Pesti Hírlap, 1914. augusztus (36. évfolyam, 181-211. szám)
1914-08-23 / 203. szám
10 PESTI HÍRLAP ,1914. augusztus 23., vasárnap. Oberhausenből Duitsburgba, majd innen autón Düsseldorfba utaztunk. Az egész Rajna mentén példátlan rendet találtunk, Düsseldorf és Köln — ezek a nagy városok — maga a megtestesült nyugalom. Az uton katonatisztek társaságában voltunk, akik büszkén, lelkesülten mondották: „Die Welt wird erst jetzt wissen, wer wir sind und was wir haben! . . .' ' Tizennyolcadikán léptünk először, Passauban, osztrák földre. A vonatok természetesen most mindenütt nagyon lassan haladnak, s így történt, hogy csak pénteken éjjel érkeztünk meg Budapestre. — Mint említettem is, Malmaisonban birtokom és villám van. Csak a legszükségesebb holmikat tudtuk a nagy sietségben magunkkal hozni, csaknem mindenünk kint maradt Franciaországban. Kiutazásom előtt megkértem malmaisoni szomszédomnak, egy Tuck nevű amerikai milliárdosnak, intendánsát, hogy „távollétem" alatt viselje gondját birtokomnak. Hogy ez a távollét meddig fog tartani, ki tudná megmondani? . . . Nagyon sok összeköttetés fűz a francia fővároshoz, ahol évtizedeket töltöttem. Az utóbbi két évben ugyan már elhatároztam, hogy vissza fogok vonulni a közpályától . . . Dr Sonnenfeld Zsigmond, aki mint ismeretes — a báró Hirsch-féle külföldi, főleg amerikai kolonizációnak vezetője, Páris legelőkelőbb köreinek ismert és becsült tagja, aki egyszersmind alapos ismerője a francia viszonyoknak is. Kérésünkre az alábbiakban volt szíves vázolni azt a viszonyt, amely "Franciaországot pénzügyi tekintetekben Oroszországhoz köti. Köztudomású, hogy több mint tizenhét milliárdra rúg az az összeg, melyet a franciák orosz értékpapírokban helyeztek el. Ebben az óriási összegben nemcsak a francia nagytőkések vannak érdekelve, hanem a népnek legalsóbb rétegei is, melyek egy hosszú élet megtakarított keresményét fektették be ezekbe a kétes értékekbe. Különösen a Credit Syranais volt az, amely ágensei, désnarcheur-jei útján, úgyszólván házról-házra járva, elárasztotta a kisembereket az orosz járadékkal. Franciaországra nézve tehát valóságos katasztrófát jelentene Oroszország ,veresége,, mert nemcsak a francia pénzügyek bomlásától, hanem egyenesen forradalomtól kellene tartania. Végül, mikor munkatársunk csodálkozásának adott kifejezést alóírnt, hogy a franciák vele szemben is, aki oly hosszú idő óta élt közöttük, ilyen kis Bnéletlenül jártak el, dr Schrmnfekl a következőket mondotta: — Nem kételkedem benne, hogy összeköttetéseimnél fogva sikerült volna kijárnom, hogy Párisban maradhassunk. Hiszen a légion d'honneur tagja vagyok, azonkívül számos előkelő francia tudományos és társadalmi egyesületnek a tagja is. Többek között benső barátságban vagyik Paul Doumer francia szenátuorral, Léon Bourgerois-val, akadémikusokkal . . . Azonban egy perceig sem akartam Franciaországban maradni akkor,amikor kitört közötte és hazám között az ellenségeskedés. Becsületbeli kötelességemnek tartottam tehát a hazautazást, ésőt deszkával fedték be, amelyen a koporsót le fogják csúsztatni, hogy VI. Péter koporsója mellé, a Szent Péter szoborral szemben helyezzék nyugalomra. Az esti fél hat órakor tartandó temetési szertartáshoz háromszáz