Pesti Hírlap, 1914. augusztus (36. évfolyam, 181-211. szám)

1914-08-17 / 197. szám

6 PESTI HÍRLAP 1914. augusztus 17., hétfő. — Miniszter úr — mondja a nyilt levél — meg nincs két hónapja, hogy a legnagyobb ameri­kai egyetem elnökének, Murray Butler békeapostol tiszteletére rendezett banketten ön volt az, aki fel­emelő szavakkal emlékezett meg az emberiség leg­főbb javáról, a békéről. Franciaország szellemi elit­jének megjelent legkiválóbbjai viharos helyesléssel kísérték az ön szavait és az idegen, aki az önök po­litikai érzelmeitől távol volt, szintén úgy érezte, hogy tapsolni kell a békeszózatnak. És most? Min­den remény, minden észszerűség és igazságosság megsemmisült — első­sorban és legnagyobbrészt Franciaország eljárása által. Az is gyalázatos, hogy Oroszország egy szervezeti orgyilkos bandának, Szerbiának, védelmére állt, de Franciaország még szomorúbb meglepetést okozott az emberiségnek. Az a francia nép, amely az emberiség kulturfejlő­désének legértékesebb eleme volt, háborús őrületbe dobta magát a cári birodalomért, olyan országért, melynek törekvései az övével teljesen ellentétesek és amely politikai eszközül a gyilkosságot állandó­sította. De ma erről nem akarok önnel számolni. Az európai őrület megindult számom útján és az már ott fel nem tartóztatható. De ha már h­áború kell hogy legyen, akkor önnek, miniszter úr, a francia kulturöntudat érde­kében igen fontos kötelességei vannak. Kötelessége önnek odatörekedni, hogy a háború borzalmait gaz­ságok ne tetézzék, amelyek a háború érdekében amúgy sem szükségesek. Az önök Rousseau-ja volt az, aki felállította a tételt, hogy a háború állam­nak államhoz való viszonya és nem szabad, hogy a békés polgárok életkörülményeit érintse. Hogy tartották be önök eddig prófétájuk híres mondá­sát? Mielőtt még a háború megindult volna, a pá­risi mob — közte nemcsak azok, akik éheznek és rosszul öltözöttek — védtelen németeket, osztráko­kat, magyarokat és németül beszélő svájciakat nyílt utcán és saját lakásukon szégyenletes módon bán­talmaztak gyaláztak. A francia államhatalom nem sietett a megtámadott külföldi magánszemé­lyek védelmére. Meg vagyok győződve, hogy ezt az eljárást a franciák milliói és különösen azok, akik a nemzetközi konferenciákon hazájuk dicsőségére Franciaországot képviselték,­­ nem helyeslik és a legnagyobb mértékben rosszalják. Ezeknek azonban nincsen hatalmuk­ arra, hogy rosszal­ásukat kifejezésre juttassák. Az ön kö­telessége, miniszter úr, hogy a szép szavakat, me­lyeket nem régen mondott, tettekre váltsa és min­den igyekezetével odahasson, hogy azokat a szabá­lyokat, amelyek a nemzetek között a hadvezetésre nézve irányadók és amelynek teoretikus kiképzé­sére az ön nemzete annyit tett, be is tartassa, nem­csak a fenyegetett idegenek szempontjából, hanem a saját ifjúsága érdekében is, mert különben ifjú­ságuk egészen eldurvul. Kövessék a mi nemes csá­szárunk példáját, aki a háború elején a foglyul esett szerb vezérkari főnököt szabadon eresztette. Ennyi nemességet önöktől nem is várunk, de igenis elvárjuk, hogy a békés idegenekkel ne komiszkod­janak és ne rabolják ki őket. Halálraítélt kém. Páris, aug. 16. A haditörvényszék egy francia kereske­delmi alkalmazottat, akit in flagranti kémkedé­sen értek, halálra ítélt. Még egy török Dreadnought angol szolgá­latban. Konstantinápolyi híradás szerint az an­golok lefoglalták a Törökország részére épült „Rashadieh" nevű második Dreadnoughtot s a két, egyenkint 1750 tonnás torpedóüzet is, ame­lyek árát pedig a török kormány már meg is fizette. A már előbb lefoglalt „Sultan