a boltot. Augusztus 7-én azután a már augusztus 2-án kibocsátott váltó­moratóriumot nem váltószerű kötelezettségekre is kiterjesztették, ha ezek meghaladták az 5 ster­linget ilyen moratóriumokat minden hadviselő államnak Németország kivételével, továbbá szá­mos semleges európai és semleges tengerentúli államnak is be kellett hoznia. Ezzel szemben Né­metországban a bankok akadálytalanul teljesí­tették a tőlük követelt kifizetéseket és csakis a normális pénzbeszerzés és a­ birodalmi banknál való lombardirozás segédeszközeit vették igény­be. A takarékpénztárak is eleget tettek nálunk minden követelménynek. A bankoknak ez a ma­gatartása igen rövid idő alatt a közönség meg­nyugtatását eredményezte. Több nap óta a ban­koknál a mind nagyobbodó készpénzbefizetések túlhaladják a készpénzkiadásokat és a birodalmi bank pénzkészlete a hadikincscsel történt gyara­pításától is eltekintve, a rendes forgalomból is gyarapodást mutat fel. Moratórium eddig Német­országban nem rendeltetett el. A szövetségtanács csakis a már ismert intézkedéseket tette meg, melyek a külföldi moratóriumok hatásai elleni védelem szempontjából szükségesek és számos esetben, melyekben szükséghelyzet áll elő, a fi­zetési terminusok bírói úton való meghosszabbí­tását teszik lehetővé. Általános a bizalom és meg­győződés, h­ogy a moratóriumot pozitív intézke­dések révén, melyek részint az állam interven­c­ióján, részint a kölcsönös segítségen és méltá­nyosságon alapulnak, el lehet majd kerülni. Mindez bizonysága annak, hogy Németország a nagy világháborúban részes valamennyi nemzet közül eddig pénzügyileg is a legjobban tartotta magát és annak, hogy mindenütt eleven erők működnek együ­t, hogy Németország ellentálló­képességét erősítsék és az elkerülhetetlen káro­kat a legkisebb mértékig korlátozzák. A dolgozó Németországot egyetlen gondolat hatja át: nem­csak a fegyverekkel, hanem gazdaságilag és pénz­ügyileg is nekünk kell győznünk. Berlin, aug. 16. Tekintettel azokra a híresztelésekre, hogy Olaszország Németországgal és Ausztria-Ma­gyarországgal szemben kevéssé barátságos ma­gatartást tanúsít az olasz kormány megbízta itteni ügyvivőjét, hogy ezeket a híreszteléseket cáfolja meg Az olasz ügyvivő ennek következ­tében megjelent a külügyi hivatalban és kijelen­tette, hogy a fenti híresztelések alaptalanok. Olaszország visszahívta skutarii különít­ményét. Róma, aug. 16. A Messagero jelenti: Miután a hatalmak Skutariból visszahívták különítményeiket, Olaszország is visszahívta az övét. Forradalom előtt. Bécs, aug. 16. Ni Egy diplomata, aki most tért vissza Pa­risból, azt közli a Reichsposttal, hogy Fran­ciaországot a háború kitörése meglepetéssze­rűen érte. A francia hadsereg első nagy vere­sége után kétségtelenül ki fog törni Franciaor­szágban a forradalom. Franciaország az őrület sodrában. Salzburg, aug. 16. Dr Lommasch Henrik egyetemi tanár, a há­gai választott bíróság tagja, érdekes nyilt levelet intézett M. Angagneur francia közoktatásügyi mi­niszterhez. 5

Next