belépőjegyet bocsátottak ki a diplomáciai kar tagjainak, a nemességnek és a pápai udvartartásnak. Az első beszentelés. Róma. aug. 22. Délelőtt tíz órakor a Szent Péter-templomban volt a pápa holttestének első beszentelése, amit a vatikáni káptalan végzett. Monsignore Coppetelli konstantinápolyi patriarcha misét celebrált. A kápolna közepén állt a katafalk sok koszorútól övezve és felette a tiarával. A misén nagyszámú közönség vett részt. A templom földalatti helyiségeiben elkészült a pápa sírhelye az úgynevezett Salvatorello kápolnában, ahol IX. Henrik, III. Jakab, és III. Károly földi maradványai is nyugosznak. Halotti jegyzőkönyv, Róma, aug. 22. Colonna hercegnek, Róma polgármesterének, dolgozószobájában ünnepélyes módon jegyzőkönyvet vettek fel a pápa haláláról. Az okiratot azután ezüst veretű, selyem bélésű fekete bőrmappába zárták. A ceremónia befejeztével a pápai udvar képviselője a camerlengo megbízásából a szentszék nevében köszönetet mondott a községtanácsnak a mostani gyászos alkalommal kifejezésre juttatott* nemes magatartásáért. Colonna herceg polgármester kijelentette, hogy a községtanács csak szomorú kötelességét teljesítette. A temetés, Róma, aug. 22. Este hat órakor a Szent Péter-templom papsága a Giuglia-kápolna énekkarával a Szent Péterbazilikának a szentségekről elnevezett kápolnájába ment, ahonnan miután Ceppetelli patriarcha beszentelte a halottat, a koporsót hat fekete csuklyás mediárius a kórus kápolnájába vitte, ahol három koporsó és egy bíborral bevont asztal volt elkészítve. A kápolnában, ahol huszonhárom bíboros és a diplomáciai kar gyűlt egybe, a nemesi gárda teljesített díszszolgálatot. Hat óra húsz perckor érkezett a menet a kápolnába. Az énekkar a miseteret énekelte. Közben a holttestet az asztalra tették. A jelenlévők mély meghatottsága közepette szentelte be a káptalan dékánja a holttestet, mire a sediárisasok vörös damaszt térítőbe burkolták a halottat és a ciprusfából készült koporsóba helyezték. Ezután monsignore Galli gyászbeszédet mondott. Majd a palota alprefektusa fehér fátyollal borította le a pápa arcát. Hat óra 50 p.-kor zárták le az első koporsót, miközben a nemesi gárda és a palotaőrség tisztelgett. Della Volpe bíboros camerlengo és Mery del Val bíboros államtitkár, valamint monsignore Ranuzzi di i Banchi majordomus lepecsételték a koporsót, amelybe betették az elsőt. A menet ezután a nemesi testőrség kíséretében újra megindult. A koporsót kis kocsira helyezték. A bazilika őrei az oltárig vitték a kocsit, ahol a koporsót daruval lebocsátották a bazilika földalatti folyosójába. A bíborosok ezután visszavonultak. A vicegerens újra beszentelte a koporsót, amelyet a bazilika őrei elhelyeztek az ideiglenes sírboltban. Ezzel a szertartás véget ért. X. Pius reménye, Bécs, aug. .22. Római híradás szerint X. Pius pápa meghagyta a Collegium Germanico Hungaricum tagjainak, hogy imádkozzanak a győzelemért, hogy vereséget szenvedjenek a keresztényellenes hatalmak. A haldokló szentatya azzal a reménynyel hunyta le örökre a szemét, hogy azok a nemzetek fognak diadalmaskodni, amelyek istenhez való fohászkodással vonultak harcba. Ausztria-Magyarország és Németország. Pápaválasztás előtt. Róma, aug. 22. A Tribuna jelenti: Della Volpe bíboros kamarás formálisan biztosított arról, hogy a konklávét legkésőbb augusztus 31-én megnyitják. Azt hiszik, hogy a konklávé csak igen rövid ideig fog tartani és hogy az új pápát szeptember 3-án vagy 4-én megválasztják. " Róma, aug. 22. A bíborosok ma tartották második tanácskozásukat, amelyről semmit sem árulnak el. A Tribuna szerint a bíborosok úgy határoztak, hogy a konklávét a szokásos formák közt és az apostoli szervezetnek megfelelően a X. Pius pápa új határozatainak figyelembevételével fogják megtartani. Roma, aug. 22. A Tribuna írja: A kohklaveban sem német, sem francia párt nem lesz, hanem X. Pius pápa vallásos iránya fog megnyilatkozni, amely mellőzte a nagy politikát. Három csoportot lehet majd meg A pápa temetés®. Szombaton délután hat óraikor temették el Rómában X. Pius pápát, a katholikus dogmáknak ezt a lelkes és buzgó megszilárdítóját. A végtisztesség, ha nem is nyilvánult meg benne a gyásznál, minden dús pompája, fényes volt már csak a részvét impozáns megnyilatkozása miatt is. Megkondult az örök város valamennyi harangsír és egész népvándorlás indult mrig a Szent Péter székesegyház felé. Öreg este lett, mire a bazilika hűs mélyén bezárult a sírbolt és most már ott pihen elődei között bebalzsamozatlan testtel Sarto Giuseppe, egy csöndes kis lombardiai falu szülötte, Velence rajongója, aki igaz híve volt- a hármasszövetségnek és még a halálos ágyán is kifejezte azt a reménységét, hogy a monarchia és Németorság hadai lesznek a győztesek a keresztéyellenes államokkal szemben. rommánckiklít a ravatalhoz. Róma, aug. 22. Regel hét órakor megnyitották a Szent Péter-bazilika kapuit, mire nagy tömeg özönlött a templomba, hogy megtekintse a pápa holttestét. Arendre karabinierik és rendőrök ügyeltek fel. A Szent Péter-téren katorfiság teljesít szolgálatot. A temetésre vonatkozó előkészületi munkálatokat megkezdették. A földalatti helyiségekbe vezető lép különböztetni. Az egyik a konzervatív jobbpárt, amelynek jelöltje de Lai, főválasztói pedig Billot, esetleg Mery del Val, Levin és Dubillard. A másik , a balpárt, amely a modern irányzatok felé hajlik és amelynek jelöltjei Gasparri, a híres jogász, továbbá Maffi és Ferrari, főválasztói pedig Alliardi, Cassotta, Della Chiesa, Amnetto és Bourno. Ehhez a párthoz tartoznak a német, az osztrák és a magyar bíborosok, a kölni és a prágai bíboros kivételével. A harmadik a centrumpárt, amely a mérsékelt iozatot követi és amelynek jelöltjei Ferrato, Pompili, Sorrazini és ekő helyen Gotti, aki azonban már nagyon öreg. Ennek a csoportnak még nincsenek főválasztói. A Tribuna azt hiszi, hogy a legnagyobb kilátásai a centrumpárt egyik jelöltjének, különösen Ferratonak vannak. Prohászka Ottokár pásztorlevele, Székesfehérvár, aug. 22. X. Pius pápa haláláról Prohászka Ottokár székesfehérvári megyés püspök pásztorlevelet adott ki. Ünnepélyes gyászistentisztelet, a székesegyházban 25-én lesz. Színház és zene. (Királyszínház.) A Ferenc József azt üzente című alkalmi darab szombati előadásain Fedák Sári is föllépett Mici szerepében és néhány pompás, hazafias kiszólásával, valamint a háromszínű zászlóról énekelt nóta lendületes előadásával határtalan lelkesedést keltett. A többi szereplőnek 1s