Osman" és a „Reshadieh" hadihajókat nyomban beso­rozták az angol hajórajba s ma már „Agin­court" illetve „Erin" név alatt szolgálatot tel­jesítenek. Nagybritannia eljárása nagy elkese­redést és visszatetszést kelt egész Törökország­ban. Az angol-török feszültség, London, aug. 16. A Reuter-ügynökség azt a lapjelentést, hogy Anglia Törökországhoz ultimátumot inté­zett, valótlannak jelenti ki. 4 Új hadügyminiszter: Stockholm, aug. 16. S Hammarskjöld miniszterelnök lemondott a hadügyminiszterségről. Hadügyminiszterré Mörcke ezredest, az eddigi tárcanélküli minisz­tert nevezték ki. Hammarskjöld megmarad mi­niszterelnöknek. Sven Hedin agitációs körútja az oroszok ellen. Stockholm, aug. 18. Sven Hedin agitációs körútra készül Skan­dinávián keresztül és föl akarja szólítani a né­pet, hogy Ausztria-Magyarország és Németor­szág iránt érzett rokonszenvét váltsa tettekre, hogy idejében elháríthassa az Oroszország felől fenyegető veszélyt. Sven Hedin hangsúlyozza, hogy ő nem gyűlöli az oroszokat, csak kötelessé­ge, hogy honfitársait figyelmeztesse a veszélyre. Amióta Anglia új rezsimet kezdett, a svédeknek kettős okuk van az aggodalomra, mert Oroszor­szág észak felé keres kijárót a szabad tengerre. Tiharyi hangulat Swab­bart, Basel, aug. 16. A Frankfurter Zeitung tudósítója le­írja, hogy milyennek találta Svájcot a mozgó­sítás elrendelése után: az ország nyugati ré­szén még most is átutazóban vannak hazatérő francia hadkötelesek, akik nagy késéssel és csak immel-ámmal mennek hazájukba a zász­lók alá. Egy francia őrnagy Davosban a követ­kezőket mondotta: — Ezt a háborút Németországgal nem Elzászért viseljük, hanem a szerb orgyilkosok­ért. Épen azért, ha tisztességes emberek aka­runk maradni, akkor ebben a háborúban nem szerzünk jogokat Elzász-Lothar­ingiára! Az utakat, hidak és alagutak bejáratait szuronyos svájci katonák őrzik. A francia határ felé sűrű katonai kordon áll, amelynek egyes tagjai hangtávolságra vannak egymástól. A pálya­udvarokat katonák őrzik. Kettős őrség áll a be­járatok előtt, aki nem akar utazni, nem léphet be. A svájci községekben óráról-órára katonai parancsokat olvasnak föl. Mindenki katona itt és a községi dobos hirdeti ki a legújabb kato­nai rendelkezéseket. A hadbavonulás napján csak a muníció kiosztására kerül sor, mert ma már mindenki katonai egyenruhában van Svájcban. Baselben megvertek egy embert, aki nem nyilatkozott szépen Vilmos német császárról. A svájci nép hangulata teljesen Németország és a monarchia mellett nyilvá­nul meg. Francia kémek. Köln, aug. 16. — Saját tudósítónktól. — A Kölnische Volkszeitung magánlevelet kapott Svájcból amely szerint Baselben fran­cia kémösszeesküvést fedeztek föl és tíz kémet, akiknél több mint ötven postagalamb volt, el­fogták. Lefoglaltak továbbá egy Belfortból ér­kezett automobilt, melyben a kémkedés egész programmját megtalálták. Az automobilban sok bombát is találtak. A kémeket a baseli fog­házba zárták. Néhány nap előtt észrevették, hogy postagalambokat bocsátanak föl és az emiatt megindított nyomozás alkalmával fe­dezték föl a kémirodát. A monarchia és a háború. A király előtt. Bécs, aug. 16. Ő felsége tegnap délelőtt Károly Ferenc József és Frigyes főhercegeket, Krobatin had­ügyminisztert és báró Bolfras főhadsegédet, délután pedig gróf Berchtold külügyminisztert külön kihallgatáson fogadta. Bécs, aug. 16. Gróf Szapáry Frigyes, a monarchiának Pétervárról visszahívott nagykövete, aki Svéd­országon és Németországon át tegnap Bécsbe érkezett, ma délelőtt ő felségénél különkihallga­táson jelent meg.