Pesti Hírlap, 1914. augusztus (36. évfolyam, 181-211. szám)
1914-08-17 / 197. szám
1914. augusztus 17., hétfő. PESTI HÍRLAP szerződésben kötelezték magukat arra, hogy Ukrajna szabadságát biztosítsák, e helyett pedig rabigába görnyesztették országunkat. Három évszázad óta egyre csak arra törekszik a cári politika, hogy a leláncolt Ukrajnát megfoszsza nemzeti ideáljaitól és a népet az orosz népek közé beolvassza. Egy cári ukáz elrabolta az ukrajnai néptől legfőbb kincsét, anyanyelvét. Oroszországban ma nincsen egyetlen nép sem, amely annyit szenvedne, mint a leigázott ukrajnai nép. A cárok telhetetlensége fenyegeti nemzeti életünket. Ukrajnának ez a kérlelhetetlen ellensége nem akar nyugodni addig, míg hatalmába nem kerítette egész Ukrajnát, míg van olyan ukrajnai nép is, amelynek megvannak a maga jogai, amelynek megvan a lehetősége a nemzeti fejlődésre. Oroszországnak a monarchia elleni háborúja meg akarja semmisíteni az ukrajnai nemzeti életet, melyet a monarchia államainak alkotmányos törvényei védenek. Oroszország győzelme a monarchia ukrajnai népei számára is ugyanazt az igát jelentené, amely alatt ma harminc milliónyi ukrajnai nép sínylődik az orosz birodalomban. A mi utunk világos. A monarchia győzelme a mi győzelmünk is. Mennél nagyobb Oroszország bukása, annál hamarább az Ukrajna felszabadulásának órája is. Ukrajnai nép! A nemzeti tanács tettre szólít Téged e pillanatban, amikor a történelemnek új korszaka kezdődik és amikor megvan a lehetőség arra, hogy méltó helyet vívhass ki magadnak Európa népei között. A nép minden tagjának tettekkel, összes testi, szellemi és anyagi erejével részt kell vennie a jövő eseményekben, hogy megsemmisíthessük Ukrajna legfélelmesebb ellenségeit. A cári birodalom romjai fölött fog kisütni a szabad Ukrajna napja !” A második kiáltvány, mely augusztus 7-én jelent meg, többek között ezeket mondja: „Nagy idők közelegnek, nemsokára itta döntő óra! Kigyulladnak a háború lángjai, melyek felperzselik a leláncolt népek béklyóit. Ebben a tűzáradatban fogamzik meg Ukrajna jövője. Közeleg a nagy nap, újjászületésünk napja. Az ukrajnai nép fegyverre szólítja fiait, Ukrajna szabadságáért. Az „ukrajnai nemzeti tanács" egyhangúlag elhatározza, hogy az összes lövészegyleteket egyesíti és azok vezetését az ukrajnai hadibizottságra ruházza. Az „ukrajnai hadibizottség" kizárólagos parancsnoksággal bír az ukrajnai önkéntesek fölött, akik „ukrajnai sitechpevrer-lövészek" nevét viselik. Az ukrajnai nemzeti tanács az ukrajnai hadibizottságnak adja át a vezetést és fölszólítja a népet fegyelemre és engedelmeségre. Felszólítjuk az ukrajnai népet, fiatalt és öreget, gazdagot és eregényt, városiakat és falusiakat egyaránt, hogy sorakozzanak mindnyájan az ukrajnai hadibizottság parancsnoksága alatt álló önkéntes-csapatok zászlai alá. E célból az ukrajnai nemzeti tanács elrendeli, hogy min eten községben komité alakíttassák, amelyek közvetlenül a hadibizottság és ennek kiküldöttei, mint teljhatalmú megbízottak, parancsnoksága alatt állanak. Ezeknek a komitéknek kötelességük, a község minden lakosának a szükséges felvilágosítást megadni és az önkéntes csapatok szervezéséről a nemzeti tanácsot haladéktalanul értesíteni, továbbá a község minden ukrajnai férfiát, akit a cs.is kir. hadsereg mozgósítása nem szólított fegyverbe, felhívni arra, hogy az ukrajnai lövészek közé sorakozzék. Felszólítjuk továbbá a népet, hogy e lövészcsapatok támogatására, különösen felfegyverkezésére, a nemzeti tanács pénztárába adományokat küldjön." A