bőven jutott a nagyszámú közönség zajos tapsából. * (A m. kir. operaház) szeptember hó első felében kezdi előadásait. A színháznak mintegy hetven tagja bevonult katonai szolgálatra: gróf Bánffy Miklós kormánybiztos az automobilcsapatokhoz, Hevesi Sándor főrendező mint népfölkelő, a szólisták közül pedig Venczell Béla, Pogány Ferenc, Pusztai Sándor és Bihar Sándor a gyalogsághoz. Behivattak továbbá a kardalosok közül: Csillag Lipót, Kollmann Emil, Földesi Ernő, Vértes László, Rónai Sándor, Somogyi Dezső, Lakatos Sándor, Körmendi József, Rádai József, Ivodolányi Alajos, Hubai Zsiga és Izsó Zoltán; a tisztviselők közül Mikulás Dezső és Tordán Sándor és a műszaki személyzetből is mintegy negyvenen. * (A Medgyaszay-kabarét megnyitója) pótszékesen zsúfolt nézőtér előtt folyt le szombaton este; a direkció rendkívül friss, ötletes és úgyszólván minden számában aktuális, mindazonáltal változatos műsorral szolgált. A pompás műsort Medgyaszay Vilmával az élén jórészt a tavalyi gárda vitte sikerre; új tag Haraszty Mici, akit a Magyar Színháztól hódított el a kabaré, rendkívül kedves egyénisége, finoman csendülő énekhangja elsőrendű helyet biztosít neki itt is. Úgyszintén új tag Bánlaky Mici is, aki megnyerő külseje mellett talentumot is hozott magával. A már említetteken kívül még Szalontay Ferike, Vidtor Ferike, Rajna Alice, Holoss Teri, Kőváry Gyula, Boross Géza, Magyari Lajos, Huszár Károly, Papp János vették ki részüket az est nagy sikeréből. A zongoránál Nádor Mihály ült, aki több kiváló zeneszámmal is szerepel a műsorban. A szerzők közt szerepel Gábor Andor, Márkus László, Harsányi Zsolt és Szirmai Albert is. Megemlítjük még, hogy a kabaré a háborúra való tekintettel a helyárait leszállította. * (A Budapesti Filharmóniai Társaság jótékonycélú hangversenye.) A m. kir. operaház zenekarából alakult Filharmóniai Társaság az állatkert vezetőségével karöltve, Kerner István, a m. kir. operaház karnagya vezetése alatt B. Sándor Erzsi, Sebők Sári, Környei Béla, Szemere Árpád operaházi tagok, valamint a m. kir. operaház teljes énekkarának szíves közreműködésével, szeptember hó 1-én, kedden, déuén 6 órakor jótékonycélú hangversenyt rendez az állatkertben a hadbavonuoltak családtagjai és a háború folytán keresetnélkül maradtak javára. A nagyszabású hangverseny műsora a következő: 1. Erkel: Ünnepi nyitány. Előadja a filharmóniai társaság zenekara. 2. Karok. Énekli a m. kir. operaház teljes énekkara. 3. Liszt: I. Rhapsódia. Előadja a filharmóniai társaság zenekara. 4. a) B. Sándor Erzsi, b) Sebők Sári, e) Környei Béla, d) Szemere Árpád magánszámai zenekarkisérettel. 5. Wagner: Császár induló. Előadja a filharmóniai társaság zenekara. 6. a) Himnusz. Énekli a m. kir. operaház teljes énekkara zenekarkisérettel. b) Rákóczi-induló. Előadja a filharmóniai társaság zenekara. Belépődíj 1 korona, fentartott ülőhely 2 korona. A hangverseny napján délután 1 órától kezdődően esti 8 óráig az állatkert területére belépni csak a pénztáraknál váltott napi jegyekkel lehet; minden más jegy, tehát a bérletjegyek is ezen a napon délután 1 órától kezdődően este 8 óráig érvénytelenek. Jegyek előre válthatók augusztus hó 27-től kezdődően naponta az állatkerti főbejáró pénztárainál. A hang-