­ ­ Bécs, aug. 16. A király ma délelőtt Schönbrunnban kü­lön kihallgatáson fogadta gróf Stu­rgkh Károly osztrák miniszterelnököt. Azután gróf Berch­told Lipót közös külügyminiszter jelent meg e ínségénél külön kihallgatáson. A trónörökös születésnap­ja. Bécs, aug.­ló. Károly Ferenc József főherceg-trónörö­kös holnap, augusztus 17-én, lesz huszonhét éves. A trónörökös már ma számtalan gratu­lációt kapott. A Fremdenblatt vezércikkben üdvözli a trónörököst születése napja alkalmá­ból és kiemeli a trónörökös rendkívüli emberi és katonai erényeit. A lap egyúttal közli, hogy a király születése napján a bécsi helyőrség ka­tonai parádéja a háborúra való tekintettel el­marad. Károly Ferenc József főherceg trónörökös küszöbön álló születésnapja alkalmából a Fremden­blatt a következőket írja: A trónörökös mint katona ő felsége lovagias személyében látta mindig követendő példáját, épp úgy, amint mindig lebilincselték minden jó és szép iránt fogékony lelkét a habsburg lotharingiai ház hadvezéreinek, különösen Károly főhercegnek, az asperni hősn­rk dicsőséges tradíciói. Maga a Károly főherceg név sokatmondó jelentőséggel bír arra nézve, hogy a monarchia komoly időkben mit vár­hat az ifjú trónörököstől. Tekintettel arra, hogy a trónörökös és fenséges neje, Zita hercegnő egész Ausztria szívét megnyerték, egészen bizonyos, hogy a holnapi világtörténelmi időkben megünneplendő születésnapján a legszívélyesebb szerencsekivonla­tokban lesz része. A letartóztatott és szabadon bocsátott konzul. Bécs, aug. 16. Mint már jelentettük, a hatóságok letar­tóztatták Igelström volt sarajevói orosz konzult, viszonzásul a mi pétervári nagykövetségünk hi­vatalnokainak népjogellenes letartóztatására. Miután időközben kiderült, hogy Igelström sú­lyos beteg, elrendelték azonnali szabadlábra he­lyeztetését. Akik önként jelentkeznek. A háború tartamára önként belépni óhaj­tó egyének a felvételre irányuló kérelmeikkel elárasztják a honvédelmi minisztériumot. Az ön­ként belépni óhajtó egyének a kérvény gyor­sabb elintézése érdekében helyesebben cselek­szenek, ha kérelmükkel aszerint, amint a közös hadsereghez vagy a honvédséghez akarnak be­lépni, a tartózkodási helyükön levő vagy ahhoz legközelebb eső közös hadseregbeli vagy hon­védkiegészítő parancsnoksághoz fordulnak, mert azok vannak hivatva a szükséges felvilá­gosításokat megadni és az önként jelentkezőket besorozni. A köztünk maradt oroszok. Trencsénteplic, aug. 16. Trencsénteplícen negyvennél több orosz­országi fürdővendég rekedt, akik ugyan a für­dőhelyről nem távozhatnak, de a legudvaria­sabb bánásmódban részesülnek. A király válasza a haditudósítók hódolatára. Bécs, aug. 16. Hivatalos jelentés szerint a sajtó-hadiszállás parancsnoka, Hoen ezredes, a következő táviratot kapta: » cs. és kir. apostoli felsége a haditudósítók hódolatát legkegyelmesebben köszönettel tudomá­sul vette. Bolfras gyalogsági tábornok." A király választáviratát Hoen ezredes az ösz­szegyült haditudósítóknak felolvasta, akik azt ő felsége viharos éltetésével fogadták. Öt millió arany. Salzburg, aug. 16. — Saját tudósitónktól. — A Salzburger Volksblatt jelenti a hó 13-iki kelettel. Tegnap és ma Salzburgon át öt­venhárom ládácskában öt millió frank aranyat szállítottak. Ezt az aranyszállítmányt az osz­trák-magyar bank még a háború kitörése előtt küldte Párisba a Landerbank ottani fiókjának. A szállítmány a háború kitörésekor szerencsé­re még nem érte el Franciaországot, mert kü­lönben a franciák a pénzt elkobozták­ volna. A szállítmányt Németországban föltartóztatták és a berlini osztrák-magyar nagykövetség rendel­

Next