megszállott orosz-lengyel területek. Bécs, aug. 16.A lengyel lövészifjak, a Retchspost külön tudósítójának távirata szerint, véget vetettek Orosz-Lengyelországban a rablók garázdálkodásának, úgy hogy most már a megszállott területeken teljes a rend és a nyugalom. *r a Szibéria felé deportálják az idegeneket. Bécs, aug. 16. A Presse jelentése szerint az orosz kormány elhatározta, hogy az Oroszországban viszszamaradt németeket Archangelszkbe deportálja. (Archangelszk a Dvina folyó torkolatánál fekszik, a Fehér-tenger egyik kikötője és rendesen az előállomása a Szibériába deportálandó foglyoknak.) Belga kegyetlenségek. Prága, aug. 16. — Saját tudósítónktól. — Két Belgiumból ideérkezett ur elmondotta, hogy hogyan bántak el Belgiumban az idegenekkel. Mult szerdán kiutasítottak bennünket Ostendéből. Csak két órai időt adtak a város elhagyásához és halálbüntetéssel fenyegettek, ha a parancsoknak nem engedelmeskedünk. Amikor a pályaudvarhoz siettünk, németek és osztrákok ellen elkövetett legirtózatosabb kegyetlenségeknek voltunk tanúi. Bisehof német pékmestert szemünk láttára botokkal addig ütötték-verték, míg eszméletlenül le nem rogyott. A csőcselék az elalélt embert tovább ütötte, amíg csak a lelkét ki nem adta. Azután kezeit és lábait levágták. A rendőrség mindezt tétlenül nézte. Brüsszelben feltartóztatták a vonatokat, az idegeneket kiráncigálták belőle és kiszolgáltatták a csőcseléknek. Mi csak azáltal mentettük meg az életünket, hogy cseh nyelven beszéltünk és igy a tömeg, mely azt hitte, hogy oroszok vagyunk, nem bántott bennünket. Hollandiába menet különböző állomásokon katonaság jött be a kocsikba és az összes idegeneket egészen az ingig átkutatta, miközben a legszemérmetlenebb és legfelháboritóbb dolgok történtek. Liszbon, aug. 16. — Saját tudósítónktól. — Az Agenzia Stephanie jelenti: Németország felszólította Portugáliát, hogy valljon szint a jelenlegi konfliktusban. A kormány össze fogja hívni a parlamentet és azt a javaslatot fogja eléje terjeszteni, hogy a harcban álljon Angliának a pártjára. Németország pénzügyi készültsége. Berlin, aug. 16. A „Nordd. Alig. Ztg." hasábjain dr Helfferich, a Deutsche Bank igazgatója, cikket közöl Németország pénzügyi felkészültségéről. Dr Helfferich megállapítja, hogy a most végződő mozgósítási időszakban Németország pénzügyileg és gazdaságilag a hatalmas követelményeknek jobban megfelelt, mint bármely másik ország. Németország törtsdéi tovább működtek, mint a többi országokban. Az árfolyamcsökkenések július második felében Németországban is igen tetemesek voltak, de mögötte maradtak a londoni főleg pedig a párisi árcsökkenéseknek. Ezért különösen az államköhelm papírokra la ugyan a londoni, sem a párisi tőzsde nem tudta a júliusi e-gudációt megejteni és kénytelenek voltak augusztus végére kitűzni. Ezzel szemben a berlini tőzsde a júliusi liaurációt a bankok által nyújtott könnyítések segítségével simán végrehajtotta. A készpénzfizetési eszközök iránt mutatkozott igen nagy keresletnek a német bankok az aprópénzben észlelt múló és helyi hiánytól eltekintve, teljesen és elviselhető feltételek mellett eleget tettek. A birodalmi bank június 23-tól augusztus 7-éig a pénzforgalomnak több mint két milliárd márka mindennemű fizetési eszközt bocsátott rendelkezésére anélkül, hogy kamatlábát 4%-ról több mint 6%-ra emelte volna. Ezzel szemben az angol bank a kritikus időben a kamatlábat ugrásszerűen 3 százalékról 10 százalékra emelte és erős restrinkciókat hajtott végre. A londoniviszonyok fenyegető kiéleződését az is jellemzi, hogy újabban az angol bank diskont üzletét csak úgy folytatja, ha az angol állam garantálja a veszteségek megtérítését A magánbankok Angliában és Franciaországban már-már nem voltak abban a helyzetben, hogy a közönség letétjire kifizetéseket eszközöljenek. Franciaországban szükséges volt a bankokat felhatalmazni, hogy kifizetéseiket a követeléseinek 5%-ára korlátozzák. A takarékpénztárak csak 50 koronát fizetnek 14 naponként a betétekből ki. Angliában a bankok úgy segítettek magukon, hogy augusztus 2-tól 7-ig ki sean nyitották a boltot. Augusztus 7-én azután a már augusztus 2-án kibocsátott váltómoratóriumot nem váltószerű kötelezettségekre is kiterjesztették, ha ezek meghaladták az 5 sterlinget ilyen moratóriumokat minden hadviselő államnak Németország kivételével, továbbá számos semleges európai és semleges tengerentúli államnak is be kellett hoznia. Ezzel szemben Németországban a bankok akadálytalanul teljesítették a tőlük követelt kifizetéseket és csakis a normális pénzbeszerzés és a birodalmi banknál való lombardirozás segédeszközeit vették igénybe. A takarékpénztárak is eleget tettek nálunk minden követelménynek. A bankoknak ez a magatartása igen rövid idő alatt a közönség megnyugtatását eredményezte. Több nap óta a bankoknál a mind nagyobbodó készpénzbefizetések túlhaladják a készpénzkiadásokat és a birodalmi bank pénzkészlete a hadikincscsel történt gyarapításától is eltekintve, a rendes forgalomból is gyarapodást mutat fel. Moratórium eddig Németországban nem rendeltetett el. A szövetségtanács csakis a már ismert intézkedéseket tette meg, melyek a külföldi moratóriumok hatásai elleni védelem szempontjából szükségesek és számos esetben, melyekben szükséghelyzet áll elő, a fizetési terminusok bírói úton való meghosszabbítását teszik lehetővé. Általános a bizalom és meggyőződés, hogy a moratóriumot pozitív intézkedések révén, melyek részint az állam intervencióján, részint a kölcsönös segítségen és méltányosságon alapulnak, el lehet majd kerülni. Mindez bizonysága annak, hogy Németország a nagy világháborúban részes valamennyi nemzet közül eddig pénzügyileg is a legjobban tartotta magát és annak, hogy mindenütt eleven erők működnek együt, hogy Németország ellentállóképességét erősítsék és az elkerülhetetlen károkat a legkisebb mértékig korlátozzák. A dolgozó Németországot egyetlen gondolat hatja át: nemcsak a fegyverekkel, hanem gazdaságilag és pénzügyileg is nekünk kell győznünk. Berlin, aug. 16. Tekintettel azokra a híresztelésekre, hogy Olaszország Németországgal és Ausztria-Magyarországgal szemben kevéssé barátságos magatartást tanúsít az olasz kormány megbízta itteni ügyvivőjét, hogy ezeket a híreszteléseket cáfolja meg Az olasz ügyvivő ennek következtében megjelent a külügyi hivatalban és kijelentette, hogy a fenti híresztelések alaptalanok. Olaszország visszahívta skutarii különítményét. Róma, aug. 16. A Messagero jelenti: Miután a hatalmak Skutariból visszahívták különítményeiket, Olaszország is visszahívta az övét. Forradalom előtt. Bécs, aug. 16. Ni Egy diplomata, aki most tért vissza Parisból, azt közli a Reichsposttal, hogy Franciaországot a háború kitörése meglepetésszerűen érte. A francia hadsereg első nagy veresége után kétségtelenül ki fog törni Franciaországban a forradalom. Franciaország az őrület sodrában. Salzburg, aug. 16. Dr Lommasch Henrik egyetemi tanár, a hágai választott bíróság tagja, érdekes nyilt levelet intézett M. Angagneur francia közoktatásügyi miniszterhez. 5